Szentendre képviselő-testülete február 23-i ülésén elfogadta a város 2022-es költségvetését. A bevételek és kiadások tételeit – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is erősen befolyásolják a kormányzati elvonások, a növekvő infláció, az energiaárak emelkedése és a járvány okozta gazdasági visszaesés hatásai. A költségvetés fókuszában a működőképesség megőrzése, szinten tartása áll.
Plusz 1,5 milliárd
Első olvasatra örömteli lehet a költségvetés főösszegét látni: a 9,9 milliárd forint jelentős emelkedést mutat a tavalyi kerethez képest. A mintegy 1,5 milliárdos többletből azonban aligha újul meg egy életveszélyes belvárosi műemléképület, nem épülhet járda vagy óvoda, nem jut belőle több közétkeztetésre, kultúrára, szociális ellátásra. A növekmény minden forintja címkézett, tehát nem használható fel szabadon. Jórészt a kötelező béremelés kompenzációjaként, valamint új feladat ellátására érkezik a központi költségvetésből (753 millió Ft)
Az érintettek intézmények:
– Szentendre Városi Óvodák
– Püspökmajor lakótelepi Bölcsőde
– Gondozási Központ Szentendre
– Szentendre Város Egészségügyi Intézményei
A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak béremelését az állam nem állja, így azt az önkormányzat saját forrásból finanszírozza. Az emelés nem odázható tovább, a tisztviselők fizetése jelenleg vállalhatatlanul alacsony. Ez a fő magyarázat arra, hogy miért nagy és folyamatos a fluktuáció országszerte az önkormányzati szférában.
A plusz 1,5 milliárd másik fő „címzettje” a Ferenczy Múzeum Centrum a MűvészetMalomra kapott fejlesztési támogatással (221,7 millió Ft), valamint az intézmény saját – régészeti működéséből tervezett – bevételével (143 millió Ft). A növekmény legnagyobb tétele az az összeg, amit Szentendre jogosan visszavár: ez pedig a központilag elvont helyi iparűzési adó remélt kompenzációja, 416 millió forintos összeggel. Van esély rá, az állam tavaly is visszapótolta a kieső bevételt.
Kormányzati elvonások, infláció
A veszélyhelyzeti állapot okán a kormány továbbra is életben tartja a helyi adókra vonatkozó intézkedéseit. Ezek közül a legnagyobb veszteség a helyi iparűzési adó maximalizálása miatt kieső összeg, a már említett 416 millió forint. A járvány elleni védekezés kölcsönös teherviselése címén ismét jelentős forráskivonás történik a gépjárműadó esetében (118,8 millió forint), és megmaradt az ún. szolidaritási hozzájárulás kötelezettsége is (137,7 millió forint). Kisebb tételekben ugyan, de korlátozott összeggel kell számolni más helyi adók esetében is, hiszen pl. a város szedhet ugyan parkolási díjat, de annak mértékét nem emelheti. A kormányzati adóelvonások, korlátozások 750 millió forintos forráshiányt jelentenek.
Továbbá az infláció, a növekvő energiaárak és költségek állami kompenzációjáról szó sincs, ez további 220 millió forintos plusz kiadást jelent a városnak.
Kalkulálni kell azzal a csaknem 100 milliós tétellel is, ami a kötelező béremelésre és a kötelező minimálbér emelésére kell ott, ahol az állam azt nem kompenzálja. Ilyen pl. a piaci szereplőnek – és így nem támogatandónak – számító Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt, ahol sok a minimálbéren foglalkoztatott dolgozó.
Cél: a város működőképességének biztosítása
A költségvetés kiemelt prioritása a biztonságos városműködtetés és a kötelezően ellátandó közfeladatok szinten tartása. A teljes kiadási összeg legnagyobb tételét ezen feladatok ellátása adja, mintegy 7 milliárd értékben. (Plusz tétel ezen kívül az önkormányzat intézményeinek működtetési költsége.)
A közfeladatok állami finanszírozása idén magasabb a 2021-es előirányzatnál – ennek nagy része azonban kizárólag a kormány béremeléssel kapcsolatos intézkedései kompenzálására fordítható.
A köznevelési, könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátására az állami költségvetés 2,37 milliárd forintot biztosít. Az összeg fele az óvodai nevelés (632,8 millió forint) és az Önkormányzati Hivatal finanszírozása (627,4 millió forint). További 20 %-on a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (253,1 millió) és a támogatott gyermekétkeztetés (204,2 millió) osztozik.
További tételek:
– Bölcsődei ellátás: 192,7 millió Ft
– Családsegítő és Gyermekjóléti intézmény: 182,3 millió Ft
– Ferenczy Múzeum Centrum: 175,2 millió Ft
– Gondozási Központ: 74,4, millió Ft
– Közművelődés: 27,5 millió Ft
Az egészségügyi feladatok ellátására, a közcélúak foglalkoztatására, a választásokra, kulturális pályázatokra 2,1 milliárd forint érkezik központi működési célú támogatásként.
