A Ferenczy Múzeumi Centrum Múzeológiai és Irodalmi Osztálya 2022-től vizsgálta a 11-es út építésének és használatának társadalmi hatásait. A Válaszút elnevezésű rendhagyó várostörténeti kutatás eredményeibe az ez év áprilisában nyíló, azonos című kiállítás révén nyújt betekintést az intézmény.
A Válaszút kutatás a hagyományos helytörténeti kutatás módszerei mellett a város egykori és mai lakóinak, építészeinek bevonásával próbálta megérteni, hogy a négysávos autóút miképpen alakította a városképet, a Szentendréről alkotott elképzeléseket, hogyan hatott a város további fejlődésére, és milyen ma az út által kettészelt városban élni.
A tanulságokat és eredményeket megelevenítő műhelykiállítás röviden bemutatja az út építésének körülményeit: a várostervezők által megálmodott alternatív nyomvonalakat, az útépítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktusokat és a kádári kompromisszum révén megszülető építkezést és annak következményeit. A kutatás során interjúkat készítettek olyan városlakókkal, akiknek az útépítés miatt a házát kisajátították, majd az újonnan emelt lakótelepen helyezték el őket, valamint olyan szentendreiekkel, akiknek együtt kell élniük az otthonuk tőszomszédságában létesült főúttal. Az interjúk rávilágítanak az út építésével kapcsolatos ellentmondásokra. A város történetével, fejlődésével kapcsolatos visszaemlékezésekben ott rejlenek a diktatúra nehéz nyomai.
A Válaszút elnevezésű kutatás azokat a szentendreieket is megszólította, akik napjainkban birtokba veszik és használják a várost. A kiállítás felvillantja a felnőtt lakosság várossal kapcsolatos attitűdjében mutatkozó mintázatokat, a városi terekhez és az úthoz kapcsolt képzettársításokat, emellett pedig – a leglátványosabb elemként – betekintést enged a gyermeki fantázia világába, megmutatva milyen érzelmeket és élményeket társítanak a várost felfedező legfiatalabb generációk. Szentendre gyermekszemmel megformált tereit a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákjai rajzolták meg a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusaival együttműködve.
A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy elindítson egy társadalmi párbeszédet a város örökségével kapcsolatban, amely révén a város történelmét nem hatalmi elitek, elidegenedett intézmények, hanem maguk a közösség tagjai mondhatják el. Az esemény nem véletlenül kapta a műhelykiállítás nevet, a kisméretű, emberléptékű tárlat a tudásátadás mellett elsősorban interaktív szemléletre és a városról való közös gondolkodásra invitálja a befogadót.
A kiállításhoz kapcsolódó, két éve indított Facebook-csoportba továbbra is várják a 11-es úttal kapcsolatos személyes fotókat, tárgyakat, dokumentumokat és történeteket.
