Szenes Hanna történetét jobban ismerik külföldön, mint nálunk. Önök hogyan akadtak rá erre a történetre, és miért érezték, hogy ezzel foglalkozni kell?

Bíró Eszter, aki a darabban Hannát alakítja, keresett meg ezzel az ajánlattal, alapvetően az ő szívügye volt Hanna életének a bemutatása. Miután elolvastam a naplóját, és megismertem a verseit, engem is magával ragadott a története, a lelkének, a személyiségének az ereje, hite az emberekben, a bátorsága és a kitartása. Megrendítő az is, hogy miközben az USA-ban iskolát neveztek el róla, Izraelben nemzeti hősként tisztelik, addig nálunk a nevét is alig ismeri valaki a zsidó közösségen kívül. Holott ez egy magyar történet, hiszen Hanna Magyarországon született, és ugyan kivándorolt Izraelbe, de a háború kitörése után a brit hadsereg ejtőernyőseként visszatért, hogy megpróbálja megmenteni a hazai zsidóságnak legalább egy részét.

A történetében volt-e valami, ami különösen megragadta?

Önfeláldozásán kívül a legerősebb hatást az édesanyja visszaemlékezései tették rám, ahogy ő emlékezik rá, ahogy ő felidézi a lánya történetét.

A naplókból és visszaemlékezésekből születő darabok kritikus kérdése, hogyan lehet a történetet dramatikussá, a néző szempontjából izgalmassá tenni.

Tóth Réka Ágnes dramaturggal arra törekedtünk, hogy ne csak felmondjuk a történelmileg fontos eseményeket. Megbontottuk az időrendet, így az események egy-egy töredéke jelenik meg a színpadon, és mindez csak a darab végére áll össze teljes egésszé. Eszter játssza Hannát, de ő alakítja Hanna édesanyját is, ami különleges színészi lehetőség. Én pedig azokat a férfiakat jelenítem meg, akik Hanna életére hatással voltak. Ezen kívül hallhatóak lesznek Hanna Födő Sándor által megzenésített versei is. Az volt a célom, hogy ezek a versek ne dalbetétként szerepeljenek, mint egy musicalben, hanem mindig dramaturgiai szerepük legyen, mélyítsék a történetet.

Az, hogy Szentendrét választották az ősbemutató helyszíneként, mennyire volt tudatos?

Olyan helyszínt szerettünk volna, aminek erős atmoszférája van. A Vajda Lajos Múzeum udvara ilyen, az ott álló fa és a tűzfal olyan hátteret ad, ami egyben díszletté is tud válni. Nem is hozunk magunkkal sok díszletelemet, rábízzuk magunkat erre a térre. Mind a szentendrei, mind a leendő szeptemberi budapesti Jurányi Házban tartandó bemutató látványa Pető Kata munkája. Izgalommal és várakozással készülünk a szentendrei ősbemutatóra, kíváncsian várom, hogyan áll össze a történet, a látvány és a helyszín hangulata.

R.L.

Címlapkép: A Hanna c. darab alkotói (balról jobbra): Födő Sándor zeneszerző, Tóth Réka Ágnes dramaturg, Widder Kristóf rendező, színész és Bíró Eszter színész (fotó: Gordon Eszter)