Ebből a forrásból Szentendre Város Egészségügyi Intézményei mintegy 1,5 milliárd forint támogatásban részesül.
A kötelező feladatok ellátására átutalt normatív támogatás ugyanakkor csupán 57%-ban járul hozzá azok teljesítéséhez, a hiányzó összeget saját forrásból biztosítja az önkormányzat. Az intézmények működési célú önkormányzati támogatása döntő többségben emelkedett a tavalyi évhez képest.
– Szentendre Városi óvodák működési támogatása: 116,4 millió Ft
– Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár: 46,1 millió Ft
– Ferenczy Múzeumi Centrum: 232 millió Ft
– Püspökmajor lakótelepi Bölcsőde: 34,8 millió Ft
– Gondozási Központ: 165,6 millió Ft
– Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal: 426,4 millió Ft
– Rendészeti Igazgatóság: 204,5 millió Ft
A finanszírozás fedezetét – többek között – a helyi adók biztosítják, tervezett mértékük 2022-ben 2,3 milliárd forint. Az idei költségvetés minden adónemben magasabb bevétellel számol.
Az ábrán látható, hogy a saját bevételek sorában jelentős tétel – a helyi adók után – az intézményi működési bevétel (661 millió Ft), amely helyben marad, és felhasználható a működési költségekre.
Ingatlanértékesítés
Fontos bevételi forrás az ingatlanértékesítés (572 millió Ft). Ennek legnagyobb, mintegy 302 millió forintos tétele a tavaly már eladásra hirdetett, de még el nem adott Bükkös parti egészségház épülete. További tíz ingatlan hasznosításából remél az önkormányzat 270 millió Ft bevételt. Hat telek tavalyról áthúzódó értékesítés. Elsősorban beépítetlen területekről van szó, pl. a Tegez és a Borsika utcában, vagy a 11-es főút északi szakasza mentén. Legtöbbet a Kőzúzó utcai gazdasági épületek értékesítésétől vár a büdzsé.
Városüzemeltetés
Szentendre működőképességének biztosításához a városüzemeltetés színvonalas szolgáltatása is alapfeltétel. Bár erre a területre is több pénzt szán a városvezetés, az inflációnak köszönhetően nagyjából a tavalyi szinten vállalhatóak a feladatok. A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. idén mintegy 1,5 milliárd Ft támogatást kap az önkormányzattól, ami a szolgáltatói szerződés díja mellett többek között veszteség pótbefizetést és tagi kölcsönt is tartalmaz. Más, közfeladatot ellátó gazdasági társaságok működését is támogatja az önkormányzat. Ilyen például az Aquapalace Kft. (98 millió forint), vagy a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. (212 millió forint).
Jut, de nem elég – beruházások, felújítások
Nem kétséges, hogy a beruházások, fejlesztések, felújítások üteme messze elmarad a kívánatostól, még akkor is, ha a költségvetés idén magasabb összeget szán ezekre a területekre. Az összes itt tervezett forrás alig több, mint 600 millió forint – a büdzsé 15%-a.
Erős a szándék arra, hogy minél több külső forrás kerüljön a rendszerbe: ennek érdekében több pályázaton is indul a város, és önrésszel segíti az intézmények saját pályázatait: a V8 most bonyolított és a MűvészetMalom már elnyert pályázatához 20 ill. 36 millióval járul hozzá.
Megemelt összeggel, 60 millió Ft elkülönítésével ismét meghirdeti az önkormányzat a Városrészi Költségvetés programját, amellett, hogy a tavaly megszavazott beruházások is folytatódnak. A Városrészi Költségvetés idei kerete – az áthúzódó beruházásokkal együtt – 104 millió forint.
Folytatódik az 1+1 fejlesztési program is 20 millió forintos kerettel. A programhoz kapcsolódókat adókedvezménnyel ösztönzi a város.
Biztosan elindulnak az izbégi csapadékvíz-elvezetés munkálatai – a már elnyert pályázati forráshoz rendelt önrész 20 millió forint.
Út, parkoló, járda és gyalogátkelők építésére 55 millió forint jut – a városszerte ismert állapotokon ez bizony érdemben nem sokat segít. Tervek készülnek a Temető melletti parkoló kialakítására, megindul a Szentlászlói út – Sas utca kereszteződés és a Fürj utcai gyalogátkelő kivitelezése, zebra épül pl. a Vasúti villasor lakópark előtt.
Nagyobb tétel a Családsegítő számára átalakítandó Bodor udvar 25 milliós költsége.
A közvilágítás fejlesztésére idén 15 millió forint jut.
A János utcai híd részleges felújítására 50 millió forint jut, a pomázi úti burkolat felújítási pályázat önrésze pedig 20 millió forint.
A Városfejlesztési Iroda idei felújítási kerete 10 millió forint lesz, a tavaly elfogadott vagyongazdálkodási koncepció elindításának első lépcsőjeként lakásfelújításokra 20 milliót különít el a büdzsé.
