Fúrt, ásott, mély, sekély – megannyi kínzó kérdés. Ezekre is tudni kell válaszolni annak, aki fennmaradási engedélyt kérne a kútjára. Ennek elmulasztása bírsággal járhat.
Sok a kérdőjel a kútlegalizálások körül, a többször módosított határidők és tájékoztatások alapján csak kapkodja a fejét az ember. Cikkünk megírásakor csak az tűnik biztosnak, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabály alapján 2023. december 31-ig be kell jelenteni a háztartási vízigény kielégítésére szolgáló kutakat. A bejelentésnek díja nincs, viszont a dokumentumok kitöltéséhez szükség lehet szakemberre, ez pedig pénzbe kerül.
A többszázezer fúrt vagy ásott kúttal rendelkező polgár igencsak nehezen tudja követni, hogy mi is történik pontosan. Április 11-én az Inforádióban Nagy István agrárminiszter a kútengedélyeztetéssekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a minisztérium egy javaslatot tenne a kormány elé, amely arról szól(na), hogy a lakosságot ne terheljék. Ezt azzal indokolta, hogy a legalizálás ára nagyon magas, egy igazolás kiállítása is 75-100 ezer forint lehet, és az egész engedélyeztetésre egy piac épült rá.
A tulajdonosok egy részének ráadásul fogalma sincs arról, hogy milyen kútja van: ásott vagy fúrt, hány méteres, és mióta működik. Így ők, ha akarnák sem tudnák kitölteni a szükséges papírokat. Ásott kút esetén nem szükséges szakembert bevonni a munkába, ha a kút megfelel az alábbi feltételeknek: • nem fekszik vízbázisvédelmi védőterületen, • nem érint karszt- vagy rétegvizet, • a vízkivétele 500m3/év alatt marad, • van épület az ingatlanon, • a kérelmező magánszemély, továbbá a kút • nem gazdasági igényeket szolgál.
Ha feltételek fennállnak, akkor a helyi jegyzőtől kérhető fennmaradási engedély. Az ásott kutakat a fúrt kúttól úgy lehet megkülönböztetni, hogy a fúrt kutak átmérője kicsi (3-40 cm), míg az ásott kutak általában legalább 70 cm átmérőjűek és betongyűrű vagy terméskő védi őket.
Mit jelent a gazdasági igény?
Gazdasági igényről akkor beszélünk, ha a kút használatával gazdasági haszon keletkezik. Ez lehet akár locsolás vagy állattartáshoz kapcsolódó vízvételezés, de például akár egy autómosó működtetése is.
Vízbázis vagy nem?
Fontos részlet, hogy védőterületen fekszik-e az adott kút. Szerettük volna megtudni, hogy hol lehet utánanézni, hogy adott ingatlan vízbázis védőterületén fekszik-e. Az önkormányzat ügyfélszolgálatán, a DMRV Zrt.-nél nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, információink szerint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága tud felvilágosítást adni az érintett területekről. Ha valamilyen okból azonban mégsem, akkor végső soron a jegyzőhöz lehet fordulni, és ő állítja ki a szükséges engedélyt. Egyebekben a Katasztrófavédelemhez szükséges benyújtani a papírokat.
Karszt- vagy rétegvíz?
Az ásott kutak esetében nem lehet szó karszt- vagy rétegvízről, mert talajvizet csapolnak, fúrt kutak esetében szakember tudja megállapítani a kérdést.
Fúrt kutam van, hogyan tovább?
Fúrt kutak esetében annyival bonyolultabb – és drágább – a történet, hogy be kell vonni szakembert (vízkútfúró, vagy szakirányú felsőfokú végzettségű szakember), aki elkészíti a dokumentációt, melyet szintén a jegyzőnek kell leadni, kivéve ha vízbázison helyezkedik el a kút.
Mi van, ha elmarad a bejelentés?
A jogszabályok szerint, aki elmulasztja a fennmaradási engedély kérést, annak 2024. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.
Hova kell fordulni?
Kicsit trükkös módon a szentendre.hu-n az általános közigazgatási ügyek menüpont alatt a „Fakivágás, kútfúrás engedélyeztetése” részben található meg egy word dokumentumban, hogy mire van pontosan szükség. Személyesen a Hatósági Iroda munkatársait lehet keresni ügyfélfogadási időben.
-zzs-
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. május 10-ei lapszámában jelent meg.
Fotó: Freepik.com
