A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022 júliusában 13,7 százalékos volt az infláció a fogyasztói ár-index alapján, azaz ennyivel kellett többet fizetni a boltban és a szolgáltatásokért. Persze a szám csalóka, hisz egy boltba belépve egyáltalán nem ritka a 20, 30 vagy éppen 40 százalékos áremelkedés. Szintén a KSH adatsorából derül ki, hogy 2021 július és 2022 július között az élelmiszerek ára átlagosan 27 százalékkal emelkedett. A margarin 68,5 százalékkal, a kenyér 57,9 százalékkal, a sajt 52,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. Az idényáras élelmiszerek, azaz a friss zöldség és gyümölcs ára 13 százalékkal nőtt. Még az állateledelek ára (33,1%) is jelentősen megnőtt, de a használt gépjárművek 17,9 százalékos áremelkedése is követte a piaci mozgásokat.

De mi ennek az oka? Miért került tavaly jóval kevesebbe a sajt, mint idén? Egy tejfeldolgozó erre azt mondaná, hogy azért, mert drágább az üzemanyag, többe kerül az állatok etetése, és a forint gyengülése miatt a gyógyszerektől a vitaminokig mindenért többet kell fizetni, hisz külföldről kell beszerezni. A nagy kérdés, hogy mi történt, és erre választ adni nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az Európai Központi Bank, mely az euróövezeti uniós országok központi bankja már 2021 augusztusában jelezte, hogy az infláció tizenhárom éves csúcsot ért el. Ennek okai között a gazdaság újranyitása szerepel, a Covid okozta leállás után mindenki magasabb fokozatra kapcsolt, beindult a termelés. Ezzel párhuzamosan az energiaárak kilőttek, ami az összes szektorra hatást gyakorolt. 

Indul az élet

Ahogy visszatértünk a megszokott életünkbe, azaz újra lehetett utazni, beülni valahova enni, vagy épp bárhol és bármikor vásárolni, az emberek elkezdtek költeni. Ennek hatására a vállalkozások árat emeltek, részben azért, hogy pótolják a kiesett hónapokat. Eközben a termelés nehezen állt vissza a pandémia előtti állapotra, amit a mai napig sem sikerült egyes iparágakban megvalósítani. Az ellátási láncok újraépítése időt vesz igénybe. Erre jó példa, hogy hiányoznak a konténerek, amiben szállítani lehet, és ha nincs miben szállítani, akkor hiába áll az áru Kínában, nem jut el a világ azon felére, ahol meg akarják vásárolni. Így más megoldásokat kellett keresni, amivel viszont együtt járt az áremelkedés. A vállalatok nem számoltak azzal, hogy a járvány megváltoztatja a vásárlók szokásait. Olyan termékek iránt nőtt meg a kereslet, amilyenekre a cégek nem voltak felkészülve. Az elektronikai eszközök iránt mutatkozott extra kereslet, de világszerte megnőtt a biciklit vásárolni akarók száma is, miközben a gyárak nem ontották az alkatrészeket, hisz be voltak zárva.

Meglepő, de olyan dolgok váltak hiánycikké, amelyek nélkül nem működnek a technikai berendezések. Ilyenek például a félvezetők, amiknek hiányában nem készülnek el a chipek. Ha pedig nincs chip, akkor se számítógép, se autó, se új konyhagép.

Persze lehet ezek lecserélése nélkül élni, de az egészségügytől az iparig mindenhol ott vannak azok a fránya chipek, amelyeket leginkább Kínában állítanak elő, bár az Európai Bizottság 43 milliárd eurót fektet abba, hogy az unióban a chipgyártás tíz százalékról húsz százalékra nőjön, és ezzel Európa kitettségét csökkentse. 