Életbe lép az új turisztikai koncepció is, bár annak nagy ívű tervei erősen függnek a Magyar Turisztikai Ügynökség támogató (vagy elutasító) döntésétől. Pedig nagyon fontos projektekről van szó: a Duna korzó, a Templomdomb és a Kereskedőház, valamint a Barcsay Múzeum megújításáról.
A Kereskedőház felújításának terveire idén 10 millió forintot különített el a költségvetés, de megkezdődnek a Pest Megyei Könyvtár felújításának tervezési munkái is.
Végül – soknemzetiségű városként – egy régóta tervezett támogatás is bekerült a 2022-es költségvetésbe: a Szentendrén élő nemzetiségek számára alapot hoz létre a város, melynek forrás-felhasználásáról önállóan dönt majd a nyolc nemzetiségi önkormányzat.
(Forrás: Magyar Judit költségvetésért felelős alpolgármester prezentációja a február 23-i testületi ülésen. Címlapkép: Tom Page/Flickr)
„Akkor hívjuk inkább tanácsrendszernek”
Fülöp Zsolt polgármester az önkormányzatiság megújulásáról
A városvezetés szerint a kormányzati elvonások jelentős forráskiesést okoznak idén is Szentendrén. A sajtóban megjelent hírek alapján ez nem csak Szentendre problémája, sorra jelennek meg a különböző önkormányzati szövetségek állásfoglalásai.
Minden önkormányzat – legyen az a főváros, megyeszékhely, kisváros vagy falu – azzal küzd, hogy az alapvető feladatait nem tudja ellátni, hiszen nem kapja meg az alapműködéshez, az állam által kötelező feladatokra biztosított pénzt teljes egészében. Nem jobb- vagy baloldali ideológiák szerinti megosztottság miatt működnek jól vagy rosszul az önkormányzatok, a rendszerszintű problémákat minden településvezetés érzékeli, és egyre többen meg is fogalmazzák. Mi például már tavaly csatlakoztunk a Megyei Jogú Városok Szövetségének kompenzációt sürgető közös nyilatkozatához, de nyomon követjük a Magyar Önkormányzatok Szövetségének a rendszer megújítását célzó munkáját is.
Rövid távon a helyi adók „visszaszerzése” a cél. Van reakció a kormány részéről?
Választások évében azért minden kormány kicsit érzékenyebbnek mutatkozik. Ráadásul ebben az esetben minden önkormányzati szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
A helyi iparűzési adó megfelezését tavaly kompenzálta a kormány, idén ez újra várható, a költségvetés is kalkulál vele.
A kérdéses 416 millió forintnál jóval többről van szó: egyéb adóelvonások, kompenzáció nélkül hagyott energiaár-emelkedés, vagy a kötelező béremelés egy részének áthárítása az önkormányzatokra – már bőven 1 milliárd forint fölött járunk.
De visszatérve a helyi iparűzési adóhoz: e nélkül a város nem tudja finanszírozni a szolgáltatásokat. Ha ezt nem kapjuk meg, akkor csak augusztusig működőképes az önkormányzat. Akkor alapvető szolgáltatásokat – és a hozzá kapcsolódó, eddig megszokott, bár nem kötelező szolgáltatásokat, pl. a zöldhulladék-elszállítást – kell újragondolnunk. Azt minden szentendrei meg fogja érezni.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége olyan javaslatcsomagot készít elő, amely hosszú távon gondolja újra az önkormányzati rendszert. Nem túl biztató tendencia ugyanis, hogy az önkormányzatok részesedése a központi GDP-ből 2010 óta megfeleződött: az akkor 12,5%-os arány ma csupán 5,6%. Még akkor sem, ha bizonyos feladatok elkerültek a helyhatóságoktól.
Olyan új finanszírozási rendszer szükséges, ami biztosítja az alapműködést, lehetőséget ad a helyi adóbevételek helyben elköltésére – azaz a gazdasági szabadság, önállóság visszaállítására, és arra, hogy világos és kiszámítható szabályrendszer alapján, politikai hovatartozástól függetlenül jusson forrás a helyi fejlesztésekre.
Legyen bármilyen eredménye, a választások után azonnal alapvető intézkedéseket kell hoznia az új kormánynak, hogy az önkormányzatok finanszírozni tudják alapvető feladataikat.
A gazdasági szabadság, önállóság az önkormányzatiság alapja. E nélkül akár hívhatjuk újra tanácsrendszernek, amikor a tanácselnök elbandukolt a párttitkár elvtárshoz, akitől megtudhatta, hogy az öt éves tervben Szentendre városának milyen fejlesztési lehetőségek jutnak – és a feladat annyi volt, hogy ezt a város vezetése végrehajtsa. Lehet így is, ha ezt szeretnénk, de akkor felesleges választásokat tartani, elég, ha egy párt megmondja, mit szabad és mit nem.
-KA-
