70 éve, 1953-ban jelent meg első kiadásban Barcsay Jenő Művészeti anatómia tankönyve, mely a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb sikere: 2022-ben már a 21. kiadás látott napvilágot, s a teljes példányszámot tekintve a magyar nyelvű Biblia-kiadások után a második helyen áll.
Barcsay 1945-től tanította a Képzőművészeti Főiskolán a művészeti anatómia és szemléleti látszattan tárgyat, a könyv a Mester – oktatással párhuzamosan, gyakran a Bonctani Intézetben folytatott, kivételes szépségű rajzokkal rögzített – kutatásainak, tanulmányainak az eredménye.
A számtalan kisebb rajzból összeszerkesztett, összesen 130 táblát tartalmazó képanyagot Barcsay kétszer is elkészítette: amikor a kiadó úgy döntött, hogy a könyv az eredetileg tervezettnél nagyobb méretű lesz, a Mester nem engedélyezte a kész rajzok nyomdatechnikával történő nagyítását, a szentendrei (Régi) Művésztelepen egy egész nyarat erre áldozva a szükséges méretben újra rajzolta az egészet.
Az első kiadás alig két év alatt elfogyott, 1955-ben újra kellett nyomtatni, s bár Barcsay konstruktív-geometrikus szellemiségű művei akkor még nem jelenhettek meg a kiállítótermek falain, mert nem feleltek meg a kizárólag a szocialista realizmust elváró kultúrpolitikának, ezért a könyvért megkapta első Kossuth-díját.
A Művészeti anatómia világhíressé tette Barcsay nevét: az elmúlt évtizedek során tizenöt nyelvre fordították le, s nem csak a művészeti, de több országban az orvosi képzésben is alkalmazzák.
Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay jogörökösök – az általuk alapított, a Barcsay-díj odaítélésén felül a Mester emlékezetének folyamatos ébrentartása céljával létrehozott Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvánnyal együttműködve – a kötet első kiadásának 70. évfordulójára tervezték meg a most nyíló kiállítást. 2022-ben a Corvina Kiadó rendelkezésükre bocsátotta a rajzok digitális fotóit, ezekről azonban kiderült, hogy igencsak változó minőségűek, s az újra nyomtatás további veszteségekkel járna.
A nyomatok giclée – digitális művészeti alkotások és reprodukciók ma ismert legtökéletesebb – technikával történő kivitelezésére felkért Pigmenta Art Print Lab Stúdióban merült fel az a javaslat, hogy a könyvhöz készült eredeti Barcsay rajzokkal kellene dolgozni. Ők ugyanis – az országban egyedül – rendelkeznek egy olyan lapszkennerrel, ami a műtárgyak roncsolása nélkül közel 100%-os pontossággal képes rögzíteni a művek minden részletét, értékét. Ez a lehetőség azért is felkeltette a jogörökösök érdeklődését, mert tudomásukra jutott az a 80-as években a Ferenczy Múzeum berkeiben elterjedt pletyka, hogy az eredeti Barcsay rajzok „szőrén-szálán” eltűntek a nyomdából … mint kiderült, ez az állítás csak félig volt igaz: a művek valóban nincsenek már a Corvinánál, de azért, mert 1954-ben a Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményébe kerültek!
Ekkor kezdődtek az igazi csodák: Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese engedélyezték a kiválasztott műveknek a Pigmenta Stúdióba történő szállítását és szkennelést. S a rajzokat közelebbről megvizsgálva, valamint a nyomtatott anatómia kötetben szereplő képtáblákkal összevetve azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos érzékeny részletek, finom körvonalak és tónusok a könyv újabb kiadásaiból már hiányoznak.
A Nyomatok Barcsay Jenő anatómiai rajzaiból című kiállításon a nagy pontossággal digitalizált eredeti rajzok reprodukcióiból láthatunk 25 darabot, elrendezésük azt a módszertani tematikát követi, amit Barcsay az anatómia oktatásában és a könyv szerkesztésekor is felépített. A képek megjelenése más, mint ahogy az anatómia könyvekben szerepelnek, mert bizony 70 év alatt a rajzok papír vagy pausz alapjai – anyaguk szerint különböző tónusokban – megsárgultak, de a „kifehérítés” helyett hitelesebbnek tűnt egy egységes, színezett alapra nyomtatásuk.
Az április elsején, szombaton 17:00 órakor megnyíló kiállítás nem csak a Művészeti anatómia első megjelenéséről kíván megemlékezni. Barcsay Jenő 1988. április 2-án hunyt el, e szomorú 35. évforduló előestéjén a Mester kivételes személyisége és életműve előtt is tisztelgünk.
Krizbainé Szabó Éva
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. április 5-ei lapszámában jelent meg.