2020. 04. 07.

kedd

SZENTENDRE időjárás

A szentendrei Új Művésztelep fél évszázada

2019. november 04., 10:15

2019-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Szentendre művészeti életének fontos helyszíne, a Kálvária úti Új Művésztelep. A jelentős évforduló alkalmából jubileumi tárlat nyílik novemberben a Ferenczy Múzeumban. A kiállítás kurátorával, Rappai Zsuzsával beszélgettünk.

• Az Új Művésztelep 50 évét foglalod össze ebben a kiállításban. Milyen tematikára fűzöd fel a tárlatot?
Nem szerettem volna hagyományos módon, kronologikusan felépített, akár művészettörténeti kategóriák szerint összeállított kiállítást rendezni. Gondoltam, úgy tudom azt a változatosságot, sokszínűséget leginkább megmutatni, amit ez a művésztelep képvisel, ha tizenkét műtermének összes – egykori és mai – bérlőjét mutatom be az elmúlt évtizedek alkotásai tükrében. Huszonkét művész szerepel a kiállításon: Deim Pál, Gy. Molnár István, Jávor Piroska, Asszonyi Tamás, Czakó Margit, Hajdú László, Bálint Ildikó, Lukoviczky Endre, Pirk János, Pirk László, Rényi Krisztina, Kisfalusi Márta, Kocsis Imre, Kocsis Eszter, Ligeti Erika, Farkas Zsófia, Kóka Ferenc, Kapusi Gábor, Papachristos Andreas, Rajki László, Rózsa Péter és Nagy Kriszta x-T. Az adott művész jellemzésére tanulmányokból emeltem ki rövid részleteket a falszövegekbe.

• Merőben más karakterű, más stílusban alkotó művészek éltek és alkottak az ötven év alatt a műtermekben. Nehéz lehetett rendszerbe foglalni…
Sokat gondolkodtam a rendszer mikéntjén, mert éreztem, hogy igen szerteágazó és megfoghatatlan a téma. Ezért találtam ki a műtermek szerinti bemutatást. Amelyekben már nemcsak az „alapítók” élnek és alkotnak, hanem egy második generáció is.
A kiállítás megrendezését az motiválta, hogy a közhiedelemben főleg a Régi Művésztelep él, miközben az ötven éve létesült Új Művésztelepről keveset tudni. A kerek évforduló kapcsán végre reflektorfénybe kerülhet ez utóbbi is. Megérdemelten, hiszen nagyszerű művészek alkottak és alkotnak ma is itt. Ezúttal mindannyian – szobrászok, festők, iparművészek, textil- és kerámiaművészek – együtt szerepelhetnek egy csak róluk szóló kiállításon. Amire évtizedek óta nem volt példa.

• Különlegessége a városnak, hogy Szentendrén a Régi és az Új Művésztelep párhuzamosan működik egymás mellett.
A város hírnevét, a „festők városa” jelzőt a Régi Művésztelepnek köszönhette. Az 1960-as évekre azonban Szentendre vonzereje megkopott. Az egyre álmosodó kisvárosi hangulat arra késztette a döntéshozó testületeket, hogy elismert szakembereket kérjenek fel a szentendrei művészeti élet elemzésére. A vaskos tanulmány alapján született politikai döntés a 11 000 lakosú kisvárost Pest megye kulturális központjának jelölte ki, amely egyben a képzőművészet fővárosa kell, hogy legyen. A program fontos részét képezte egy új művésztelep felépítése, valamint a kismúzeumok idetelepítése. Ekkor alapították a Skanzent is. Szentendre új korszakát indították el ezzel. Az évtized végére a Duna-parti kisváros fokozatosan az országos érdeklődés látókörébe került.

• Az ekkor létrejött Új Művésztelep lakói azonban csoporttá soha nem váltak…
Nem is válhattak, hiszen ez az új művésztelep egy mesterséges képződmény, ami politikai döntés alapján jött létre. Más alkatú, eltérő ízlésű alkotókból. Amíg a Régi Művésztelepet hasonló műfajban és stílusban alkotó festők baráti társasága alapította, az Új Művésztelepre pályázat útján, szerte az országból érkeztek, javarészt pályakezdő művészek. Nemcsak festők, hanem szobrászok és iparművészek is. Szentendréről csak Deim Pál és Pirk János kapott műtermet a Városi Tanácstól. A többiek „honfoglalók” voltak, akik számára egyedülálló lehetőség volt, hogy otthonra és alkotóhelyre találtak itt. Ám rövidesen ők is bekapcsolódtak a város életébe.
A különbözőségek eredményezték azt a stiláris és műfaji sokszínűséget, ami mindmáig a művésztelep jellegzetessége. A kiállítás is ezt kívánja tükrözni – remélem, mindenki számára érzékelhetően.

• Hogyan rendezted be a tereket?
A Ferenczy Múzeum összes emeleti termében látható a tárlat. Ezekben tizenkét „virtuális” műtermet mutatok be, a bennük élő egykori és mai lakók alkotásaival. A kétszázötvennél több festmény, grafika, érem, szobor, kisplasztika, kerámia, textil és fotó mellett plakátokat, meghívókat, személyes fotókat, tárgyakat és az alkotásokhoz használt eszközöket is kiállítunk. A tárlat érdekessége még a múzeum belső udvarán látható öt színes műanyag szobor, amelyet Farkas Zsófia erre az alkalomra készített.

• Milyen érdekességeket tartogat még a kiállítás?
Egy külön teremben vetítjük Erős Péter rendező-operatőr Deim Pállal, Pirk Lászlóval, Gy. Molnár Istvánnal és Kocsis Imrével készült videofilmjeit. Sikerült megszerezni néhány alkotást is, amelyek a forgatás alatt készültek. Ezek is láthatóak lesznek a kiállításon. A február elejéig nyitva tartó kiállítást számos érdekes program is kíséri: többek között Benkovits Györgynek a hatvanas évek Szentendréjéről szóló előadása, vagy Czakó Margit textiltervező bemutatója a gobelin szövéséről.
Remélem, méltó módon sikerül az ötvenéves művésztelepről megemlékezni.

 

A szentendrei Új Művésztelep
2019. 11. 15. – 2020. 02. 02.
Ferenczy Múzeum
Kossuth Lajos utca 5.
Kurátor: Rappai Zsuzsa

Megnyitó:
2019. november 14. csütörtök 18:00

Szenior Szerda
2019. november 20. szerda 11:00
Kurátori tárlatvezetés nyugdíjasoknak
A szentendrei Új Művésztelep tárlaton.
Ferenczy Múzeum,
Kossuth Lajos utca 5.
Belépőjegy: 600 Ft