Ugrás a tartalomhoz

Vigasság

Így mulat a város – 1. rész

A szentendreieknek nem kell messzire menniük, ha önfeledt szórakozásra vágynak, a város sokféle színes programot kínál. A Kulturális Központ nagyszabású fesztiválokat szervez, a nemzetiségek az ünnepeiket osztják meg az itt élőkkel, mások piaci alapon szerveznek könnyed programokat.

Mise és mulatság – a szerb búcsú

Szentendre hagyományokon nyugvó programjai közül a legrégebbiek a szerb ünnepekhez köthetőek, melyek közül a legjelentősebb a szerb búcsú, amelyet augusztus 19-én tartanak a szerb nemzetiségi önkormányzat és a Szentendrei Szerb Egyházközösség szervezésében. Mondhatjuk, hogy egész várost megmozgató esemény ez, amely a maga nemében egyedülálló, hiszen kevés olyan Magyarországon élő kisebbség van, amely ma is ilyen hőfokon őrzi az ünnepet.
A szerb búcsú történetéről Margaritovits Milenkó a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mesél a Lázár cár téri Corner Szerb Étteremben, amelynek egyben tulajdonos vezetője is. Dél körül jár, a teraszon most is sok turista élvezi a szerb ételek egyedi ízét.

Milenkó szerint a legutóbbi népszámláláson 108 szentendrei vallotta magát szerbnek, ami sajnos nem túl sok, és sorolja is rögtön a családokat, akikkel még együtt mennek a szentmisére az ünnepen. „Augusztus 19-e a Preobrazenjska templom „slava”-ja, azaz ünnepe, ez az Úr Színeváltozásának napja” – magyarázza. – „Nemcsak a templomoknak van szlávájuk, hanem minden szerb családnak, amit rendszerint egy-egy szentnek a napján tartanak. Ilyenkor összejönnek ünnepelni a rokonok, a barátok, a távolabbi ismerősök. Augusztus 19-e Szentendre szlávája lett, és ez egyben a szentendrei búcsú napja.”

Az ünnep reggel 10-kor kezdődik püspöki nagymisével, és városi körmenettel folytatódik. Az ebéd után, amelyen az egyházi főméltóságok is részt vesznek, vecsernye következik a templomkertben kalácsszenteléssel. Fél hatkor elindul a tömeg a városba, ahol körbetáncolják a Fő téri keresztet. Némi pihenő után este nyolckor pedig elkezdődik az utcabál koncertekkel, zenével, táncmulatsággal. „Ilyenkor, óriási öröm a lelkemnek” – teszi hozzá a nemzetiségi önkormányzat elnöke – „ha kinézek itt a Lázár cár téren az ablakon, és látom, mennyi ember összegyűlt, és a zene ritmusára egyszerre hullámzik ez a több száz fős tömeg. Nem kérdezi senki, honnan jöttél, milyen nyelven beszélsz, mindenki csak mosolyog és táncol.”

Margaritovits Milenkó szerint a régi szentendreiek tudják, hogy mit jelent ez az ünnep, mert tudják, kik ők és mit adtak Szentendrének, az újonnan beköltözők azonban kevéssé értik mindezt. A városvezetéssel jó a kapcsolatuk, de az ünnepek megtartásához inkább az országos szerb nemzetiségi önkormányzat járul hozzá anyagilag. Mindig is barátságban éltek a magyarokkal, Nagy Boldogasszony ünnepén például a vecsernye után a Sztaravodai forráshoz mennek ünnepelni, sütni-főzni, énekelni, és ilyenkor vecsernye után megáldják azokat a magyarokat, akik szeretik a szerbeket, akik ezáltal szrboljub-ok (szerbszeretők) lesznek.

Margaritovits Ivánné, Radojka, Milenkó édesanyja egy másik ünnepről is mesél, ami szintén ehhez a kultikus helyhez kapcsolódik. A Vidov dán-t a rigómezei csata emlékére tartják június 28-án ugyanitt. Ez a vesztes csata jelentette a szerbek számára a török uralom kezdetét. Ezen a napon sok egyházi méltóság zarándokol el ide a Lázár cár térre a kereszthez. „Híres ez a kereszt” – meséli Radojka –, „ennek a helyén építették fel a betelepülő szerbek az első templomukat fából, és hozták magukkal a szentként tisztelt Lázár cár testét. Hideg volt, mikor jöttek a Dunán, november, és földbe vájt házakban laktak, de felépítettek egy templomot fából, és itt őrizték sokáig a szentként tisztelt Lázár cár testét.”

