Öröm, boldogság és szeretet – mondják azok, akik négylábú kedvencekkel élnek együtt. Igen ám, de lelkiismeretes, felelős gazdának kell lenni ahhoz, hogy maximálisan meg tudjunk felelni mind a kutya, mind a környezetünk igényeinek és elvárásainak. 

A kutyatartás tehát felelősségteljes, sok aggodalommal járó, időt és türelmet igénylő, sok esetben a pénztárcát sem kímélő elkötelezettség a gazda részéről, nem is beszélve arról az áldozatvállalásról, hogy esőben, szélben, fagyban és hóban is sétálni kell menni a kutyával, játszani kell vele, tanítani, foglalkoztatni kell őt. És máris felmerül az egyik legfontosabb kérdés: közterületen mikor és hol engedhetjük őket szabadon, milyen társadalmi és együttélési normáknak kell megfelelnünk kutyatartóként. 

Szentendrének jelenleg 28.604 lakosa van, amiből 8306-nak van hivatalosan is bejelentett kutyája, de a valóságban ez a szám magasabb, ami azt jelenti, hogy kb. minden harmadik szentendrei lakosnak van négylábú „barátja”. Az szinte biztos, hogy ezeket a kutyusokat nem mindenki sétáltatja, akár naponta többször is a városban. Nézzük meg viszont, mi vár arra, aki sétálni vagy túrázni indul kedvencével a környéken.

Pórázon erdőben és közterületen

Ha séta közben némi szabadságot szeretnénk adni behívható, azaz visszahívható, szófogadó kutyánknak, akkor ezt a részt át is ugorhatjuk. Ugyanis sem közterületen, sem erdőben nem lehet őket a pórázról elengedni. Ennek ellenére elég gyakori eset, hogy a gazda engedélyével és jobbik esetben a figyelme mellett, szabadon futkároznak. Azt, hogy pórázon legyen a kutya, a jogszabály nem testsúlyhoz és mérethez köti, minden esetben így kell eljárni. Egy olvasónk mesélte, hogy a kislányát megkapta egy kutya, aki ugyan ismerősé volt, de nem várt következményekkel járt az eset. A kislány édesanyja szívében ugyan nincs harag, ám sokat kellett és kell a mai napig is dolgozni azon, hogy a történteknek ne maradjon maradandó lelki nyoma gyermekben, akit azóta megrettentenek az utcán szabadon bóklászó négylábúak. De hallottunk ellenkező példát is, amikor pórázon volt a kutya, ám hátulról olyan figyelmetlenül és gyorsan előzött egy biciklis, hogy elütötte a kutyát és a gazdáját is. Szerencsére nem lett belőle nagyobb sérülés, de ebből is jól látszik, hogy mindig figyelni kell azoknak is, akik sétáló kutya mellett haladnak el. 

Közkedvelt területek „kutyázásra” a Szentendrét körülölelő erdők, mezők. Nincs is annál jobb hétvégi kikapcsolódás, mint amikor kedvencünkkel és családunkkal a közeli zöldbe megyünk friss levegőért, feltöltődésért. A hatályos rendeletek értelmében a pórázt itt sem szabad eloldani. Amint elhagyjuk a várost és az erdőbe érünk, már a vadon élő állatok birodalmában vagyunk. Az erdőben való viselkedésre, a természet tiszteletben tartására kell minden esetben törekednünk, melyet egyébként erdő-, vadász- és természetvédelmi törvény is szabályoz. 

Május-június az az időszak, amikor ellenek az őzek, a vaddisznók, költenek a földön fészkelő madarak. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet, amikor egy elengedett kutya az ösztöneire hallgatva üldözőbe vesz egy vemhes állatot, aki az életéért küzdve próbál menekülni kölykeivel a hasában. Nem beszélve arról, hogy kutyánkat is veszélybe sodorhatjuk. A hivatalos jogszabály szerint akkor lehet az erdésznek egy kutyát lelőni az erdőben, ha vadat űz és a vadásznak nincs közvetlen lehetősége a tulajdonos felderítésére. Fontos tehát tudni, ha erdőben kirándulunk, akkor is pórázt, legfeljebb hosszabb szárú futópórázt használjunk, de még így is előfordulhat, hogy összetalálkozunk egy vaddisznóval vagy más erdei vaddal kölykei társaságában. Ezek az állatok napfelkeltekor vagy naplementekor merészkednek ki a sűrűből, hogy táplálékot szerezzenek. Ha ebben az időben kirándulunk, érdemes a sűrűbb helyekhez közeledve zajt kelteni hangos beszéddel, vagy pl. műanyag flakonok összeütésével. Ilyenkor általában úgy menekül el a vad, hogy mi észre sem vesszük – mesélte nekünk egy szakértő. 