Ezzel párhuzamosan az olaj, a gáz és a villamos energia ára is folyamatosan nő, aminek szintén több oka van. Egy erőmű bezárás, a hideg, kevesebb gáz érkezik Oroszországból, mindeközben a gyárak újra életre keltek, ami hiányt generált, és a hiány áremelkedéshez vezetett még jóval az orosz-ukrán háború előtt. Jelenleg itthon a kormány tájékoztatása szerint októberig marad a 480 Ft-os üzemanyagár, ám a világpiaci árak rég elhúztak ez az ár mellett. Cikkünk megírásakor a 95-ös benzin: 686,9 Ft/liter, a gázolaj: 793,9 Ft/liter forintért érhető el árstop nélkül. A magasabb üzemanyag árak pedig óhatatlanul áremelkedéssel járnak. 

Helló rezsiszámla

Bár még senki nem sejti, mit is jelent a rezsi drasztikus növekedése, augusztus 23-tól érkeznek az első számlák a lakossági ügyfeleknek az MVM Next-től, mint egyetemes áram- és gázszolgáltatótól. Ezekben már szerepelni fog az augusztus 1. utáni rezsiváltozások okozta áremelkedés. A megállapított átlagfogyasztás feletti rész így 732,4 forint/m3 illetve októbertől 752,5 forint/m3 lesz, az áram esetén 70,1 forint/KWh-al kell számolni. 

Augusztus 23-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a Kormányinfón, hogy változtatnak a fűtőértéken. Az 1729 köbméteres éves átlagfogyasztás mellé eddig 59 132 MJ fűtőértéket rendeltek, ez most 63 645 megajoule-ra (MJ) emelkedik. Tehát, aki jó fűtőértéken kapja a gázt, az most jobban fog járni. Persze ez nagy eltérést nem fog jelenteni a gázszámlában.

Hogyan lehet a rezsit csökkenteni? 

Bár Gulyás Gergely azt mondta egy Kormányinfón, hogy a többgenerációs házban élők alakítsanak társasházat, és megoldódik a gáz és villanyfogyasztás kérdése, ez egyáltalán nem egyszerű. Egyrészt az agglomerációban pont a megnövekedett lakosságszám miatt a társasházak alakítását sok helyen nem engedélyezik, másrészt sokba is kerül, illetve egy hosszabb procedúra ezt végigvinni. 

A spórolás sem könnyű feladat, ezért is érdemes vagy telefonon egy applikációban, vagy számítógépen, vagy akár kockás papíron egy hónapon át írni a bevételeket és kiadásokat. Ez megmutatja, hogy melyik az a terület, ahol felesleges kiadások vannak. Manapság már a streaming szolgáltató előfizetések is sok pénzt tudnak elvinni, de emellett érdemes évente átnézni a biztosításokat is, hogy biztosan a legjobb csomagot választottuk-e, illetve banki kalkulátorok segítségével végignézni, hogy nem kínál-e egy másik bank jobb bankszámla csomagot. A telefonos csomagváltással is sokat lehet spórolni. 

Nagyobb házban élők egy része egyszerűen úgy döntött, télen lezárnak szobákat, ezzel is csökkentve a kiadásokat. Ez csökkenti a fűtésszámlát, de azzal is lehet spórolni, ha az ember lejjebb állítja a termosztátot. Ha programozható a termosztát, akkor érdemes éjszakára pár fokkal lecsavarni, de akkor sem kell 24 fokot tartani a lakásban, ha senki nincs otthon sok órán keresztül. Radiátoros fűtés esetén a radiátorok teljesítményén is lehet állítani, termosztátos szelepek felszerelésével lehet ezeket pontosan szabályozni. 

Nagyobb beruházás nélkül is érdemes télen odafigyelni, hogy a függönyök ne lógjanak a radiátor elé, főleg ha az az ablak alatt van, mert így jó eséllyel a hő jó része távozik az ablakon át, főleg ha egyrétegű, régi üvegezésű. 

 A háztartások egyik legnagyobb fogyasztója a bojler. Ezt érdemes megnézetni szakemberrel, és kitakaríttatni, mert a felhalmozódott vízkő jelentősen csökkenti a teljesítményt, és növeli a kilowattokat. Sokan azt gondolják, hogy majd alacsonyabbra állítják a hőfokot, és ezzel lehet spórolni, ami igaz is, mert nem mindegy, hogy 40 vagy 60 fokra melegítjük fel a vizet. Ám érdemes megfontolni, hogy a legionella betegség, mely a pangó vízben szaporodik el, bejuthat a tüdőbe, és ott egy elég ronda megbetegedést okozhat. Ez akkor szaporodik legjobban, ha 32-42 fokos a víz, és keveset megy a bojler. 

