A 140 pontból álló stratégiai alapvetés új szemléletű, transzparens városvezetést, közösségi önkormányzást, a program zászlóshajójaként definiált városrészi költségvetést ígért. Összesen 8 fejezetben kínált és kínál ma is megoldást Szentendre olyan súlyos problémáira, mint például a 11-es út közlekedésének enyhítése, a lakosságszám növekedésének megállítása, vagy az elavult csatornahálózat cseréje.

A részletes program a TESZ honlapján bárki számára elérhető – de már az egyes fejezetcímek is világosan kijelölik a prioritásokat.

1.Legyen Szentendrének gondos és felelős városvezetése!

Transzparens, új szemléletű, a közösségeket a döntésekbe bevonó városvezetés, igazi önkormányzatiság megvalósítása a Városrészi Költségvetés intézményének bevezetésével.

2. Lehessen Szentendrén közlekedni! 

Az alapoktól újragondolt közlekedésfejlesztési koncepció, beleértve a gyalogos forgalmat is, a 11-es főút terhelésének csökkentése, együttműködés az illetékes hatóságokkal.

3. Szentendre megtelt 

A lakosságszám-növekedés lassítása, az elszabadult iker- és társasház építési folyamat megállítása, az elöregedett városi víz- és csatornahálózat korszerűsítése.

4. Térségi együttműködés

Közlekedés, egészségügyi ellátás, közbiztonsági problémák, kulturális projektek, pályázati lehetőségek összehangolt kezelése

5. Mindenki Szentendréje 

Széleskörű társadalmi támogatottságú szentendrei kulturális jövőkép megteremtése városrészi eseményekkel, helyieknek szóló programokkal, nyitott múzeumi aktivitás, közösségek támogatása

6. Gyarapodó Szentendre 

Adókedvezményekkel támogatott minőségi helyi vállalkozások, szabadidős, erdei turizmusra, kerékpározásra építő vállalkozások, megfelelő infrastruktúrával rendelkező városi alközpontok.

7. Legyen Szentendre „zöld”! 

Fenntartható településfejlesztés, minőségi zöldfelületek kialakítása, a víz, a levegő értékként kezelése, alkalmazkodó klímastratégia kidolgozása.

8. Legyen Szentendre „Üvegváros”! 

Minden elemében transzparens önkormányzati munka, lakóközösségi szószólói rendszer kialakítása, a helyi média függetlenségének garantálása.

 

A program a finanszírozási forrásokat is megjelöli: az állami normatív támogatás mellett helyi adóbevételekre, hazai és európai uniós pályázati lehetőségekre épít, melyeket hatékony érdekérvényesítéssel, stabil vállalkozások városba csábításával, a meglévő erőforrások célzottabb felhasználásával kíván érvényesíteni.

Amellett, hogy az Ábrányi program nyilvánvalóan több cikluson átívelő városfejlesztési stratégia, 2019-ben úgy tűnt, a célok reálisak, jó részük rövidtávon megvalósítható. Megfogalmazása időszakában senki sem tudhatta, hogy néhány hónappal a választások után egy világjárvány írja át – hosszú időre – a megvalósítás ütemét; hogy jelentősen szűkül az önkormányzatok mozgástere az építéshatósági jogkör elvesztésével; hogy a veszélyhelyzeti kormányzás helyi adókat von el; hogy a 2019-ben még stabil növekedést mutató hazai gazdasági környezet helyébe folyamatos válságkezelés lép, növekvő infláció mellett, egy háború árnyékában.

Az Ábrányi program meghirdetése óta eltelt időszakban az egyes programpontok újra meg újra napirendre kerültek a különböző lakossági fórumokon, online közösségi oldalakon. Legutóbb például a november 30-i közmeghallgatáson is, ahol a felszólalók olyan vállalásokat kértek számon a város vezetésén, mint például a fiatalok számára kedvező bérlakás-program elindítása, a kerékpáros infrastruktúra és úthálózat fejlesztése, a városi közösségi közlekedés bővítése, a középületek energiahatékonyságának javítása, az Okos Város-megoldások bevezetése stb. Kétségtelen: a 140 pontos program előnye és hátránya is egyszerre, hogy az ígéretek konkrétak, ugyanakkor pontról pontra számonkérhetők. 

