Az 1960-as évek azonban más szempontból is említésre méltó időszaknak tekinthető. A posta előtti, a mai Deim Pál tér területén korábban a Szentendrei Épületkerámia Üzem működött, melynek tevékenységéről sok helyi lakosnak, de még a beruházóknak sem volt pontos ismerete. De nemcsak a helyiek, a szakmabeliek sem tudták, hogy a központi üzemnek, a fővárosi székhelyű Épületanyagipari Szövetkezetnek a tíz telephelye közül az egyik Szentendrén kínálta a portékáit. Pedig a HÉV felé sétálva útba esett, a festőművészek közül Balogh László és Deim Pál rendszeresen betértek ide beszélgetni, hiszen itt dolgozott a Borsódy László–Urbán Teréz házaspár. 1964-ben telepedtek le a városban, és fiatal keramikusművészként kályhák, térelválasztók, falikút, fal- és oszlopburkolatok, reliefek tervezésével, épülethez kapcsolódó kerámiákkal foglalkoztak. Ekkor már nagyobb elvárás volt, hogy a közterek, középületek művészi tervezésű és kivitelezésű díszítést kapjanak, a környezetet alakító esztétikai megjelenítésben iparművészek is részt vegyenek. Borsódy Lászlónál emellett korán jelentkezett a plasztikai tárgykészítés igénye és kerámiaplasztikái már az 1970-as évektől kitűntek újszerű felfogásukkal. A plasztikai formaalakításra használt kerámia szobrászati médium lett és ehhez hasonló folyamat kezdődött el, pontosabban zajlott a többi iparművészeti ágban, a textil- üveg- és ötvösművészetben is. A használati céllal készült tárgyak helyett az autonóm értékű textilkompozíciók, legyen falikép vagy tértextil, üveg- és kerámiaplasztikák születtek, melyek az idővel, a térrel egy merőben más, minőségileg megváltozott viszonyba kerültek és sok esetben filozófiai mélységű gondolatisággal gazdagodtak.
Elég, ha csak Borsódy Eszter munkáira hivatkozunk, hiszen a művész zseniálisan játszik a funkcionalitás, a szép tárgy és az eszmei tartalmat hordozó tulajdonságokkal. Egyik kedvelt tárgytípusa a fedeles doboz, amelyen a legkülönfélébb virágokat, állatokat jeleníti meg – mindig valamilyen erkölcsi tanulságot hordozó tartalommal, miközben a doboz funkcionalitása, a tárolás is megmarad. A Kecskeméti Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé 2018-as felhívására készült az Ádám virága című kerámia, mely a tematikához igazodva többek között Bosch egyik festményének képi világához kapcsolódik. Az alsó, virágformájú edény felszínén a hét főbűnt jelképező stilizált emberalakok, a felső szirompaláston pedig a bűnöket szimbolizáló állatalakok jelennek meg. A fedél tetején pedig egy képzeletbeli hal-madár démonfigura uralkodik az alatta lévő, de jelképesen kitágítva az egész világ fölött. A színek, a mázak is ezt a tartalmat erősítik, ugyanakkor ki is egészítik, hiszen a virágedény derengő kék árnyalatai a tisztaságot jelképezik. A tárgy eszmei koncepcióját azonban a címadás teszi teljessé, hiszen a művész értelmezésében Ádám bűne adja az erőt a démon működéséhez.
Egészen más módon utal a funkcionalitásra Csíkszentmihályi Réka. A textilművészként végzett alkotóművész évekkel ezelőtt kezdett foglalkozni olyan fali kompozíciókkal, amelyek a környezetükben szép tárgyként hatnak, ugyanakkor különféle játékokra – dáma, memória – is alkalmasak. A többféle színben, eltérő faktúrahatású anyagokkal, köztük textillel, cipőtalp- és sárgarézszögekkel, anyacsavarokkal, vaslemez korongokkal, golyóscsapággyal, mágneskarikákkal, műanyag flitterekkel is kombinált felületen üvegből készült vagy zománcfelületű bábukkal lehet játszani. Így, ha időközben a játék abba marad, az ott hagyott bábuk szabálytalan, illetve szabályos elrendezése is művészi hatást kelt.
A VIII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálén 2024-ben az Év Textilművészének választott Regős Anna alkotásai is rendkívül igényesek, nemcsak kivitelezésük, hanem a különféle anyagok, vászonalapok precíz alkalmazása révén. A szegecselt, hajtogatott textilmunkák után számítógépes panelek felhasználásával patch-work hatású textilképek, az úgynevezett Komputer kárpitok készültek műhelyében, az utóbbi években pedig a hajtogatás, rávarrás egészen különleges módjaival létrehozott sajátos mintázatú textilkompozíciókkal foglalkozik.
Smetana Ágnest leginkább a természet inspirálta szecessziós hatású üvegvázáiról ismerjük. Pár évvel ezelőtt, az Üveg hat főre című tárlaton azonban szívvirágokból összeállított installációt is kiállított, melynek a felfelé emelkedő piros virágai a lájkolás szokását helyezte fókuszba. A néző számára nyitott volt, hogy ebben a megoldásban megtalálja-e az iróniát vagy inkább az ötletességet értékeli jelentősebbnek. A térinstallációnak a textilművészetben még régebbre visszanyúló hagyományát elevenítette fel Richter Sára. Korai főműve, a Holdaskönyv után hímzéssel, varrott vagy gombostűkkel alakított szövegekkel, különféle tárgyapplikációval kezdte betölteni az egyre hosszabb textilfelületeket. Először csak könyvlapnyi méretű textillapokat vett birtokba, majd a pécsi Parti Galériában huszonöt méteres keskeny csíkon (2007), a műcsarnoki kiállításán (2009) pedig labirintusszerűen kanyargó időszalagon gondolkodott képeken keresztül életről, anyaságról, családról, természetről. A MűvészetMalomban A Merkúr pereme című tárlaton is egy térinst alláció részeként korrodált fémelemekből összeállított Világtérképet és térbe lógatott textilképeket állított ki a földi élet értékeire irányítva figyelmet.
E rövid áttekintés a teljesség igénye nélkül emelt ki néhány jellegzetes alkotói felfogást és műtípust. Borsódy László legújabb munkáira azonban még érdemes felhívni a figyelmet. A művész immár hat évtizede alkot töretlenül, itt Szentendrén, 1986 óta a saját műhelyében. A legutolsó, a 2025-ben rendezett fővárosi önálló kiállításán bemutatott új alkotásai továbbra is a harmóniát kifejező gömbölyű, lágyan hullámzó alakzatokhoz, a szétnyíló, megnyitott gömbvariációkhoz, organikus struktúrákhoz, a természetet az absztrakt formákon keresztül közvetítő biomorf törekvésekhez kapcsolódnak. A művész szemléletmódjának aktualitása semmit nem veszített az elmúlt időszak alatt. Az alkotók bármelyik generációjára gondolunk is, biztosak lehetünk abban, hogy az iparművészet továbbra is rengeteg alternatívát nyújt a legkülönfélébb elképzelések megvalósításához.
Bodonyi Emőke
