Ugrás a tartalomhoz

Kultúra

Egy múzeum születéstörténete

Június elején végleg megnyit Szentendre új múzeuma, a Pirk János Múzeum. Örvendetes ez a hír, hiszen ellentétes folyamatnak vagyunk tanúi – az egyéni életműveket bemutató kismúzeumok java ugyanis az anyagiak hiánya miatt zárva tart.

Mi késztette Pirk János festőművész gyermekeit: Ambrust, Lászlót és Veronikát, hogy édesapjuk életművének bemutatására múzeumot hozzanak létre? Mi volt a nem mindennapi, hatalmas anyagi és emberi áldozatot követelő vállalás indítéka?

Mértékadó, jeles művészettörténészek és művészek: Németh Lajos, Supka Magdolna, Mezei Ottó, Barcsay Jenő, Deim Pál szerint is Apánk életműve olyan kiemelkedő művészi értéket képvisel, amely megérdemli, hogy az utókor számára átmentsük. Ez tehát nem csak a család személyes ügye – válaszol a kérdésre Pirk László Szentendrén élő festőművész. Ezt az országos jelentőségű, mégis sokszor méltatlanul elhallgatott szellemi értéket szerettük volna közkinccsé tenni és az utókornak átmenteni azzal, hogy múzeumot hozunk létre számára itt, a festők városában, ahol élete javát töltötte – gyarapítva ezzel Szentendre kulturális értékeit.
Azzal a kéréssel mentünk el 2007-ben a Polgármesteri Hivatalba, hogy tudnának-e egy épületet adni erre a célra. Több lehetőség közül végül a Bogdányi utcában, a MűvészetMalommal szemben levő romos épületet ajánlották. A 2008-ban aláírt szerződés értelmében a ház továbbra is a városé, mi negyvenkilenc évre kaptuk meg használatra. Cserébe fel kellett újítanunk az épületet, ami azonban sokkal rosszabb állapotban volt, mint ahogy a felmérések mutatták, így jóval tovább tartott és a duplájába került a rendbehozatala, mint ahogy számítottuk. A család vállalta az építkezés szervezését, a szponzorok felkutatását, a festmények és grafikák restaurálását, keretezését, a kiállítás rendezését, a nyitvatartás megoldását. A közel másfél évtizedes küzdelem rendkívüli erőfeszítéseket követelt, ami Ambrus bátyám egészségét is felemésztette, így közös álmunk befejezésében már nem tudott részt venni.

Hogyan tudtátok az építkezéshez szükséges anyagiakat előteremteni?

A kezdetektől fogva a saját forrásaink mellé támogatókat is kerestünk. Szerencsére felsorolhatatlanul sokan segítettek, támogattak minket: intézmények, cégek és magánszemélyek egyaránt. Pénzzel, kedvezményes vagy ingyenes anyagokkal, munkával járultak hozzá az épület felújításához és bővítéséhez.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától a közelmúltban kapott támogatásból sikerült végre a tetőt is szigetelni és befejezni a hátsó épületegyüttest, melynek bérbeadásából kell majd fedeznünk a múzeum fenntartását.

A kiállítótér | fotó: Pirk László

Ami időközben már nyitva is volt…

Két évvel ezelőtt, 2020. október 18-án, a Magyar Festészet Napján meg tudtuk nyitni a múzeumot. A megnyitón, fájdalmunkra, Ambrus bátyánk már nem vehetett részt. A Ferenczy Múzeumi Centrum segített a készülő kiállítás installációjában, Bodonyi Emőke művészettörténész és jómagam voltunk a kurátorai.
A múzeum akkori nyitvatartásának mindössze három hete nagy látogatottságot és sikert hozott. A Covid-járvány miatt azonban be kellett zárni. A tavaly nyári újranyitás az előző időszakhoz hasonló magas nézettséget és egyértelmű tetszést eredményezett.