Pillanatkép

Az Ábrányi programban felsorolt célok mentén haladó képviselő-testület 2022 decemberében látta elérkezettnek az időt arra, hogy értékelje az eddigi eredményeket.

A december 14-i testületi ülésen ismertetett – a szentendre.hu-n elérhető – összefoglaló anyag szerint a 140 pontból 86 programpont részben vagy egészben teljesült (61,4%), 27 pont folyamatban, és ugyanennyi még nem valósult meg (19-19%).

A teljesített 44 pont közül akad azonban néhány olyan vállalás, amiben történt ugyan előrelépés, de még korántsem érte el a kívánatos célt. 

Hiszen a 11-es út továbbra is járhatatlan, dacára a forgalommodellezésnek és a vágyott felújítás komplett előkészítésének (31). Az iskola- és óvodapedagógus-hiány nem szűnt meg azzal, hogy lakhatási támogatást ajánl a város (11). Vagy: az építési tilalommal és az építéshatósági jogkör visszaszerzésének szándékával nem lassult érdemben a lakosságszám-növekedés sem (42).

„A programban mi nem azt vállaltuk, hogy felújítjuk, megépítjük a 11-es utat több milliárd forintért. Mi azt ígértük, hogy elindítjuk, majd aktívan részt veszünk a folyamatban” – válaszol az ellentmondásra Fülöp Zsolt polgármester, majd folytatja más példákkal. „A rendőrséget is segítettük már szolgálati lakással, természetesen az óvónőinket, a rendelőintézetet, a szociális szférában dolgozó munkatársainkat, vagy akár a hivatalban dolgozókat is. Tehát a teljesülés arra vonatkozik, hogy minden, számunkra adott eszközzel segítjük, elindítjuk a folyamatokat – ezek aztán kiutalt támogatásokban, elkészült tervekben, testületi határozatokban testesülnek meg. A problémák megoldásához ezek szükséges és önmagukban persze nem elégséges lépések. Az említett programpontok közül több megvalósításához kevés a város ereje. Az elmozduláshoz kormányzati szemléletváltásra: az önkormányzatiság helyreállítására, az elvont források és hatáskörök visszaadására, valódi együttműködésre lenne szükség. Az Ábrányi Program pontjai mellé egyébként sem lehet egyszerűen pipát tenni: a feladatoknak sosem lesz vége, mindig kell majd újabb és újabb döntéseket hozni. A jelenlegi összegzés egy pillanatkép arról, hogy éppen hol tartunk. Egy hosszú távú városfejlesztési stratégiáról van szó, amit – és ez nagyon fontos – teljes konszenzussal fogadott el a vezetés, sőt mióta életbe lépett, a benne megfogalmazott célokat soha senki nem kérdőjelezte meg” – emeli ki.

Több, prioritásként megjelölt feladat valóban célba ért: ilyen például az érintett közösségek bevonása a döntés-előkészítési folyamatokba, vagy a törekvés a folyamatos és hatékony lakossági tájékoztatásra és a transzparens intézményi, önkormányzati működésre, vagy a kulturális fókuszváltás „Szentendre a szentendreieké” jegyében. De érezhető eredmény az egyik legfőbb vállalás, a Városrészi Költségvetés rendszerének bevezetése és működtetése is, vagy az elöregedett városi infrastruktúra (kiemelten a víz és csatornahálózat) korszerűsítése érdekében indított felújítások, beruházások.

Az elkészült számvetés nem tesz különbséget rövid-, közép- és hosszútávú vállalás között. Viszont használja a »részben teljesült« és »folyamatban lévő« terminusokat, ami első olvasásra nehezen értelmezhető kategorizálás, mindenesetre a 61,4%-os sikerbe beletartozik a részsikereket elérő 42 pont is. 