Előfordul az is, amikor az erdészek segítenek az elveszett kedvencek felkutatásában. Gyakran sikerrel is járnak, és vissza tudják adni a gazdának riadt kutyájukat, aki akár napokon át rója az erdőt, nem találva kiutat a rengetegből. Sokat segít, ha van a nyakörvön biléta telefonszámmal, mert akkor azonnal értesíteni lehet a tulajdonost. A gazda pedig az erdészet munkatársainál érdeklődhet elveszett kutyája felől. (Erdészetvezető: Tóth Kristóf, e-mail: szentendre@pprt.hu Cím: 2000 Szentendre, Dömörkapu u. 2. Honlap: www.parkerdo.hu)

A kutya-szabadság még megoldásra vár 

A megoldás a kutyák biztonságos szabadon engedésére az lenne, ha városrészenként rendelkezésre állna egy-egy kutyafuttató. Szentendrén pillanatnyilag csak egy kutyafuttató van, de az sem biztonságos, mert nincs körbekerítve, mellette autóút vezet, illetve a közelben a forgalmas Duna-korzó útvonala. Arról, hogy bizonyos kutyaszám felett, vagy egyébként is, köteles-e az önkormányzat körbekerített kutyafuttatót létesíteni, megkérdeztük Szilvási Pétert, a Magyar Állatvédelem hírportál felelős szerkesztőjét, aki elmondta, hogy jogszabály sajnos nem teszi kötelezővé a helyi önkormányzatok számára kutyafuttató létesítését, sem annak körbekerítését. Ha a városlakók szeretnének kutyafuttatót, jelezni kell a képviselő-testület felé, vagy aláírásgyűjtéssel lehet előre lendíteni a folyamatot. 

Kutyatartási szabályok

Valamennyi kutyatulajdonosnak bejelentési kötelezettsége van az önkormányzati elektronikus ebnyilvántartásba. Mulasztás esetén az ebtartó állatvédelmi bírsággal sújtható. További részletek: www.szentendre.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/hivatali_ugyek/altalanos-kozigazgatasi-ugyek/allattartassal-kapcsolatos-ugyek

Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, ha onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre nem juthat át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon a kutya kinyúlni, kibújni ne tudjon. Az ebet huzamos ideig megkötni nem szabad. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A pihenést megzavaró kutyaugatás miatt a jegyző előtt birtokvédelmi eljárás vagy a bíróságon birtokper indítható. 

Sem a Szentendre város közigazgatási területéhez tartozó külterületen, sem a belterületi közterületeken nem lehet az ebet szabadon engedni. A kutyát olyan hosszúságú pórázon kell vezetni, amely megakadályozza, hogy kárt vagy félelmet okozzon másokban, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. Az eb által okozott sérülésekért az ebtartó felelősséggel tartozik.

A Sziget utcai kutyafuttató

Szentendrén a Sziget utca végén kijelölt területen található kutyafuttató. 

Az ebtartó köteles a közterületen az eb által okozott szennyeződést (kutyapiszkot) felszedni. Sőt, magánterületen is köteles erre, ugyanis az eb ürülékét legalább naponta egyszer össze kell szedni. 

Hova nem vihetjük a kutyánkat?

• olyan vendéglátó- vagy üzlethelyiségbe, amelynek az üzemeltetője ezt nem teszi lehetővé;
• óvodába, bölcsődébe, napköziotthonba, iskolába;
• egészségügyi intézménybe;
• közfürdő területére;
• játszótérre, sportpályára és táblával jelzett közparkok területére.

A GYEPMESTER ELÉRHETŐSÉGE: 

Tolnai József 

Telefon: +36 20 931 6948 (8:00 – 18:00-ig) 

A gyepmesteri telep címe: Szentendre, külterület 0272/3 hrsz. (a Szentlászlói út felől közelíthető meg) 

Ügyfélfogadási rend: hétfőtől péntekig 9:00 – 13:00-ig (hétvégén egyeztetés alapján)

Vízer Helga

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/9. számában.