Ugrás a tartalomhoz

Április 10. nagypéntek

Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A nagypéntek német elnevezése, „Karfreitag” az ónémet „kara” (bánat, gyász) szóból ered. A gyász napja, a Gergely-naptárt követő egyházak harangjai hallgatnak, az oltárokat letakarják. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe.

A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek.

A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. (Forrás: ezenanapon.hu)

A témában a Szentendre és Vidéke Hamar Dávid lelkésszel készített interjút, valamint Török Katalin mutatta be a szentendrei keresztút-ábrázolásokat. A lap online változatát itt olvashatják: https://szevi.hu/archivum/

Fotó: pexels.com

További cikkeink a témában