»Részben teljesült« például a Volánbusz- és a HÉV-pályaudvar finanszírozási, közlekedési tervének elkészítése, az állomás környezetének rendbetétele (25) – legalábbis zajlanak az egyeztetések az illetékes kormányzati szervekkel. Ugyanakkor »Folyamatban« van az „Okos Város”-megoldások fokozatos bevezetése (27) azzal, hogy az önkormányzat beadta a kérelmét az Okos Város központi platformszolgáltatáshoz való csatlakozásra.

„A »részben teljesült« azt jelenti, hogy valameddig már el tudtunk jutni benne, vannak részeredmények. A »folyamatban« lévő ügyekben még nem születtek döntések, tehát nincs testületi határozat, vagy nem tudtuk még betervezni a költségvetésbe” – értelmezi a különbségtétel okát a városvezető. 

Változó idők

A hivatalos értékelés a »nem teljesült« vállalásokat is számba veszi. Az ekként jelölt 27 pont nagy része forráshiány miatt áll, mint például a szentendrei, mintegy 380.000 m2 felületű aszfaltburkolatos úthálózat átfogó felújítási, karbantartási programja (8), vagy a helyiek ingyenes belvárosi parkolásának lehetősége (14), vagy a szentendrei fiatalok számára indítandó bérlakás-program (24). Egyedi hívással (is) működtethető városi elektromos kisbuszok sem közlekednek Szentendre utcáin, (32), és tolódik az egyes városrészek épített környezetbe illő építési eljárásrendjének kialakítása (40) is. E két utóbbi vállalás jó példa arra, amikor nem kizárólag a városon múlik annak megvalósítása: a kisbuszok esetében a VOLÁN, az építésügyi kérdésekben pedig a Kormányhivatal az illetékes.

És akad olyan pont is, melyről úgy tűnik, végleg le kell mondani: a térségre vonatkozó szigorú környezetvédelmi előírások miatt az új építésű házaknál nem írható elő az esővízgyűjtő ciszternák építése, vagy a házi szennyvíztisztító berendezések használata (114).

Fülöp Zsolt polgármester szerint a program készítésekor – 2018-19-ben – egészen mások voltak az önkormányzatra vonatkozó szabályok, mint most. „Ma már nem tudjuk teljes mértékben kontrollálni azt, mi és hogyan épül Szentendrén, hiszen az önkormányzatnak nincs építéshatósági jogosítványa – azt a kormányhivatal kapta meg. Egy másik példa: terveztük, hogy a belvárosban ingyen parkolhatnak majd a szentendreiek, ám ennek alapját, a gépjárműadót menetközben a kormány elvonta, az adatbázissal együtt. Így egy teljesen új parkolási rendszert kellett létrehozni.”

A Városrészi Költségvetés következetes megvalósítása és továbbfejlesztése mindenképpen kiemelt vállalás marad, Fülöp Zsolt szerint ugyanakkor biztos, hogy érdemes újragondolni a prioritási sorrendet, hiszen a körülmények nagymértékben megváltoztak. Ma leginkább az energetikai korszerűsítésre szükséges fókuszálni, de előtérbe került a közterületek zöldfelületeinek megújítása is. Hogy a legsúlyosabb probléma, a közlekedés és a 11-es út ügyében történik-e valami a következő 1,5 évben, csak remélni lehet. 

Az eltelt 3 évhez hasonlóan folytatódik a nehéz időszak, és még a ciklus ideje is lerövidült: a parlament a nyáron módosította az Alaptörvényt, melynek eredményként a szokásoshoz képest majdnem fél évvel előbb, 2024 májusában kerül sor az önkormányzati választásokra– az európai parlamenti választással egy időben.

-ka-

…

Lapunk január elején felkérést küldött ki a képviselő-testület ellenzéki oldalának, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesületnek (TESZ), valamint a Civil Kotta Egyesületnek is, hogy írják meg véleményüket a tavaly decemberben benyújtott választási program értékeléséről. A Fidesz képviseletében Laárné Szaniszló Éva egyéb elfoglaltságra hivatkozással nem élt a véleményezés lehetőségével. 