Szerb búcsú, 2017 | Fotó: Deim Balázs

Városi fesztiválok

A Szentendrei Kulturális Központ nKft. önkormányzati tulajdonban álló cég, melynek egyik feladata a városi fesztiválok szervezése. Ezen a nyáron két nagyszabású rendezvény is gazdagítja az itteniek életét, az egyik a július 16-án tartott gyertyaúsztatás, a másik pedig az augusztus utolsó hétvégéjére eső Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál, amelyhez idén a borfesztivál is kapcsolódik, Borkorzó néven. Mindkét esemény sokakat vonz a városba.

Lakatos Judit, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. vezetője azt mondja, mindenkit szeretettel várnak, és azt szeretnék, ha a szentendreiek és a térségben élők minél nagyobb létszámban vennének részt ezeken. Az idei fesztivál annyiban kapcsolódik Szentendre délszláv tradícióihoz, hogy a Söndörgő együttes lép majd fel, akik a délszláv zenei hagyományokat ápolják igen magas, világzenei színvonalon. A fellépőtársuk pedig a fiatalok körében igen népszerű Konyha zenekar lesz. A cél, hogy kivigyék a kultúrát az utcára, és a vigasság mellett értékeket is közvetítsenek. De pontosan tudják azt is, mennyire fontos, még a legnehezebb élethelyzetben is, hogy egy pillanatra kiszabadítsák az embereket a mindennapi gondok fogságából, és örömöt adjanak. A gazdag programsorozatban az idei fesztiválon fellép majd a Sárik Péter Trió, Falusi Mariannal erősítve a csapatot, valamint a Dunakanyar Jazz Quartet feat együttese. A közönség láthatja a Pannonia Allstars Ska Orchestra-t, a Ladánybene 27 zenekart, Horányi Youli és Oláh Dezső jazzmuzsikusokat. Ez az az esemény, amelyhez a város intézményei is egyedi programokkal kapcsolódnak, és ekkor nyílnak ki a Házak, udvarok, házigazdák programsorozat keretében a város magánházai, és olyan intézmények, mint a városi könyvtár vagy a Ferenczi Múzeumi Centrum. Három napon keresztül esténként a Fő tér ismét fényben fog úszni, hiszen idén is lesz Fényfőtér.

„A Gyertyaúsztatás is a nagyszabású események sorába tartozik” – emeli ki – „és az idén nagyon sokan jöttek el, igazán jól sikerült. Az a tapasztalatunk, hogy a gyertyaúsztatás után a táncház tömegeket mozgat meg, az emberek örülnek, ha ilyen önfeledt kikapcsolódásra biztosítunk lehetőséget. Korábban ez az esemény az Ister Napokhoz kapcsolódott, és többnapos rendezvény volt, amit idén forráshiány miatt nem tudtunk megvalósítani. De a gyertyaúsztatás olyan esemény, ami nem maradhat el!”

További újdonság az idén, hogy a kulturális központ elviszi a zenét az egyes városrészekbe is, ugyanis kis félórás koncerteket szerveznek a Térzene pályázat keretein belül. Ebben az évben tizenhat helyszínen valósul meg a KultKlasszik néven futó program, amely egyre több látogatót vonz. „Ezek az események hirtelen nagyon népszerűek lettek, az emberek jönnek, amint megszólal a muzsika” – mondta el lapunknak Lakatos Judit.

Az ügyvezető arról is tájékoztatott, hogy a nyári vigasságok egyik hagyományos, nagyon népszerű helyszíne lett a Barlang is, ahol mindig történik valami. Idén nyáron többek között koncertek, felolvasó estek, és kertmozi várják az érdeklődőket. A Barlang a városi ünnepekbe is bekapcsolódik programjaival, így például augusztus 20-án az eredeti István, a király filmet vetítik itt le.

„Szentendre nyári hangulatához hagyományosan hozzátartoznak a színházi élmények is” – egészíti ki a Szentendrei Kulturális Központ programkínálatát Lakatos Judit. „A Teátrum idén olyan programokkal is megörvendezteti a belvárosban sétálókat, amelyekkel még sohasem. A Városháza udvaráról több rendezvény is – a régi hagyományokhoz híven – az utcára került. Az Imre Zoltán Programnak köszönhetően fiatal táncművészek tűnnek majd fel több nyilvános helyszínen. A Barokk Udvarlás Régizene Fesztivál idején pedig a város, többségében 18. századi falai között 18. századi régizene csendül majd fel. Az ingyenes kamarakoncertek a DMH udvarán, a Szerb Egyházi Múzeum árnyas teraszán és az Új Műhely Galéria kávézójában lesznek.”

