Az idei nyár megmutatta, mit jelent az, ha nincs víz. Az aszályos területek mértéke folyamatosan nő, a lehulló csapadék mennyisége pedig egyre csökken országszerte. A folyókban, tavakban a vízszint apad, a vízkorlátozások elrendelése pedig egyre megszokottabb. Az éghajlatváltozás Európában már kézzel fogható, egyszerre van jelen aszály és áradás. A mezőgazdaságban évek óta kongatják a vészharangot, az elmaradt esőzés hatására az árak emelkednek. Az agglomerációban a megnövekedett lakosságszám okoz gondot, az ivóvíz- és csatornahálózat nehezen birkózik meg a növekvő terheléssel. Ebből következően, mind a csőtörések, mind a vízhiányos állapotok száma emelkedik. Magyarországon a 2020-as évben 658 millió köbméter víz fogyott el. A háztartások kicsit több mint 60%-a van a csatornára kötve, az ivóvíz gyakorlatilag mindenhol elérhető.
Egy háztartásra (lakossági felhasználási helyre) jutó átlagos ivóvíz- felhasználás havi 7,2 köbméter és egy lakossági fogyasztó napi 101,6 liter vizet használ. A Technológiai és Ipari Minisztérium tájékoztatása szerint a vízigény jelenleg a turisztikailag kiemelt térségekben és az agglomeráció azon részén növekszik, ahol a lakosságszám ugrásszerű növekedést mutat. A balatoni térségben átlagosan 70 ezer köbméter víz fogy el naponta, ami tartós hőség idején 130 ezer köbméterre is megnőhet. Bár a szolgáltatók felkészültek, ha a víz korlátozására kerül sor, akkor lajtoskocsival és zacskózott vízzel juttatják el a vizet a lakosokhoz. A víz teljes hiányával nemrégiben a térségben élők, Szentendre, Üröm, Solymár, Pilisszentlászló és Pomáz lakosai is szembesülhettek, ekkor a szolgáltató Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) lajtoskocsikból biztosította a vizet számukra.
A vízhiány egyébként nem volt ismeretlen az itt élőknek, hiszen sokszor kerül sor vízelzárásra a csőtörések miatt, ami az elöregedett hálózatból adódik. Egy közadatigénylésből kiderült, hogy hányan vesznek igénybe locsolási kedvezményt Szentendrén, azaz hány háztartás használ ivóvizet a locsoláshoz. Míg 2018- ban ez a szám 2862 volt, 2022-ben 2809 háztartást jelent, a DMRV által megosztott információk alapján.
Vízbázisok
A Dunakanyar térségét az állami tulajdonú DMRV látja el vízzel. Szentendrére a víz több helyről érkezik, a vízműnek három területe van. A Szentendre Északi Vízbázis, a regionális Déli Vízbázis, valamint a Pap-szigeti Vízbázis szolgáltatja a vizet a térségben. A városon kívül Budakalászt, Pomázt, Pilisvörösvárt, Pilisszentivánt, Pilisszántót, Pilisszentkeresztet, Ürömöt, Solymárt, Pilisborosjenőt, Piliscsabát, Tinnyét, Pilisjászfalut és Pilisszentlászlót szolgálják ki. A ma ismert védterületeket a ‘90-es években alakították ki. Ez az oka például annak is, hogy anno nem a Szentendrei-szigetre épült meg a Megyeri híd lehajtója, mivel a sziget déli része is ilyen védőterület.
A vízkorlátozás fokozatai
Mivel az utóbbi időszakban többször is vízkorlátozás lépett életbe, nézzük meg, mit
is jelent az I. fokú és a II. fokú vízkorlátozás.
I. fokú vízkorlátozásnál tilos:
– a kommunális ivóvízellátó rendszerről házi kertek, gazdálkodó szervezetek és
alapítványok oktatási célú üzemi kertjeinek-, közterületek-, közparkok locsolása,
öntözése, illetve ezen területeken locsoló- és öntözőberendezések (ideértve a
csepegtető berendezéseket is) működtetése 6-23 óra között;
– a gépjárművek tömlős mosása;
– járdák, utak mosása, automata öntözőberendezések üzemeltetése;
– úszómedencék töltése.
II. fokú vízkorlátozás a fentieken túl azt jelenti, hogy tilos:
– a kommunális ivóvízhálózatról minden tömlős mosás, locsolás, úttisztítás, medencetöltés
nappal és éjszaka is;
– a 10 m3 napi átlagfogyasztású gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek pedig
10%-kal csökkenteniük kell a napi vízfelhasználásukat.