…

 

Török Bence alelnök a TESZ nevében az alábbiakat küldte meg lapunknak:

„Több éves civil közösségépítő munka és a szentendreiekkel folytatott párbeszéd tapasztalataira alapozva öntötte végső formába a TESZ az Ábrányi Emilről elnevezett városvédő, városszépítő és városfejlesztő programját.

Erre a szemléletváltást ígérő Szentendre-vízióra mondott igent a szentendrei polgárok elsöprő többsége 2019 őszén, nem függetlenül az előző önkormányzati vezetés teljesítményétől, annak megítélésétől.

Az elmúlt év végén készített értékelésünk az Ábrányi Emil programról egyfajta számvetés, melyet nyilvánvalóan nem azzal a céllal készítettük, hogy demonstráljuk, mennyire jól megy most Szentendrének, és mennyire elégedettek vagyunk.

Felelős önkormányzati képviselő, akár polgármester, akár testületi tag, soha nem lehet elégedett. Lehetünk persze büszkék egy-egy megvalósult program-elemre, vagy akár olyan részsikerre, ami nem is szerepelt a programunkban, de mi leginkább arra vagyunk büszkék, hogy egy más vezetési stílust, más működést honosítottunk meg, megvalósítottunk egy szemléletváltást.

Közösségi programunk alapját jelenti továbbra is a nyitottság és nyíltság, a szentendrei polgárok bevonása a várost és a lakókörnyezetüket érintő döntésekbe. 

Kiemelt célunk a helyi közösségek, a részvételiség további erősítése, a nemzetiségi és kulturális értékeink őrzése, hagyományok ápolása, továbbá, egy zöldfordulat részeként, energiaközösségek létrehozása, a gyermek és családbarát város erősítése. Mindezek kijelölik Szentendre fejlődésének útját.

A kezdeményezésünkre bevezetett városrészi költségvetés megmozgatta az itt élő emberek sokaságát, akik végre megtapasztalhatták, hogy részesei a közösség számára fontos döntéseknek, hatásuk van arra, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg városunkban.

A polgárok aktív részvétele a különböző lokális és városi szintű kérdésekben rendezett fórumokon, workshopokon erős visszajelzés volt számunkra. 

Nem folytattuk a kreáljunk egy újabb fesztivált gyakorlatot, hanem a kevesebből igyekeztünk többet adni városszerte. Ennek a gondolatnak jegyében jelentek meg kulturális programok a városrészekben. A pandémiás lezárások alatt elindított kultszerenádok mellett számtalan elismerésre méltó kezdeményezéssel álltak elő kulturális-művészeti intézményeink és könyvtárunk. Ezekkel a programokkal egyszerre szolgálták a városi, sőt a városunkon túl nyúló kulturális igényeket, és segítették elő a szentendrei identitás megőrzését, erősítését.

Úgy érezzük, hogy a pandémia és rezsiválság, a pénzügyi és hatáskör elvonások ellenére is sikerült megőrizni az önkormányzat működőképességét.
Sikerült komoly fejlesztéseket elindítani, és részben befejezni (belvárosi szennyvíz- és csapadék szétválasztása), ám szeretnénk még tovább lépni, mert városunkban a víziközmű hálózat megújítása nem elodázható, a vízelvezetés problémája és a városi közúthálózat fejlesztése jelentős pályázati támogatás nélkül nem végezhető el. 

Ki kell mondani, hogy a korábbi várakozásokkal és ígéretekkel szemben a közlekedési problémáink megoldásához nem kap sem Szentendre, sem a térségünk hathatós támogatást, mi azonban nem mondtunk le arról, hogy a következő évben fordulatot érjünk el.
Végezetül arról sem mondhatunk le, hogy a kormány korábbi döntése alapján megújítsuk Szentendre Főterének jelenlegi szégyenpontját, városunk ikonikus épületét a Kereskedőházat, ha kell civil összefogással.”

