2019. 05. 24.

péntek

SZENTENDRE időjárás

A molinón: Pabeschitz Virág

2018. január 15., 10:14

Pabeschitz Virág régész élete – fiatal kora ellenére – bővelkedik a kalandokban és a szakmai sikerekben. Jelenleg a kairói Holland-Flamand Intézetben tanít és doktori disszertációját írja a leideni és leuveni egyetemek közös programján. A legnagyobb kihívás számára most a tanításon kívül az arab nyelv elsajátítása.

Virág 1989-ben született, a Szent András Általános Iskola elvégzése után a Ferences Gimnáziumban érettségizett 2008-ban. Utána az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett Történelem BA diplomát Kommunikáció és Médiatudomány minorral, majd pedig ugyanitt Régészet BA és 2014-ben MA diplomát.
12 éves korában került a kezébe egy régész életéről szóló könyv, és már akkor elhatározta, hogy ő is régész lesz. 14 évesen vett részt élete első ásatásán Szentendrén, a római tábor feltárásánál, ahol a későbbiekben többször is dolgozott önkéntesként az iskolai szünetekben. A mesterszakos diplomája megszerzését követően utazó régészként élt három éven keresztül.
„Gyakorlatilag már az államvizsga napján tudtam, hogy megyek Egyiptomba egy amerikai szervezettel. Nemzetközi pályámat a gízai fennsík ásatásán kezdtem, ahol a piramisépítők városában dolgoztam. Ezt követően számos ásatáson és régészeti expedíción vettem részt Angliában, Szudánban, Egyiptomban, Jordániában és Irakban. Munkaadóim többek között a British Museum, a Museum of London, a Washingtoni Egyetem, a Kaliforniai Egyetem és a Lipcsei Egyetem voltak” – mondja Virág.
Szakmai pályafutása legnagyobb eredményének tartja, hogy a British Museum zászlóshajójának, az Iraq Emergency Heritage Management Training Scheme-nek volt ásatásvezető régésze és tanára, ahol kurd és iraki régészeket tanítottak, hogy az ISIS rombolása után el tudják végezni a szükséges régészeti feladatokat. A héliopoliszi régész iskola vezetőjeként pedig a kulturális örökségvédelem területén dolgozó egyiptomiakat oktatta a régészet alapelveire.
2017 októberétől a Holland-Flamand Kairói Intézet óraadó tanára és doktorandusza. Doktori tanulmányait a leideni és leuveni egyetemek közös programján végzi, emellett pedig BA és MA szakos holland és belga diákokat tanít. Mindez nagy váltás volt számára, hiszen korábban rengeteget utazott, és sokszor nehéz körülmények között kellett dolgoznia. Volt, hogy hónapokon keresztül élt a sivatagban élt, vagy a földön aludt egy-egy expedíció ideje alatt.
„Nagy változás az életemben, hogy a tanítás és a doktori írása miatt nem lehetek annyit terepen, és nem utazom új országba minden harmadik hónapban. Időnként hiányzik az az adrenalin, amit az expedíciók jelentettek, ugyanakkor szeretek esténként vízipipázni a Nílusra néző teraszomon egy jó könyvvel a kezemben. A doktori írása szükséges ahhoz, hogy hosszú távon a szakmában maradhassak, így most ennek van itt az ideje. A tanítási lehetőségnek pedig nagyon örültem, hiszen már régészként is tanítottam a terepi iskolákban. A kurzusaim fő témája egyébként az etikus régészet.”
Virág szerint a régészetben vagy az egyiptológiában nehéz tervezni, inkább lépésről lépésre érdemes haladni. A legnagyobb kihívás számára most, hogy befejezze a doktoriját, és ezt sikerüljön összehangolnia a magánéletével, amit nagyon fontosnak tart, mert a kettő kiegyensúlyozottsága jelenti számára a boldog életet. Szerencsére olyan társa van, aki nem csak elfogadta, hanem kifejezetten támogatta, hogy éljen a kairói lehetőséggel, így Virág élete jó példa arra, hogyan lehet egy nő boldog egy férfi oldalán önmaga feladása nélkül.