A művek egy része közgyűjteményekben található, a java azonban a család tulajdonában van. Hogyan sikerült megőrizni és egyben tartani az életművet?

Apám a háború alatt Nagybányáról menekülni kényszerült, eközben alkotásai elvesztek, majd a Gödöllőn készült műveinek nagy része is elpusztult. A későbbi alkotások javát sikerült a családnak megőriznie, ezeket soha nem adtuk el. Így tudtuk most a múzeumban bemutatni az életmű keresztmetszetét, kétszáz festményt és grafikát.
Szentendre elismerését mutatja, hogy Pirk János az Új Művésztelepen műtermet kapott, a város Díszpolgárává avatták és Pro Urbe kitüntetésben is részesült. A városhoz fűződik magas színvonalú művészetpedagógiai tevékenysége is, mellyel több Kossuth-, és Munkácsy-díjas művészünk pályáját alapozta meg.
A szakma elismerését tükrözi, hogy Munkácsy- díjjal, a Munka Érdemrend arany fokozatával, Kiváló Művész címmel és számos más szakmai díjjal tüntették ki.

Mi lehet mégis mellőzöttségének oka?

Talán az, hogy mindig belső motiváció alapján festett és soha nem igazodott trendekhez, csoportosulásokhoz.
A művészettörténészek véleménye szerint életműve új, drámai színt hozott a szentendrei festészetbe, melynek legjelesebb művészei közé tartozik. Kevés alkotása szól a városról, szűk volt számára az utca tere. Viszont egész akvarellsorozatot szentelt a Kőhegy látványának, valamint a Szentendre és Pomáz közötti síkság látomásainak.

A műteremben | fotó: Pirk László

Melyek voltak legfontosabb témái, vissza-visszatérő motívumai?

Alkotásai mindig a gyermekkor szegény tanyasi világát, a paraszti létet idézik fel, annak látomásos, drámai ábrázolásai. Műveinek főszereplői az életet jelképező magvető, a krumpliszedő, az ásó, a kaszakalapáló. Önarcképei pedig képben, rajzban tett személyes önvallomások. Deim Pál szerint: „Szimbólummá vált minden téma, amihez hozzáfogott, legyen az húzó ló, nyitott ablak, pipacs, vagy Magvető, vagy töviskoszorús önarckép.”

Mit tud ebből bemutatni a múzeum?

Aki ide belép, megérti, miért nevezték Pirk Jánost a „színkáprázatok festőjének”, rögtön megérinti a képek átütő ereje, szimbolikus volta.
Életének, pályájának meghatározó helyszíneit, korszakait és visszatérő témáit mutatjuk be a termekben, a felső szinten található emlékszobában pedig a számára oázist jelentő nagy család és a művészi alkotómunka összeegyeztethetőségére szerettünk volna utalni. A mostani újranyitás egyben az életmű kiállítás újrarendezése is, mivel a tárlat törzsanyaga újabb művekkel is gazdagodik.

Milyen újdonságok várhatók még?

Szeretnénk Apánk művészetét bemutató újabb kiadványokat is megjelentetni. A régebben kiadott két kismonográfia, a kiállítási katalógusok, a család összefogásának eredményeként megjelent nagyméretű Pirk János album, amelyet születésének 100. évfordulójára adtunk ki, már nem hozzáférhetőek.
A főépületben és a hangulatos kertben könyvbemutatókkal és kamarazenei koncertekkel szeretnénk színesíteni a múzeum, ezáltal Szentendre kulturális programjait.

Rappai Zsuzsa

Címlapfotó: A Pirk Múzeum | Fotó: Pirk László
A cikk megjelent a Szentendre és Vidéke 2022. június 8-i lapszámában.

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Futás az erdőbe! című bejegyzéshez

Futás az erdőbe!

Kirándulásra fel! A Pilisi Parkerdő túrája a kirándulást kombinálja az élővilág mélyebb megismerésével.