Víz mindenkinek jár
Mivel a vízhez való jog mindenkit megillet, nagyon olcsón lehetett hozzájutni. A vízközműtársulások az önkormányzatok kezében voltak, akik eltérő áron kínálták a vizet, részben gazdasági, részben politikai megfontolásból. A 2011-ben megalkotott víziközműtörvény azonban változtatott a dolgokon, mert kimondta, hogy a vízdíjakat csak minimális mértékeben, 2,6%-kal lehet emelni. Majd 2013-ban megérkezett a rezsicsökkentés, mellyel a fejlesztések kaptak egy gyomrost, ugyanis 10%-kal csökkentették a beszedhető díjat, a tarifákat pedig befagyasztották, ám a 27%-os ÁFA-n nem változtattak. Ennek következménye az, hogy évről évre, egyre több csőtörés van. Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára a Portfoliónak beszélt arról, hogy a szennyvíz-hálózattal nincs gond, mert fiatalok a csövek, de „az ivóvíz-vezetékek esetében öregedő hálózati infrastruktúra jellemző, az átlagos hálózati veszteség országos átlagban 21-22% körül van, azonban egyes rendszereken 40% felett is alakulhat az elfolyt víz aránya.” A vezetékek átlagos kora 35 év, de számos helyen belefuthatunk a 60-70-es években lerakott azbesztcement csövekbe is. Ehhez képest az éves megújulás mindössze 0,3- 0,4 százalékot tesz ki a 70.000 kilométeres hálózatból. A 2020-as évben a lakossági fogyasztók a reálérték mindössze 54,1%-át fizették ki a vízért, míg a nem lakossági fogyasztók a 60,1%-át. „Az ágazat veszteséges működésének, illetve ezzel összefüggésben a fejlesztések elmaradásának következménye az, hogy a víziközművek műszaki állapota romlik, dacára annak, hogy az elmúlt tíz évben jelentős számban valósultak meg új beruházások mind a közműves ivóvíz-, mind pedig a közműves szennyvízágazatban. A meglévő víziközművagyon rekonstrukciós munkálatainak elvégzése jelentős mértékű anyagi ráfordítást igényel, amelynek fedezete a halasztást nem tűrő karbantartási munkálatok elvégzésének költségein túlmenően nem biztosított” – derül k i a M agyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Országgyűlési beszámolójából. A megoldás az áremelés lenne.
Közkutak
Az egészséges vízhez való hozzájutás tehát alapjog. Ahol nincs víziközmű-szolgáltatás, ott a települési önkormányzatnak kell ezt megoldania, például lajtoskocsival, vagy palackos ivóvíz osztásával. Sok helyen a mai napig vannak közkifolyók – általános használatban nyomós kutak –, melyeket az önkormányzatokról szóló törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény is szabályoz, és kimondja, hogy ezeket üzemeltetni kell, és a számlafizető ebben az esetben az adott önkormányzat. Egy 2013. évi kormányrendelet alapján pedig a lakosok létfenntartási és közegészségügyi vízigényeit még akkor is biztosítani kell a közkutakon, ha a magánháztartásokban elzárják a szolgáltatást. A rendelkezés szerint a lakóhelytől számított 300 méteren belül lennie kell működő kútnak, melyből legalább 20l/fő/nap víz kinyerhető. Szentendrén 45 közkifolyó található.
Tavasz utca, az elátkozott rész
A Tavasz utcára keresve a közösségi médiában azt találjuk, itt rendszeresek a csőtörések, illetve az azt követő vízhiányok. Az 1965-ben lefektetett vízhálózatra terhelődő nyomás folyamatosan nő – szó szerint. A megnövekedett autóforgalmat nehezen bírja a rendszer, a felbontásokat pedig az ott élők. Az persze sokakban vált ki rossz érzést, hogy miközben lajtoskocsihoz kell vízért menni a magasabban fekvő részeken élőknek, lentebb akár 12 órán át is ömlik ki a víz az utcára. Ez érthető módon nem szül jó vért a lakosokban. A jó hír, hogy az adott szakaszon a gerincvezetéket és a hozzá tartozó bekötéseket is cseréli a szolgáltató (a munkálatok lapzártánk idején is zajlanak – a szerk.), így ezen a helyen remélhetőleg nem várható több meghibásodás.
Ahol arzén van
Bár szerencsére egyre kevesebb ilyen terület létezik, és a Dunakanyar nem érintett, nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország egy részén geológiai eredetű arzén található. Ennek mértéke alacsony, így a lakosok az arzénos, de a szakemberek szerint nem veszélyes vizet évtizedekig fogyasztották. Az uniós normákat viszont 2002. január 1-jével megváltoztatták és alacsonyabb határértéket írtak elő, mint a Magyarországon alkalmazott. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg itthon a határérték 50 mikrogramm/liter volt, addig az EU-ban 10 mikrogramm/liter, és ezt nálunk 2013. január 1-től kell alkalmazni. Az önkormányzatoknak, mint az egészséges ivóvíz-ellátásért felelős szerveknek kellett gondoskodni a víztisztító-művek létesítéséről. Bár uniós forrást is lehetett lehívni ezekre, a vízdíj drasztikus emelését igyekeztek elodázni az önkormányzatok. 2022- es adatok szerint tíz olyan, főleg Dél-Alföldi település van, ahol az arzén mennyisége határérték felletti, így az ott lakóknak alternatív úton biztosítanak vizet. Bár szerettünk volna információkat kérni a DMRV-től is, kérdéseinkre érdemi válaszokat nem kaptunk.
Így spóroljunk!
Bár teljes nonszensz, de Magyarországon ivóvízzel öblítjük le a wc-t, és ha nincs kút,
akkor azzal locsolunk, és mosunk. A napi vízfelhasználás több mint felét ki lehetne
váltani. A felmérések szerint a víz 34%-át lehúzzuk a wc-n, a fürdés/zuhanyzás
31%-ot vesz el, a mosás 14-et, a mosogatás pedig 7-et.
A legnagyobb megtakarítás, ha fürdés helyett zuhanyt használ az ember.
A kézmosás, fogmosás során, amíg sikáljuk a fogunkat, zárjuk el a vizet!
A gépeket ne járassuk fél programon!
Gyűjtsük az esővizet, és használjuk a locsoláshoz, a növények is hálásak lesznek
a lágy vízért!
Zimre Zsuzsa
Az cikk a Szentendre és Vidéke 2022. augusztus 3-i számában jelent meg.
Címlapkép: pixabay.com
