2021. 03. 03.

szerda

SZENTENDRE időjárás

Közösségi adatgyűjtés a 11-es úton

2020. szeptember 22., 11:33

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszéke egy éve hirdette meg az ún. crowdsourcing (tömegtől nyert információk, így működik pl. a Wikipedia, vagy a WAZE alkalmazás is – a szerk.) eszközökkel támogatott forgalommodellezést, mint kutatási témát. A felhívás nyomán jelen pillanatban egy hallgatójuk a diplomamunkájában keresi a választ: az utazások nyomkövetése az OpenStreetMap alkalmazás (OsmAnd) segítségével milyen mértékben, és hogyan képes támogatni a tervezési feladatokat. S hogy mi köze mindehhez Szentendrének, dr. Tóth János tanszékvezető mondja el.

Mi ez az applikációval történő közösségi adatgyűjtés?

Az adatgyűjtés célja, hogy a tervezők pontosabb utazási információkhoz jussanak, és azokat felhasználva, vizsgálva értékeljék a jelenlegi helyzetet. Bárki, aki részt vesz ebben az adatgyűjtésben, a közlekedéstervezés sikeréhez járul hozzá, ugyanis megtudjuk, hogy az adott utazás milyen útvonalon, honnan hová történt, hogyan változott a sebesség, mikor és mennyi időre állt meg az utazó. Az adatokból pedig következtetéseket lehet levonni arra nézve, hogy az adott időszakban mennyire volt hatékony az utazás. Nagyon fontos elmondani, hogy nem csupán az autósokra számítunk, jó látni ilyenkor a motorosok, a kerékpárosok, sőt, akár a tömegközlekedők által szolgáltatott adatokat is.

Miért fontos az itt élők bevonása?

Mivel ennek az adatgyűjtésnek jelen pillanatban egyetlen alternatívája az, amikor maga a tervezőcsapat ül autóba, és teszi meg mindenféle napszakokban az adott utat (ez az ún. úszókocsis mérés), ezért, ha már ketten érvényes és minden napszakra irányadó adatokkal szolgálnak, részletesebb és összetettebb információk alapján dolgozhatnak a tervezők.

Mi lesz a felhasználók adatainak a sorsa?

Azokat a BME anonimizálja, valamint a személyes adatokat törli, és már ekként adja át a tervező csapatnak.

Önök ingyenesen vesznek részt ebben a munkában, miért fontos ez a projekt a Műegyetemnek?

A jelenlegi tervezői gyakorlatban egyáltalán nincs mód arra, hogy maguk az érintettek ilyen mértékben bevonva és motiválva legyenek. Egyetemünk az újragondolt megoldásokban élen járó intézményként vizsgálja ennek lehetőségét. A mi részvételünk leginkább tudományos hozzájárulásként definiálható Szentendre projektjében. Ez egy közös kísérlet, amit nézhetünk onnan is, hogy az egyetem segíti a szentendreiek forgalommodellezési munkáit, de onnan is, hogy a szentendreiek segítik a Műegyetem vizsgálatát a tekintetben, hogy ez a módszertan későbbiekben a hazai tervezési gyakorlat részévé tehető-e.

A 11-es problémája nem újkeletű. Az agglomerációba évről évre egyre többen költöznek ki, ám az infrastruktúra nem volt képes ezzel lépést tartani. Őszintén, lát-e arra lehetőséget, hogy ezúttal valódi előrelépés történjen?

Azt tudom mondani, hogy minden olyan felmérés, ami a jelen állapotról pontos képet ad, hozzájárul egy olyan megoldáshoz, ami jobb állapotokat képes teremteni. Azt nem tudom most bizton megmondani, hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye milyen mértékben fogja a Dunakanyarban élők közlekedését jobbra fordítani, de abban biztos vagyok, hogy kis pozitívumok lesznek.

Azt gondolom továbbá – és erre a járvány is ráerősített –, hogy időszerű szemléletet váltani a forgalomirányítási rendszerek kialakításában – komplex és dinamikus módon kell a jövőben őket kialakítani. Fontos látni, hogy a dugó nem egy tőlünk, emberektől elvonatkoztatható jelenség, hanem az utazási igények térben és időben koncentráltan történő megjelenése. Hosszabb távon egy intelligens és rugalmas közlekedésirányítási rendszer mellett is fenntartható megoldásokat kell találni. Például utazásainkat tudatosabban szervezni. Ha van rá mód, többen utazni egy autóban, vagy kisebb helyigényű (pl. kerékpár) közlekedési eszközöket igénybe venni.

Talán a legfontosabb jelen pillanatban annak belátása, hogy aki Szentendrén él és közlekedik, ő maga is aktív részese egy közlekedési helyzetnek. Most viszont segíthet, mert ha megosztja velünk a saját történetét, a saját közlekedési tapasztalatait az adatsora segítségével, akkor egy olyan egyedi hozzáadott értéket ad át a tervezőknek, ami sokkal többet nyújt, mintha csak szavakba öntené azokat az utazó.

Az applikációval, és annak letöltésével kapcsolatban további részletekért kattintsanak a BME weboldalára.

Az interjú a Szentendre és Vidéke szeptember 16-i, 13. számában jelent meg.

Fotó: képernyőfotó az OsmAnd alkalmazásról.