Ahhoz, hogy megértsük az egész folyamatot vadgazdálkodási szempontból, egészen áprilisig kell visszalapoznunk a naptárban. Április 15-én elkezdődött az őzbak vadászati idénye, ami kb. egy hónapig tartott. Abban az időben a rendellenes, formai hibás, fejlődésében visszamaradott, beteg egyedeket kellett kiemelni az állományból. Május közepe felé viszont zöldbe borult az erdő, olyan magas lett a búza, hogy csak az agancs látszódott ki belőle (de volt, hogy még az sem), nagy lett a takarás. Egészen július közepéig kellett várni, hogy újra jól lehessen megfigyelni, és elejteni a bakokat. Na, de hogyhogy? – joggal teheti fel ezt a kérdést bárki. Ekkor kezdődik a búza, és egyéb gabonafélék aratása, és ilyenkor a bálák mögé leülve tökéletes lehet megfigyelni, és terítékre hozni az áhított vadat.

Az elmúlt hetek időjárása nemcsak nekünk, embereknek, hanem a jószágoknak sem kedvez. Mondanom sem kell, hogy ebben a szárazságban sehol nem talál magának vizet a vad, csakis a mesterséges itatókon, így a vadgazda figyelme az átlagnál is jobban az itatáson van.

Az extrém melegben követeztében jó egy hetes csúszással indul meg az üzekedés. Nem merészkedik ki a vad a tarlóra, inkább a kukoricában marad. Azért is írtam, hogy „extrém” meleg, mivel a magas hőmérsékelt fokozza is az őzek párzási kedvét, azonban, ahogy beüt a forróság, a vad számára is elviselhetetlen.

Térjünk a lényegre, az üzekedés folyamatára. Az őzek ebben a pár hétben rengeteget futnak, kergetik egymást. A suta nem egy könnyen adja meg magát a baknak. Mindig néhány méterrel a bak előtt fut, mutogatva a kötényét (a suta ivarszerve), amelyből mirigyváladékot bocsát ki. Amikor már nem bír futni a bak, a suta taktikát vált: a hátsó felét a bak orrától pár centire helyezi, majd elkezdenek körbe-körbe futni. Ezt hívja a vadásznyelv boszorkánygyűrűnek.

Ki is lehet cselezni nemcsak a bakokat, hanem a sutákat is, méghozzá egy síp segítségével. Négy hangot tudunk utánozni:

A suta halkanismétlődő hangját, ami a legismertebb hívóhang. A sutával lévő bakok már nem igazán reagálnak rá. Az üzekedés csúcsidőszakában nem igazán várhatunk erős bakokokat erre hangra, mivel ők ekkor már „elkeltek”. Sokkal inkább fiatalabb, gyengébb bakok fognak nagyobb eséllyel az objektív vagy a puskacső elé kerülni. A legsikeresebben az őznász elején és végén tudjuk alkalmazni. Viszont a suta panaszhangját az egész időszak alatt használhatjuk, mert felkelti a bakok féltékenységét. Ennek a felfokozott változata a vészsirám. Hallatán azonnal jön még a sutával lévő, erős bak is. A fiatal bakokat inkább riasztja ez a hang. A gida hangját is tudjuk utánozni. Lényegében ilyenkor is bakot várjuk. Elsőként a suta jön a gidája hívó hangát hallva, és többnyire ott van a nyomában a szerelmes bak, aki egy pillanatra sem akarja szem elől téveszteni a „kiszemeltjét”.

Ha meg szeretnénk állítani a bakot, akkor a gida-, vagy sutahangot érdemes halkan megszólaltatni.

A szelet és a megfelelő álcázást ilyenkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ilyenkor sem tűnik le teljesen a bakok óvatossága. Érdemes 2-3 méter magasról vadászni, megfigyelni, hiszen jó kilátás nyílik a tarlókra, van idő elbírálni a bakot. Bár, vannak szakemberek, akik azt mondják, hogy magasról érkező hívóhangot madárhangnak észleli a jószág.

Dámszarvas teheneink szorgosan nevelik borjaikat, a bikák pedig már alig várják, hogy tisztíthassanak. Júliusban az erő faeper hatalmas dám sereget vonz magához, így tehát érdemes ott a lapátosok után kutatnunk.

Júliusban ilyen, és ehhez hasonló pillanatokat tud megörökíteni a határban a természetfotós:

Farkas Kornél vagyok, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyolcadikos tanulója, 14 éves elhivatott vad-és természetfotós. Küldetésem közelebb hozni az embereket a természet titkos pillanataihoz a fotóim segítségével. Ezentúl kéthetente olvashatnak tőlem cikkeket a természet rejtett történéseiről. Lesz szó az őzek párharcairól, párzási időszakukról, hogyan készülnek fel a télre, hogyan tudjuk megkülönböztetni a sutagidát a bakgidától, a dámszarvasok érdekes táplálkozási szokásaikról, és rengeteg más érdekes témáról.

A sorozat korábbi részeit itt tudja elolvasni!

Szöveg és kiemelt kép: Farkas Kornél