Ugrás a tartalomhoz

“Jöjjön a főispán bezárni, mi nem fogunk”

A brutálisan megnőtt rezsiszámlák megoldhatatlan helyzet elé állították az önkormányzatokat; a legszigorúbb takarékossági intézkedések sem tudják kompenzálni az új éves energiaszámla milliárdos nagyságrendjét. Mit tesz a város vezetése? Fülöp Zsolt polgármestert kérdeztük.

Az elmúlt két évben a pandémia okozta sokk rengeteg erőt, energiát, figyelmet vont el az eredeti tervek, elképzelések megvalósításától, most pedig itt az újabb sokk: a „rezsicsökkentés csökkentése”. Erre valamit lépni kell – milyen intézkedések várhatók annak érdekében, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények túléljék a telet?

Amikor a képviselő-testület elfogadta az önkormányzat idei költségvetését, akkor azzal számoltunk, amivel minden magyar családi számolt, tehát hogy az energiaárak nem fognak növekedni. A családokhoz hasonlóan most minket is fájdalmasan érint a rezsinövelés, különösen annak mértéke. Az önkormányzati fenntartású intézmények ugyanis nem piaci terméket állítanak elő, nem hasznot termelnek, hanem társadalmi értékeket őrzünk, alapvető szolgáltatásokat biztosítunk a közösség számára egy biztonságos, kiszámítható jövő érdekében.

Ezzel szemben egy egészen abszurd helyzet állt most elő. Nyáron – tehát még mielőtt lejárt volna a szerződésünk a szolgáltatóval – elindítottuk a szükséges közbeszerzési eljárást a szolgáltató kiválasztásához. Ennek eredménye most született meg: 

az eddigi 72 milliós éves gázár helyett az új ajánlat 1 milliárd 260 millió forint. Magyarul: a bölcsődénk, az óvodáink, a városháza, a szociális és kulturális intézményeink gázfogyasztása után a tervezett ár 17,5-szeresét kellene kifizetnünk.

Plusz áfa, plusz rendszerhasználati díj.Ez olyan, mintha azt mondanánk egy családnak, akik mondjuk eddig 100.000 forintos rezsit fizettek évente, hogy ezentúl a számlátok 1.7 millió lesz. Ezt az összeget lehetetlen kifizetni. Az abszurditás még fokozható, a történetnek ugyanis itt nincs vége. A testület egyhangú szavazással érvénytelennek nyilvánította az említett közbeszerzést, és egyetértettünk egy új eljárás indításában is, bízva abban, hogy az állam időközben felülvizsgálja ezt az árképzést. 

De van ennek realitása a súlyosbodó háborús helyzetben?

A jelenlegi árképzés alapja egy mindössze öt napig tartó periódus: a magyar energiahivatal ugyanis ennyi ideig vizsgálta a holland értéktőzsde gázárait – érdekes módon pont akkor, amikor azok soha nem látott magasságokban szárnyaltak. Ma már közel fele a gáz ára az akkorinak, az állam mégis ezt az irreálisan magas tarifát veszi alapul. 

Ezen az áron kell főzzünk a gyerekeinknek a bölcsődékben, óvodákban, fűtenünk a gondozási központban, a könyvtárban, a múzeumokban…

Kérdezem én, miért? Mi értelme van ennek?

De vissza a történethez. A közbeszerzésnek is megvannak ugyanis a maga törvényszerűségei. Ma derült ki (szeptember 26-án – a szerk.), hogy a Magyar Villamos Művek és az önkormányzat közti időközben lejáró szerződéses időszak után – az új szolgáltatóval kötött szerződésig – életbe lép az un. „BASIC tarifa”: az pedig a javasolt 1,26 milliárdos ár kétszerese. Először azt hittem, hogy viccelnek, de nem; az üzletszabályzatra hivatkoznak. A mai nappal jeleztük, hogy ezt egyszerűen nem tekintjük jogszerűnek, hiszen mindent a törvényes keretek közt tettünk, végigjárva a közbeszerzés előírt menetét. Az szomorít el a legjobban, hogy ez egy állami cég. Miért nyerészkedik az állam az önkormányzatokon? Mert azt azért lássuk tisztán: ezzel hatalmas extraprofit keletkezik jelenleg azoknál az energiaipari szereplőknél, melyeknek tulajdonosa a Magyar Állam!  Nem lehet senkinek az érdeke, hogy ne legyen a bölcsődében fűtés, az óvodában meleg ebéd, vagy hogy be kelljen zárni közintézményeket – ez nem normális állapot.

[Interjúnk után érkezett hír, hogy a szolgáltató újabb, immár csökkentett ajánlatot tett, mely „csupán” 10-szerese a tavalyi árnak –a város elfogadta az új Basic tarifa-ajánlatot, ami október 1-től lép életbe – a szerk.]

Az áremelés minden önkormányzatot érzékenyen érint. Van arra közös akarat, hogy konkrét elvárásokkal lépjenek a kormány elé? Egyáltalán: van esély a tárgyalásokra?

A Magyar Önkormányzatok Szövetségén keresztül javaslatokat tettem egy Nemzeti Energetikai Kerekasztal összehívására, ahol a megoldásról szeretnénk tárgyalni a kormány képviselőivel, a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel és iparági szakértőkkel, valamint az energetikai vállalatok vezetőivel. 

A veszélyhelyzet eddig is sok mindenben meghatározta az életünket – nos, ez most egy nagyon indokolt ok a rendkívüli intézkedésekre. Azt várjuk, hogy az állam számolja újra az árképzést, egyben vállaljon garanciát arra, hogy az önkormányzatok ki tudják fizetni a közszolgáltatásaik energiafelhasználását – az állami fenntartású iskolák fűtésszámláit például kifizeti, tegye ezt meg az óvodák, bölcsődék, szociális intézmények esetében is. 