Barlang | Fotó: Deim Balázs

Barlang – „ a közös nappalink”

Kiss Petra Sára a Barlang törzsvendégeinek egyike, aki minden „barlangos” nevében mesél arról, miért is jó hely a város művelődési házának (uhh, micsoda régi kifejezés…) pinceklubja.

Én talán azt szeretem a legjobban Szentendrében, hogy bár egy közel harmincezres városról van szó, mégis van egy falu-jellege, van inkább egy falu-része, aminek én is részese lehetek. Itt most nem a cuki kisházikós részre gondolok, hanem arra a közegre, ami ezt a falut képezi: egy kulturális közeg, amit lehet egy elég tág és kiterjedt ismeretségi körnek is nevezni.

Szóval, például, amikor elmegyek a Barlangban egy koncertre, akkor nagy eséllyel olyanokkal fogok találkozni, akikkel már a szüleim is együtt jártak koncertekre, és/vagy az ő gyerekeikkel, akik már felnőttek, és most meg már én járok velük koncertekre, vagy azok barátaival, és így tovább.

Mindig van kinek integetni.

Régen ennek az underground szentendrei művészi szcénának a kultikus Dalmát pince adott helyet, ami már régen megszűnt, később pedig a mostani Barlangban működő Elevenkert vitte tovább azt a hangulatot, és adott lehetőséget a helyi zenekaroknak és ezzel az ő közönségüknek.

Az Elevenkert megszűnésével mintha kicsit takaréklángon működött volna tovább a Barlang – nem maradt meg sokakat vonzó központi helynek.

Bár itt van még a Folt kávézó, – ami elég ügyesen töltötte be ezt az űrt és még most is szerintem az egyik legjobb kávézó/ kocsma Szentendrén a fiatalabb közegével és a programjaival – hiányzott még innen valami.

Ezért is örültünk meg neki most ősszel, amikor kiderült, hogy lehetőség van újraéleszteni ezt az egészet, és Török Gergő viszi tovább a Barlangot, (aki a helyi ex Presszó Tangó Libidó zenekar és a Sajnosbatár Zenekar egyik tagja, a helyi művészi szcénát jól ismerő barátunk).

Az új Barlang jól indult, mert nagy volt a lelkesedés. Az egész hely felpofozásában, a pult átalakításában és a kerthelység rendbehozatalában (az ott dolgozókon túl, akiknek respect!) önkéntesen vállalt szerepet egy csomó ember, (köztük én is), akik mind úgy éreztük, közös érdekünk, hogy egy szuper hely lehessen a Barlang.

Szóval ezt az egészet azok is alakítják, akik ide járnak, ami elég fontos.

És ez működni is látszik, mert beindult. Egyrészt megmaradt a folytonosság, ami az undergroundabb kulturális életet jelenti, bár én azt remélem, hogy ez csak a kezdete annak, hogy egyre több – akár helyi, még fel nem fedezett – zenész, vagy művész lehetőséget kapjon. Másrészt törzshelyévé vált sokunknak, akik, amikor kimozdulnának otthonról és társaságra, programra vágyunk, nem kell egy órát utazni Budapestre.

Itt van ez a jó kis hely, egyenes kilátással a Dunára, ahol korosztálytól függetlenül, gyerekkel vagy gyerek nélkül, éjszaka, vagy délután egy babzsákon, (vagy éjszaka egy babzsákon), megtalálhatod a helyed. Szoktuk is mondani, hogy van az otthoni, és van a Barlang, „a közös nappalink”.

 

Címlapkép: Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva – Fényfőtér
Szerzők: Rist Lilla, Koltai Andrea, Zimre Zsuzsa

A cikk megjelent a Szentendre és Vidéke 2022. augusztus 3-i lapszámában.

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Programajánló február 21-27-ig című bejegyzéshez

Programajánló február 21-27-ig

Az utolsó februári héten végleg elbúcsúzhatunk a téltől és lassan készülődhetünk a tavasz örömeire. Több program is segítségünkre lehet ebben.