Ugrás a tartalomhoz

Miért kell Szentendrének brand stratégia?

Interjú Szabó Ádámmal, a brand stratégia készítőjével

2022. július 31-ig tölthető ki az az online kérdőív, amelyben arról formálhatunk véleményt, hogyan látjuk Szentendrét, milyen értékei vannak jelen pillanatban és milyen értékek mentén képzeljük el a jövőjét. A beérkezett válaszokat egy szakember értékeli, s készít – többek közt ezek alapján is – javaslatot városunk brand stratégiájára.

„Hogyan meséljük el Szentendrét?” címmel 2022. július 6-án szimpóziumot rendeztek a városházán. Ennek keretében nyolc előadó osztotta meg a véleményét arról, hogy milyen szempontok mentén lehet Szentendrét meghatározni azért, hogy azokat figyelembe véve egy ún. városi brand stratégia legyen kialakítható. A felmérés azonban itt nem ért véget, ugyanis július 31-ig egy online kérdőív kitöltésével bárki elmondhatja, ő mit gondol Szentendréről. A folyamat célja” – írja a szentendre.hu –, hogy minél nagyobb konszenzus mellett fogalmazódjanak meg a városmárka értékei, az értékek prioritásai.”

A július 6-i szimpózium előadói és hallgatósága I Fotó: Bellai László

A „brand stratégia” kifejezés azonban sokak számára idegen, nehezen értelmezhető. Miért van egy városnak szüksége ilyesmire? Miért kell egy várost „márkázni”? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni Szabó Ádám marketing- és brandmenedzsertől, akinek a megbízása arra szól, hogy augusztus végéig készítsen elő egy javaslatot Szentendre városmarketingjéről.

Hogyan viszonyul egymáshoz egy város turisztikai koncepciója és brand stratégiája?

A kettőnek egységben kell állnia, ugyanis a turisztikai koncepció marketingstratégia nélkül nem igazán tud működni. Ez utóbbi összefogja a turisztikai koncepció szereplőit, szabályszerűségeket fogalmaz meg, amely minden szereplő által követhető és követendő lesz.

Tudná ezt egy példával illusztrálni?

A város arculata például a márkának a kiterjesztése, annak vizuális egysége, ami nem merül ki egy logóban, hanem eleme például az is, hogy egységes üzletfrontok, vagy utcanévtáblák legyenek kialakítva. Ugyanis ezek hiába kreatívak önmagukban, ha végül nincs egység közöttük – a márkázás ezt végzi el, egy rendszert alakít ki.

Ez történik a szimpóziumon bemutatott felvetésekkel is?

Igen, a szimpóziumon sok értékes ember, értékes gondolata hangzott el. Ezek különböző értékajánlatok, melyeket az én feladatom összefogni úgy, hogy lehetőleg senkinek se sérüljenek az érdekei. Fontos tudni, hogy nekem nem feladatom dönteni a tartalomról, én nem fogom azt mondani, hogy ez, vagy az a gondolat értékesebb, mint a másik. Az én feladatom a folyamat építése és a szabályok kidolgozása.

A szimpóziumon, amikor szót kapott, úgy tűnt, meglepték az előadások.

Ez azért volt, mert túl sok prekoncepciót érzékeltem, illetve sokaknál egy érzelmi feszültséget is a brand stratégiával, mint új megközelítési móddal szemben. Azt éreztem, sokan előre eldöntötték, persze a korábbi, rossz tapasztalatok alapján, hogy ez az egész kudarcra van ítélve.

Szabó Ádám, marketingszakember I Fotó: Bellai László

Mi a válasza a szkepticizmusra?

Én azt gondolom, hogy azért nem valósult meg mindez eddig, mert nem a tudományos megközelítéssel dolgoztak, és emiatt nem rendeltek az elképzelésekhez, értékekhez egy szabályrendszert, amit ráadásul be is kellene tartani. Eddig az történt, hogy az ötleteléssel, illetve az ötletek elfogadásával véget ért a munka.

Mi a munkájának a menetrendje? Július végéig lehet kitölteni a kérdőíveket. Mi történik azután?

Kétféle kérdőív került kiküldésre, egy az, amit bárki online kitölthet, ez a mennyiségi rész, a másik pedig egy online mélyinterjú, amelyet egy szűkebb, száz fő körüli kör kapott meg, olyanok, akiktől részletesebb elemzéseket várunk. Ezeket fogom egymással szembeállítani, és a mélyinterjúkban tett megállapításokat az online kérdőívek eredményeivel validálni. Az én feladatom addig tart, hogy bemutassam a válaszok alapján a közösség akaratát, elképzeléseit, és innentől ez a kérdés már egy gazdasági-politikai erőtérbe esik, ahol a városvezetésnek kell döntenie.

Mik a határidők?

Augusztus közepére várható az általam készített anyag, amely a legkézenfekvőbb megállapításokat fogja tartalmazni. A képviselő-testület a tervek szerint szeptemberben vagy októberben dönt majd róla.

Korábbi munkáihoz képest miben más ez a mostani?

Amikor például Kaposvárral vagy Moháccsal dolgoztam, ott a kitöltőkre volt teljes mértékben bízva a döntés, vagyis a kutatás eredményét elfogadta a város vezetése. Itt az a kihívás, hogy a döntéshozók el tudják fogadni azt, hogy nem tudnak majd mindenkinek megfelelni, sőt, számolniuk kell majd kritikus hangokkal is. Ennek ellenére is azt gondolom, hogy a lakosság akaratának megismerése és elfogadása a legerősebb irány és a legvédhetőbb eljárás.

Milyen előnyökkel jár egy ilyen brand stratégia az itt élőknek?

Alapvetően tudatalatti dolgokról beszélünk, olyanokról, amiket nem feltétlenül vesznek észre, illetve, ha észre is veszik, nem feltétlenül tudják majd megfogalmazni. Egy városban, ahol brand stratégia van, ott rendezettség, szabályszerűség és egység jelenik meg a mindennapokban.

Az online kérdőív július 31-éig érhető el. Ha ön is szeretne élni a kitöltés lehetőségével, kattintson IDE.

-gs-

Kiemelt kép: Várallyay Tádé, 2017

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Száz ötletük volt a fiataloknak című bejegyzéshez

Száz ötletük volt a fiataloknak

Az Ifjúsági Részvételi Költségvetés lehetőséget ad arra, hogy a szentendrei diákok ötmillió forint sorsáról döntsenek  valamilyen közösségi beruházás megvalósításával.