Nagyon fontos, hogy mielőbb elinduljon a közintézmények energetikai korszerűsítése, sőt – Európai Uniós forrásból – a felújításuk is. Méghozzá nem a hosszú és bürokratikus pályáztatási folyamatban, hanem egy elfogadott energetikai korszerűsítési terv alapján, normatív alapon, állami garanciavállalással. Bízom benne, hogy a kormány most komolyan veszi ezt a helyzetet és leül az önkormányzatokkal tárgyalni – jövőkép nélkül nem tudjuk túlélni ezt. Ellenkező esetben 2023 októberében ismét ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznünk, csak még rosszabb állapotban. 

Kép: pixabay.com

Az uniós forrásokra most éppen nem számíthatunk…

Nem lesz ez mindig így – hozzátenném ugyanakkor, hogy az uniós fejlesztési pénzek alapvetően nem arra valók, hogy a mindennapi életünket finanszírozzuk belőle: a pedagógusok, a szociális vagy rendvédelmi szektorban dolgozók fizetését, a közvilágítást, a szemétszállítást. Ezt a magyar kormánynak kell kifizetni a magyar emberek által befizetett adókból. Ha ezek nincsenek, akkor mi alapján határozza meg magát az állam? 

Nehezen tudom elképzelni, hogy a kormány nem látja a problémát, csak szeretik a végsőkig tolni a határokat, hogy az önkormányzatok az utolsó esélyüket is elveszítsék az önálló cselekvésre. Van lehetőségük gyors hatékony intézkedésekre: az árképzés felülvizsgálata, a rendszerhasználati díj felfüggesztése fűtési szezon idejére, valamint a 27%-os áfa mértékének csökkentése mind segítség lehetne.

A Magyar Tudományos Akadémia bevonása kétségtelenül erősítheti a probléma szakmai megközelítését a különböző politikai szándékok mellett – persze ha sikerül bevonni a tudomány embereit a folyamatba…

2010-ben még az volt a FIDESZ álláspontja, hogy csökkenteni kell a túlzott és egyoldalú energiaimportot, ez a fajta függőség fenntarthatatlan. Nagyon helyesen látták, mint ahogy azt is, hogy egy erős korszerűsítési, zöldítési programot kell indítani. Ez azóta sajnos elfelejtődött, így ma Magyarországon kijelenthetjük: az elmúlt évtized ebből a szempontból elpazarolt időszak volt. Függőségünk megmaradt az atomenergia, a villamosenergia és a földgáz terén is. Ezek közül valamelyiket le kellene tudni cserélni – látszik, hogy viszonylag a leghamarabb a gáztól tudunk majd megválni, ezt pedig racionális, előre tervezett, jól végiggondolt koncepció mentén szabad végrehajtani. Alapvető tehát, hogy az energetikában jártas szakemberek – a Magyar Tudományos Akadémia tudósai – szakmai alapon irányt mutassanak, és ne tisztán politikai döntések szülessenek Magyarország hosszútávú energiabiztonságának megteremtésben. Igen, a Nemzeti Energetikai Kerekasztal legyen az a hely, ahol nem pillanatnyi politikai előnyök és hátrányok mérlegelése folyik, hanemhosszú távú döntések megalapozása.

Addig is mindjárt itt a fűtési szezon – a lakótelepen már el is kezdődött –, a szeptember elején megalakult operatív törzs milyen konkrét intézkedéseket tett már?

Ahogy a koronavírus miatt is vészhelyzeti intézkedésekre volt szükség, és naponta, hetente kellett felülvizsgálni az intézményeink működését, sajnos most is ez a helyzet.

Azt kértem a város cégeitől és intézményeitől, hogy készítsenek a maguk területére vonatkozó takarékossági programot, azt folyamatosan vizsgálják felül. A vezetőkkel közösen is átbeszéltük a teendőket – a szeptember végi rendkívüli képviselő-testületi ülésen az intézmények, cégek beszámolói alapján intézkedési tervet dolgozunk ki, megvizsgáljuk, hogyan is kell változtatnunk a mindennapi működésünkön azért, hogy az alapvető feladatainkat el tudjuk látni. (Lásd keretes beszámolónkat!) A kötelező feladatok abszolút elsőbbséget élveznek: a gyermekintézmények, a városi szociális és egészségügyi közszolgáltatások működésének biztosítása.

Előfordulhat, hogy valamelyik intézményt – ha ideiglenesen is, de – be kell zárni?

Hát, az egészen biztosan nem én leszek, és nem is a képviselőtestület. Jöjjön a főispán, zárja be akárki magasabb szintről, mi nem fogjuk megtenni.

-ka-

Energiatakarékossági tervek az intézményeknél 

Döntések a szeptember 29-i rendkívüli ülésen

Elsőbbségi sorrend a kötelező feladatok ellátásában:

1.gyermekintézmények: bölcsőde és óvodák

2.szociális és egészségügyi közszolgáltatások

3.hivatal működése

4.közművelődés

5.kulturális területek

A Civil Ház 2022.október 15. és 2023. április 15. között zárva tart.

Önkormányzati intézmények – az Operatív Törzs által jóváhagyott – energiamegtakarítási terveinek kötelező végrehajtása, ellenőrzése. Az intézmények energetikai korszerűsítési terveinek elkészítése.

Polgármesteri jóváhagyás szükséges a cégeknél és intézményeknél a nettó 200 ezer forint feletti beszerzések esetében. Szentendrei Energia Közösség létrehozásának előkészítése.

 

Az interjú a 2022. október 5-i Szentendre és Vidékében jelent meg.

További cikkeink a témában