Ugrás a tartalomhoz

Milyen legyen a Duna belvárosi partszakasza?

Hogyan juthatnánk le közvetlenül, biztonságosan a Dunához a belvárosban? Hogyan legyen barátságosabb, zöldebb és fenntartható a belvárosi partszakasz? A Szentendre épített örökségével, a klímaváltozással és az árvízvédelmi kötöttségekkel is számoló megoldásokat vették számba a Városházán tartott fórum résztvevői.

A Duna az év nagy részében szemlélődésre, partmenti sétára, vízi sportokra hívó, vonzó természeti adottság. Természetes igény, hogy a vízhez lejutást megkönnyítsük úgy, hogy a terület betölthesse hagyományos szerepét, tehát egyúttal vonzó rendezvény- és közösségi tér is legyen. Az árvízvédelmi biztonság fenntartásával meg kell felelni a vízjogi előírásoknak, továbbá az építészeti választ át kell hatnia a természeti élményt erősítő zöld szemléletnek – foglalta össze a konszenzust igénylő legfontosabb feladatokat Fülöp Zsolt polgármester a november 4-i fórum bevezetőjében.

A 2007-től induló tervezési előzményeket Pilis Dániel ismertette, megemlítve, hogy 2007-ben tizenegy pályamű közül Puhl Antal szentendrei építész és csapatának terveit találta legmeggyőzőbbbnek az önkormányzat. Már a pályázati kiírásában megjelent a rendezvények megtartására, a Duna-korzóra látogatók pihenésére alkalmas közösségi terek, új zöldfelületek, valamint a közvetlen Duna-parti kapcsolat kialakításának igénye. Továbbá a belvárosi utcák tengelyében kialakítandó lépcsősorok, valamint a gát rézsűjében elhelyezendő funkcionális tereplépcsők. Ettől a koncepciótól lépett el 2018-ban az akkori városvezetés: a fesztiváligényekkel összhangban új terveket rendeltek meg más tervezőtől. Az akkori elképzelések szerint eltávolításra kerültek volna a virágágyasok és a fasort is kivágták volna, ezek helyére nagy teherbírású burkolatot terveztek a nagyrendezvények kiszolgálására. 2023-ban a városvezetés kezdeményezésre a Puhl és Dajka Építész Iroda az eredeti, 2007-es koncepcióhoz tért vissza, és fejlesztette tovább a fasor és a zöld felületek megtartásával és további növelésével.szentendre duna korzó

Az önkormányzat Közösségi Részvételi és Városfejlesztési Tanácsnoka összefoglalta a nyáron végzett felmérés eredményét is. Pilis Dániel prezentációjában a pihenő felületek tervezett anyaghasználatát ért korábbi kritikákra is kitért és elmondta: a hivatal munkatársai a legnagyobb kánikula idején méréseket végeztek az állomás környékén, az új SPAR előtti parkban. A vizsgálat megerősítette, hogy a fafelületeken, minél sötétebb színű, annál magasabb volt a hőmérséklet, a cementes kőfelület melegedett fel a legkevésbé.

Dajka Péter, a Puhl és Dajka Építész Iroda vezető tervezője a városvezetés kérései és a lakossági visszajelzések alapján átdolgozott koncepciótervet mutatta be, sorolva a módosításokat, majd a vitában felmerült kérdésekre is részletesen válaszolt.

A sétány védett oldalán (a mobilgát vonala és az útszegély között) jelentős méretű növénykazetta sort terveztek, a Duna felé ülőmagasságú szegéllyel. A járófelületet vízáteresztő stabilizált kavicsburkolattal javasolják kialakítani. A sétányon a Görög utca csatlakozásánál ivókutat terveztek. Az utcák lefutásánál nyáron páraoszlopok elhelyezéséhez vízkiállás készül. Több helyen elosztva kerékpártárolók elhelyezését javasolják. Az alsó kőszórásos rézsű felső részén a szélsőséges körülményeket is elviselő, legyökerező szárú, jól újuló, gyomokat elnyomó növényzet telepítését javasolják. A felső rézsűben a leülők hosszát egy szakasszal csökkentették. A fennmaradó zöld rézsűben a fű helyett szintén talajtakaró növényzetet telepítenek. A módosított tervek szerint a felső leülő középső sávja felett napvitorla árnyékolót terveztek. Az árnyékoló a nyári időszakban kerül telepítésre, várhatóan május végétől szeptember elejéig.

A víz elérését biztosító lépcsőket a kövezett alsó részen, a Duna élményszerű, biztonságos megközelítésének lehetőségét az eddigi viták során mindenki üdvözölte. Ennek elfogadottságát a városházi fórum is megerősítette. Azt a kritikai észrevételeket megfogalmazók is elismerték, hogy pozitív irányba fejlődött a terv. Pozitív visszajelzések érkeztek az árnyékolók tervezésével kapcsolatban, néhányan ezek felületének további növelését szorgalmazták. Szintén tetszést keltett az alsó rézsű árvíztűrő növényzettel történő beültetése, egy szakértő hozzászóló az őshonos és tájhonos növények használatának fontosságát hangsúlyozta. A tervező pozitívan fogadta a javaslatot, miként azt a másik hozzászólótól származó kezdeményezést is, hogy a szögletes formákat lehetőleg gömbölyítsék le, és a padok legalább egy részén legyen háttámla is, hogy az idősebbek is kényelmesen időzhessenek a parton, a Dunát szemlélve. A tervező felvillantott néhány lehetőséget: a hosszú ülőfelületen, a finombeton zsalujában számos művészi jel helyezhető el relief, rátételem, faragások formájában. Dajka Péter egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a tervekben kizárólag a korzóra lefutó utcák vonalában van térkő, ezek között mindenhol vízáteresztő, stabilizált gyöngykavics réteg marad.

További cikkeink a témában