Kezdő szaunamesterként izgatottan és kíváncsian vártam, hogy mi fog történni egy háromnapos világbajnokságon. Főként az érdekelt, hogyan lehet egy showműsort előadni a szanuában, száz fokban, jelmezbe öltözve, illatokkal, zenével, tizennégy percbe sűrítve úgy, hogy közben az alaptechnika is hibátlan legyen. Így a végén már kijelenthetem: a versenyzőknek ez az összhang remekül sikerült.
Minden program nagyon karakteres, nagyon más volt témájában és megvalósításban is. Mindjárt a legelején például az idén ötvenedik évfordulóját ünneplő Rubik-kocka került a központba, belőle pedig víz a kályhára. Feltűnt ifjú Sheldon, és vele együtt a közönség átélhette egy autista kisfiú belső vívódásait. Vagy éppen Alice, akiről az elején nehéz volt eldönteni, hogy rajzfilmfigura Csodaországban, vagy egy drogos, aki pszichedelikus élményből ébredt fel. A versenyzők egy világbajnoki produkcióban a legváltozatosabb kellékeket, jelmezeket és legötletesebb attrakciókat vonultatják fel. Nemcsak az illatok különlegesek, a háttér, a fények, a berendezés úgy van megkomponálva, mintha színházban ülne az ember. Csak itt nem feltétel a szép ruha. Igazából semmilyen ruha nem feltétel.
Mi alapján dönti el a zsűri, hogy ki a legjobb?
– Nagyon nehéz három olyan programot kiválasztani, amely majd a világbajnokságon a lehető legjobb eredményt éri el. Nagyon szofisztikált szabályrendszer van, a pontok ötven százalékát az alaptechnikák adják: a hőemelés, hőfüggöny, illatok, szaunaélmény, a maradék pedig a kreativitás, közönségkapcsolatok, showelemek és ezeknek az egyensúlya. Ha szépen legyezel, oda raksz mindent, akkor sérülhet a showműsor, ha pedig élethűen alakítod a karaktered, az a legyezés rovására mehet – ez a szép feladat – jegyezte meg a szünetben Zelenák János főszervező, aki maga is évek óta zsűrizik a külföldi fordulókon.
A helyemen ülsz!
A versenyzők hónapokig készülnek, és sokszor az utolsó pillanatig tökéletesítik a részleteket. Ennek a tizennégy percnek minden pillanata precízen ki van találva, minden mozdulatnak a helyén kell lenni az utolsó poénig. Hubert Bence például az egyik legnehezebb karaktert, ifjú Sheldont választotta.
– Azt a legelején kitaláltam, ha bejövök ifjú Sheldonként, akkor rámutatok valakire a közönségből és szólok: „A helyemen ülsz!” A „Bazinga” poénon viszont sokat gondolkodtam, hogyan lehetne beépíteni. Végül kitaláltam, hogy úgy teszek, mintha egy nagyon szakmaiatlan dolgot csinálnék a szaunában és felkiáltok: Bazinga! Csakúgy sheldonosan, hogy csak vicceltem – árulta el a szaunamester.
A történetekhez természetesen nemcsak a poén és a showelemek tartoznak hozzá, a legtöbbjüknek van egy mély mondanivalója is, amin aztán két jegesfürdő között elgondolkodhat a közönség.
Fotók: Aufguss.hu/Ryszard Rak
Valaki a tizenkettedik lesz, de nem tekintjük utolsónak!
A zsűri tagjai voltak: Torsten Splanemann Du Chesne, az AufgussWM elnöke; Riccardo Marzi, az Aufguss.it alapítója; Pavel Hofrichter, a cseh szaunaélet vezetője; Lay Pang Ong, a dán-maláj szakmai legenda, aki már az első világbajnokságon is zsűrizett, generációkat látott felnőni; és végül Kim P. Pedersen, a dán szaunaélet felvirágoztatója, nem mellesleg a világbajnokság meglehetősen bonyolult informatikai hátterének kezelője. A zsűritagok minden versenyprogramra beültek, szombaton este derült ki, hogy ki az a hat versenyző, aki továbbjutott. Ők vasárnap megismételték, tökéletesítették a programjukat.
– Valaki a tizenkettedik lesz, ez matematika, de nem úgy tekintünk rá, hogy ő az utolsó, hiszen megelőzi azt a sok szaunamestert, aki nem érezte magát elég jónak, vagy nem volt bátorsága indulni. Megéri kipróbálni magad, hiszen Itt látod a többieket, visszajelzéseket kapsz, fejlődsz. Ha nem is jutsz be a döntőbe, ezen a versenyen mindenki nyer – tette hozzá a főszervező.
Gergály Judith
A finn szaunakultúra az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján van
A szauna története többezer éves múltra tekint vissza, főként az északi népeknél. Különféle fajtái alakultak ki. A vándorló, északi nomádok a földbe gödröt ástak, ebbe tüzet raktak és felülről befedték, hogy egy fürdésre alkalmas, meleg helyet készítsenek. Például húst is szárítottak benne és más hasonló tevékenységeket is végeztek itt. A gyógyítás helyszíne is volt: nem csak természetgyógyászati eszközként, hanem az orvos, a kuruzsló is itt gyógyított.
A finn szauna a finn kultúra jelentős része. Finnország öt és félmilliós lakosa közül, több mint hárommillióan használnak szaunát, nagyjából egyet háztartásonként. A finnek számára a szauna a barátok, a család és a teljes kikapcsolódás színhelye. A szaunákat nem luxusnak, hanem szükségletnek tekintik. Érdekesség, hogy a XIX. századig szinte az összes finn anya szaunában szült.