 

 

Szulovszky István elnök a Civil Kotta nevében a következő értékelést juttatta el szerkesztőségünkhöz:

„A TESZ Ábrányi Emil programja (ÁÉP) nem hagyományos választási kampányprogram, hanem közösségi javaslatok összessége, amit a TESZ a civil lakossággal együttműködésben szeretne megvalósítani. Egy ilyen program megvalósulásának alapfeltétele, hogy legyenek bevonható, aktív állampolgárok. Ennek kapcsán vethető fel az a kérdés, hogy a szentendreiek kellő mértékben megismerték és megértették-e ezt a programot. 

Az Ábrányi Emil programmal kapcsolatban a Civil Kotta elsősorban azt vizsgálta, hogy a   megvalósítása mennyire vált részvételi alapúvá. Mindennek elengedhetetlen feltétele az erős és hatékony kommunikáció, illetve minden lehetőség megragadása, hogy a döntéshozatali folyamatba a lakosságot bevonják. Ezen a téren komoly előrelépések történtek, ilyen például a testületi ülések élő közvetítése, a polgármesteri videóbeszámolók, a lakossági vélemények és javaslatok újszerű megismerésére például a world cafe és egyéb vitafórumok révén, a városrészi költségvetés, vagy a Civil Ház elindítására. Jó, hogy elkezdte tevékenységét a kulturális és pénzügyi kerekasztal, amelybe helyi önkéntes szakértők csatlakoztak be segítve ezzel a képviselő-testületi munkát. A kerekasztalok működése azonban nem teljeskörű, és nem látható az itt élők számára. További lényeges hiányossága, hogy ezekben nem jelennek meg a helyi civil szervezetek, velük nincs semmilyen formális együttműködés. 

A lakosság informálása sem volt mindig elégséges, például a parkolási rendszer megváltoztatása kapcsán tapasztalhattuk ezt. A döntéselőkészítő munkába sem vonták be sem a lakosságot, sem a civil szervezeteket, ezért a helyi szokásos parkolási rend átalakítása sokakat váratlanul ért, sokkolt, nagyon sok ellenérzést váltott ki. Szükséges lett volna, hogy a belvárosi parkolási rend megváltoztatásáról az egész várost tájékoztassák, erről egyeztetéseket tartsanak, mert az nem csak a belvárosiakat érinti. 

Az ÁEP egyik fontos vállalása volt az egyes városrészekben közösségi terek kialakítása. Ezek továbbra is hiányoznak, a belvárost kivéve nincsenek olyan parkok, közterek, ahol a civilek összegyűlhetnének. A belvárosi Civil Ház ugyan megnyitott, de egy idő után a Praxisközösségnek is otthont adott, ami nem civil szervezet. Olyan önkormányzati pályázati lehetőségek sem nyíltak meg, ahol esély volna ezek további fejlesztésére.

A területhasználati koncepció iránya álláspontunk szerint pozitív, az önkormányzati jogkörök ugyan lényegesen szűkültek, de a megmaradó saját eszközeit a testület jól használta, például amikor szigorúbb SZÉSZ-t tervez elfogadni. 

Összességében úgy értékeljük, hogy erősebb civil kapcsolattartásra lenne szükség. Fő hiányosság, hogy a civil szervezetekkel való együttműködések nem alakultak ki és nem erősödtek meg kellőképpen, bár az erre irányuló nyitottságot is tapasztaljuk. Több lehetséges együttműködő partner mégis ellenzékivé alakult, vagy azért, mert a véleményét nem hallgatták meg, vagy mert teljes mértékben kihagyták a döntéshozatal folyamatából.

Nagyon sajnálatos, hogy az önkormányzatok jogköre szűkült, mozgástere és anyagi helyzete drasztikusan romlott, illetve, hogy a Covid-járvány miatt két évig vis maior helyzettel kellett megküzdeni. De épp ilyen szituációban volna szükséges még inkább nyitni a civilek felé, hogy az önkéntesek tudására és munkájára jobban támaszkodhassanak. 

Egy közösségi programban közösek a sikerek, de a hibák is. A legnagyobb hiba azonban az, ha el sem indulunk a tanulásnak ezen az útján!”

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. február 1-jei lapszámban jelent meg.