Három generáció, s ami összeköti őket, az a sport szeretete és magas fokú művelése. Csányi Rajmund, lánya Csányi Erika és unokája, Divéky Luca a tornasport szerelmesei. Felesége, Orbán Erika kézilabdázott, később testnevelő tanár lett. A család ugyan csak a nyolcvanas években költözött Szentendrére, de már a hetvenes évektől itt nyaraltak.
Csányi Rajmund ugyan Bukarestben született 1936-ban, de iskoláit már Budapesten járta ki. Apja székely volt, anyja szász. 1940-ben toloncolták ki őket a románok, nincstelenül, egy menedékszálláson éltek, míg szülei munkához nem jutottak. A tornával egy sportversenyen találkozott első ízben, és rögtön megtetszett neki. Innen egyenes út vezetett a Testnevelési Gimnáziumba, majd utána a Testnevelési Főiskolára. Huszonegy éves korában Párizsban második helyen végzett lóugrásban az Európa Bajnokságon, majd négy év múlva a nyújtón Luxemburgban ismét ezüstérmes lett. Az 1964-es tokiói olimpián hetedik helyezést ért el egyéniben. A versenyzés befejezése után sem fordított hátat a tornasportnak – és milyen jól tette –, edző lett. Az Angyalföldi Sportiskola után tizennyolc évet töltött el a Központi Sportiskolában (KSI), majd a Budapest Honvédban fejezte be pályafutását. Közben egyetemi docens lett a Testnevelési Főiskolán. Míg az aktív sportolóknál az érmek számítanak, az edzők esetében a tanítványok. Az EB 2. helyezett Takács Gyula, a többszörös bajnok Bánrévi Imre, Tihanyi Endre is nála edzett, de az 1972-es müncheni olimpián a bronzérmes női válogatottban Kéry Anikó és Kelemen Márta edzője is ő volt, akárcsak saját lányának, Csányi Erikának. „Mindig késztetést éreztem magamban, hogy tanítsak. Már a főiskolán is segítettem a tornásztársaknak.” – mesélte Vitray Tamás műsorában. „Erika olyan élményt nyújtott nekem, amit soha nem tudok eléggé megköszönni, sem elfelejteni. Olyan volt benne a mozgás kifejező ereje, amit rajtam kívül mindenki más is élvezett.” – tette hozzá.
Csányi Rajmund
A most nyolcvanöt éves Csányi Rajmund az alábbi díjakat ill. címeket nyerte el: Év magyar tornásza (1964), Kemény Ferenc-díj, Magyar Torna Sport Halhatatlanja (2009), MOB fair play trófea, életmű kategória (2019).
Az egykori tornász, mesteredző sportkarrierjét lánya, Csányi Erika folytatta. A KSI-ben, ahova édesapja gyakran magával vitte, elkezdte utánozni a tornászokat. A Golyó becenévre hallgató Erikát gyorsan be is tették egy induló tornacsoportba. Tizenegy évesen lett válogatott, tizenhét éves korára már négy műtéten esett át. Bár évekkel később édesapja úgy nyilatkozott, hogy már távol tartaná őt a tornától, de akkor nem tette. Inkább azt mondta: „addig tornázzál, amíg kedved tartja, amíg bírod cérnával. Ha nem megy, ha nincs kedved hozzá, nyugodtan abbahagyhatod, én nem fogom azt mondani: Hát Golyókám, csak ennyire futotta az erődből?” Erika tehetsége mellett csak a szorgalma, akarata volt nagyobb, így hamar ért el sikereket. A játszótér helyett a tornateremben és az edzőtáborban élte meg a gyerekkorát, a tornatermet tekintette otthonának. „Jól éreztem magamat a lányok között, s ami a legfontosabb, a tornát megszerettem és ma is mindennél jobban szeretem” – nyilatkozta korábban. A moszkvai olimpián, 1980-ban összetettben az ötödik helyet szerezte meg. A sérülések azonban közbe szóltak. De Erika nem tört meg, egyetlen vágya az maradt, hogy végigcsinálhassa a gyakorlatát. Végül 1983-ban édesapja készítette fel a Magyarországon megrendezett világbajnokságra, ahol a műtétek utáni kihagyások ellenére a legjobb magyarként zárta a versenyt.
Csányi Erika és Divéky Luca
A versenyzést Csányi Erikánál is az edzői pályafutás követte, de emellett már hosszú idő óta a tornasport szakkommentátora és a hazai versenyek állandó közreműködője.
Csányi Erikával nem állt meg a család tornakarrierje, Divéky Luca következett a sorban, aki szintén válogatott lett, megnyerte a tornászok Matolay Elek női nemzetközi emlékversenyének egyéni összetett versenyét, de magyar versenyek győztese is, több alkalommal volt magyar csapat tagja világbajnokságokon és európai bajnokságokon. Nem meglepő módon, ő is a részben a nagyapja által lapított KSI SE színeiben versenyzett, majd a tornasport felhagyásával egyetemre ment, és azóta tervező grafikusként dolgozik.
És itt be kell mutatnom a család egy közeli barátját, Németh Ivánt, aki a Móricz Zsigmond Gimnázium testnevelés tanára volt nyugdíjazásáig, aki – véletlen vagy sem – Csányi Rajmund első tanítványai közé tartozott a KSI-ben. Energiát nem sajnálva mutatta be a tornászok világát azoknak, akiket érdekelt. Németh tanár úr unokái például a ritmikus gimnasztikában érnek el sikereket.
Zimre Zsuzsa
Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/13. számában.
