Sámánok rabolták el a kirándulókat, vagy felfedezők megtalálták a mennyország bejáratát. Figyelemfelkeltő, ám a valóságtól teljesen elrugaszkodott hírek, mégis sokan elhiszik. A fake news az álhírek egyik speciális formája, amelynek célja általában az olvasók félrevezetése vagy megtévesztése. Megmutatjuk, hogyan ismerhetjük fel, ha egy érdekesnek tűnő hír valójában álhír.

Hol találozhatunk álhírekkel?

A fake news gyakran terjed az interneten, a közösségi médiában, és akár súlyos következményekkel is járhat, mint például indulatok keltése, a társadalmi feszültségek növelése. Az álhíreknek nincs valóságalapjuk, de úgy tálalják, mintha igazak lennének. Korábban leginkább a közösségi médiában találkoztunk álhírekkel, de manapság már a híroldalakra is beszivárogtak, és a politikai csatározások fő fegyverévé váltak.

A fake news típusai

A fake news-zal mások mellett a Hintalovon.hu oldal is részletesen foglalkozik, és felsorolja, milyen típusai vannak. Elsőként említi a kamu hírt, ami általában kitalált híreket terjesztő oldalakon jelenik meg. De léteznek elfogult álhírek is, amelyek egy jelenséget vagy történést egy bizonyos világlátás mentén értelmeznek, és súlyosan eltorzítva adják közre. Gyakoriak az áltudományos cikkek, de a minden bizonyítékot nélkülöző összeesküvés-elméletek is. A közösségi médiában gyakran találkozhatunk olyan hírekkel, amelyeket úgy adnak el, mintha most történt volna, de valójában évekkel ezelőtti témákat elevenítenek fel. A digitális média kedvez az álhírek terjedésének, hiszen annyi hír és információ jelenik meg, hogy nagyon nehéz ellenőrizni a valóságtartalmukat.

Mit tehetünk a fake news kiszűrésének érdekében?

Ellenőrizzük a hírforrást!
Ha egy információ csak egyetlen forrásból származik, és az nem megbízható forrás, valószínűleg fake news lehet.

Keressük a megbízható forrásokat!
Keressük meg az információt hiteles forrásokból, például ismert hírportálokból, újságokból, vagy hitelesített médiaszervezetektől.

Ellenőrizzük a történetet!
Ha a hír túlzónak vagy irreálisnak tűnik, kételkedjünk benne. Gyakran a fake news olyan történekkel hívja fel a figyelmet, amelyek túlzóak vagy érzelmileg manipulatívak.

Keressük a tényeket!
Ha egy cikk nem tartalmaz forrást, vagy hivatkozást, ami alátámasztja az állítást, az gyanús lehet.

Ellenőrizzük a dátumot!
Gyakran a fake news régi információkat terjeszt. Ezért mindig ellenőrizzük a dátumot, hogy meggyőződjünk arról, az információ friss és releváns-e.

Figyeljünk az emocionális nyelvezetre!
A fake news gyakran az érzelmi reakciókra épít, dühöt, vagy félelmet kelt. Ezért gyanakodjunk, ha olyan túlzó, vagy szenzációhajhász címekkel találkozunk, amelyeknek a célja az érzelmek manipulálása. Fontos tehát, hogy a fake news kiszűrésének érdekében kritikusan gondolkodjunk, ellenőrizzük az általunk olvasott, látott, vagy hallott információkat, mielőtt tovább osztanánk, vagy elhinnénk azokat. Végül, de nem utolsósorban, mindig tüntessük fel a hír forrását, vagyis azt, hogy honnan származik az információ (szöveg, kép, grafikon, stb.), amit tovább adunk.

Az írás a Szentendre és Vidéke 2024. február 28-ai lapszámában jelent meg.