2021. 04. 10.

szombat

SZENTENDRE időjárás

"Itt a felnőttek is tanulnak" – Hagyományőrző óvodák Szentendrén

2021. március 11., 13:26

Hagyományaink ápolása és továbbadása fontos feladat. Szentendrén három hagyományőrző óvoda is van, így aki ilyet keres, több lehetőségből is választhat. Ezek közül tartalmi okokból kettőt, a püspökmajorit és a Bimbó útit mutatjuk be. 

Püspökmajor lakótelepi néphagyományőrző mester óvoda

26 éve folyik a magyar népszokások megismertetése a Püspökmajoron, ahol jeles napokhoz, ünnepi népszokásokhoz kapcsolódó helyzeteket ismerhetnek meg a gyerekek. A játékos ismerkedés során mind az értelmi képességek, mind a kapcsolatteremtő és beszédkészség fejlődik. A játékok, népmesék, népdalok, népi megfigyelések és kézműves foglalkozások, mint a szövés, fonás, agyagozás, népi játékok, hangszerek készítése, nemezelés, gyöngyfűzés során sok új dolgot sajátítanak el, és közben észrevétlenül tanulnak meg dolgokat. Ebben az óvodában nagy szerepe van a természetes anyagok (textil, fa, gyékény, vessző, gyapjú) használatának. A vegyes életkorú csoportokban a kicsik tanulhatnak a nagyobbaktól, a nagyok pedig megtanulják, hogy segítsék fiatalabb társaikat. Az óvodai nevelés része a néptánc, a magyar népzene megismertetése a gyerekekkel, csakúgy, mint az évkörhöz kapcsolódó népszokások megismerése, a népi játékokban való elmélyedés. 

Dr. Csépányi Péter Albertné óvodavezető szerint vannak, akik azért keresik ezt az óvodát, mert a néphagyomány éltetésével egyébként is kapcsolatban állnak, van, akit belső személyes indíttatás vezérel, de már az is előfordult, hogy anno ebbe az óvodába járt a szülő. „Szerencsére egyre több kismesterséget ápoló szakma is megjelenik a szülők körében, mint a bőrdíszműves, kovács, ács, akik kifejezetten hagyományátadó óvodát keresnek.” És hogy hogyan kezdődött az egész? „Papp Kornélia és Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a tagmúzeum munkatársa indította el, majd dolgozta ki a néphagyományőrző programot itt Szentendrén, így több mint 26 éve folyik itt a munka, ilyen módon.” Nem kell megijedni, azoknak, akik bár kíváncsiak, de még nem ismerik ezt az óvodát, mert a mai kor gyermekeinek játékai ugyanúgy megtalálhatóak ott, mint a hagyományosak. „Nem tudjuk és nem is szeretnénk kizárni ezeket a játékokat, sem a kortárs bútorokat és tevékenységeket. A gyerekek nem egy múzeumba járnak, hanem egy harmonikus környezetbe.” A jeles napokhoz kapcsolódóan az óvónők beviszik a díszítő motívumokat, használati eszközöket, játékokat, és megismertetik a gyerekekkel. „Többféle eszközt mutatunk meg. Van malom, kemence, a napi munkaeszközök. Van, ami díszítő elem, mint a falra felfüggesztett sarló, amelyet megmutatunk, de kis fasarlókkal meg is ismerkedhetnek a gyerekek. Van fűrészbak, lehet fűrészelni, nemezelés, szövés, gyöngyfűzés is jelen van az életünkben. De nemcsak fajátékok vannak, hanem például Götz baba is, amit öltöztethetnek a lányok.” A 132 gyereket fogadó, 5 csoportos óvodában helyet kapnak a sajátos fejlesztésű igényű, és mozgássérült gyerekek is. Ahogy Dr. Csépányi Péter Albertné fogalmaz: „Van olyan lakótelepi gyerek, aki bár nem volt tájékozott, megismerte, megszerette, magáévá tette a népi hagyományokat, és rajta keresztül a családja is megismerhette őket.”

Szentendrei Bimbó Hagyományőrző Mesteróvoda

A Bimbó óvoda 2015-ben elfogadott Nyolcforrás Programjának célja a gyermekek segítése abban, hogy eligazodjanak a környezetükben, megtanuljanak együttműködni, tevékenykedni, kommunikálni, és ez a mesére és a népi kultúra átadására épül. Ehhez kapcsolódik az óvoda egyéni arculata, melynek alapja Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve. Az évkörben a jeles napok, ünnepi szokások kapnak hangsúlyt, a természet változásának megfigyelésével. A népi időjárást vizsgálva ismerik meg a környezetüket a gyerekek, a jeles névnapokhoz kapcsolódó szokásoknak is szerep jut ebben az óvodában. 

Az intézményvezetőt, Szigethy Miklósné, Ildikót arról kérdeztük, mit nyújt ez az óvoda, mennyire érzik fontosnak a szülők a hagyományokhoz való kapcsolódást. „Ma már egy teljes generáció az, akik nem élték meg a néphagyományokat, nem kapták meg ezt a tudást, és egyre többen szeretnék ezeket megismerni, átélni – meséli tapasztalatait. A mostani mamák nem véltelenül járnak Ringató, Kerekítő foglalkozásra a babákkal, és kisgyermekekkel, hisz ott olyan mondókákat, dalokat sajátíthatnak el, amit régen a nagyszülők, szülők a bölcső mellett énekeltek.” A megismerésben segítheti a szülőket, hogy az intézmény nyitott óvodaként működik, így évente több alkalommal ellátogathatnak és megnézhetik, milyen környezetben vannak a gyerekeik. „Sok természetes anyag vesz körül bennünket, illetve olyan tevékenységeket ismerhetnek meg a gyerekek, mint például a nemezelés, faragás, amelyeket régen a szülők, nagyszülők adtak át.” Ma már egy hagyományőrző óvoda az, amely eltér a megszokottól: „Farsangkor falufeljárást tartunk, népmesei hősöknek öltöznek a gyerekek, karácsonykor nem állítunk fát, mert úgy gondoljuk, hogy az a család ünnepe. Nálunk nem jön a Mikulás, meghagyjuk a várakozás izgalmát, a készülődést, a titokzatosságot, hisz nagyon fontos, hogy hogyan éli át a gyerek. És persze a Valentin-nap sem Valentin, hanem Bálint napja, hisz ezen a napom választottak párt a verebek.” 

Ildikó szerint a szülők nem csupán egy kedves, családias óvodát, hanem programot is választanak, amikor mellettük döntenek. „A mindössze három csoportos óvodába 72 gyerek jár, akik akárcsak régen a nagycsaládoknál, vegyes életkorúak. A kisebbeknek tekintettel kell lenni a nagyok életére, a nagyoknak meg alkalmazkodniuk kell a kicsikhez” – tájékoztat az óvodavezető. 

Zimre Zsuzsa

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021./3. számában.