A mosógépet a legtöbb esetben felesleges 60, pláne 90 fokra állítani, átlagos esetben a 40 fok teljesen megfelelő, így az áramfelhasználás is csökkenthető. Félig tele se járassuk a gépet, illetve átlagosan szennyezett ruhák esetén érdemes megfontolni rövidebb programok alkalmazását. 

Az éjszakai áramot, amit manapság már vezérelt áramnak hívnak, érdemes lehet beköttetni, mert ezáltal nagyságrendileg 30 százalékkal alacsonyabb áron lehet áramhoz jutni. A naponta legalább nyolc órán át vételezhető áramot viszont nem előre meghatározott időszakban biztosítja a szolgáltató, így ha túl kicsi a bojler, nem ez lesz a jó megoldás, mert a kifogyó víz helyett, nem biztos, hogy azonnal lesz meleg víz. 

Érdemes szerezni egy fogyasztásmérőt, és végignézni, hogy az egyes készülékek mennyit fogyasztanak pontosan, hogy utána el lehessen dönteni, mit érdemes esetlegesen lecserélni kevesebbet fogyasztó verzióra. A mélyhűtő ládák, főleg az idősebbek rengeteget fogyasztanak, ha ilyen van a háznál, akkor ajánlott kiszámolni, megéri-e használni az adott darabot. A félig üresen járó mélyhűtő sem jó, minél jobban tele van, annál kevesebbet fogyaszt. 

A „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratok jelentése

Az ételeken is sokat lehet spórolni, miközben nem könnyű lemondani a kedvenc felvágottról, sajtról vagy éppen fagylaltról, de a jelenlegi helyzet sokakat kompromisszumra kényszerít. 

Az első szabály: javasolt listával menni a boltba, hogy ne csábuljon el az ember, hanem ténylegesen azt vegye, amire szüksége van. Ahhoz pedig, hogy legyen lista, jó, ha az ember készít egy heti tervet arról, hogy mit is szeretne főzni, amihez az is hozzátartozik, hogy kigondolja, az esetleges maradék hogyan lényegül át majd valami mássá. 

Az akciókra persze érdemes figyelni, de felesleges csak azért megvenni valamit, mert olcsóbb, mint egyébként – főleg, ha nincs is rá szükség. Viszont, ha valami különösen jó áron van, akkor megéri bevásárolni belőle – persze ha eláll, vagy ha fagyasztható az adott élelmiszer.

Azt viszont fontos tudni, hogy a „minőségét megőrzi” felirat nem azt jelenti, hogy az adott dátum után az élelmiszert tilos megenni. Részben ennek a tévhitnek a folyománya, hogy évente kétmillió tonna (!) élelmiszer kerül a kukákba Magyarországon. A minőség megőrzési idő azt az időtartamot jelöli „ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait” – tájékoztat a NÉBIH.

A „fogyasztható” felirattal a hűtőtárolást igénylő élelmiszerek esetében lehet találkozni, míg a „minőségét megőrzi” jelentése az, hogy a gyártó által garantált minőséget addig a pontig tartja meg, ezután veszít élvezeti értékéből, de ez nem azt jelenti, hogy az adott termék fogyasztásra alkalmatlanná válik. 

Persze a lehetőségek tárháza jóval nagyobb, az interneten mostanában rendre előkerülnek nagyanyáink háborús receptjei, a kényszer szülte apró csalásokkal elkészített ételei, a hamis májastól a hamis húslevesig. 

Az biztos, hogy a közgazdászok nem jósolnak könnyű évet. Ki így, ki úgy fogja átvészelni az előttünk álló időszakot, de az fontos, hogy a humorunkat ne veszítsük el, mert néha az életen csak nevetni érdemes. 

Zimre Zsuzsa

Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. szeptember 7-i lapszámában jelent meg.

Kiemelt kép: pixabay.com