Zsófia és Noel három éve vitorláznak együtt. Az edzőjük osztotta be őket egymás mellé, ami nagyon jó ötletnek bizonyult: az eredményeik magukért beszélnek, és a magánéletben is barátok lettek. Ahogy Zsófi megfogalmazta: „Jó lenne együtt maradni, mert jó csapat vagyunk”.
Most is éppen a Balatonon vagytok, edzés közbeni szünetben sikerült elcsípnem titeket. Hol és milyen formában vannak az edzések?
Zsófi: A BMF VSE versenyzői vagyunk, Balatonmáriafürdő a csapat szállása. Rendszeresen nyaralunk a Balatonon, a szüleim is vitorláznak, így amikor értesültünk a klubról, rögtön jelentkeztem. Ez öt éve történt. Nagyon megtetszett a közösség és az itteni hangulat. Áprilistól kezdve minden hétvégén van edzésünk.
Milyen hajóval versenyeztek?
Noel: Kétszemélyes RS Feva sportvitorlással. Ez egy kis hajó, nincsenek benne extra felszerelések, tulajdonképpen csak a hajótestből és a vitorlákból áll. Három és fél méter hosszú, és három vitorlája van: egy nagy, egy kicsi és a genakker. Zsófi kormányoz és kezeli a nagyvitorlát, én pedig a fokvitorlát, illetve a genakkert. Ez utóbbit csak időnként használjuk: háromnegyedes szélben, a futamok egy-egy rövidebb szakaszán, hogy gyorsabban tudjunk haladni.
Csak a Balatonon hajóztok?
Noel: Elsősorban a Balatonon, de voltunk már edzőtáborban Szlovéniában is.
Mi a különbség a tengeri és a balatoni vitorlázás között?
Noel: Óriási a különbség a kettő között. A tengeren más időjárási viszonyok vannak, ezért a hajót is másképpen kell kezelni. Jóval nagyobbak a hullámok, és a szél is erősebb.
Zsófi: A Balatonon viszont folyamatosan forog a szél, gyakran változik a szélirány, ami állandó odafigyelést igényel.
Laikusként úgy gondolom, a vitorlázás nem tartozik az olcsó sportok közé. Milyen kiadásokkal kell számolnotok?
Zsófi: Tavasszal és ősszel még hideg van a vízen, ezért szükség van a neoprén öltözékre, ami vízálló és véd a széltől is. Kell jó cipő, mellény, mentőmellény, kesztyű, szemüveg is.
Noel: A kellékek is nagyon drágák, de a teljesítményünk növeléséhez szükség van rájuk, illetve meg is könnyíti a munkánkat. Ezeket a családunk segítségével szerezzük be, de az egyesület is nagyban hozzájárul a támogatásunkhoz.
Melyik az eddigi legjobb eredményetek?
Zsófi: Másodikok lettünk a 2018-ban Balatonfüreden rendezett RS Feva Európa Kupa versenyen, illetve a Legjobb vegyes páros különdíjat is megkaptuk. A versenyen kb. 40 hajó indult.
Noel: Ideálisak voltak számunkra a körülmények, mert gyenge volt a szél. A testsúlyunk az átlagosnál könnyebb, ezért mi kis szélben vagyunk gyorsabbak. A versenyzők súlya azért számít, mert nagyobb szélben ellen kell tartani, tehát ki kell ülnünk a hajótest szélére.
Milyen versenyre készültök a közeljövőben?
Noel: Indulunk a júliusban megrendezésre kerülő világbajnokságon Olaszországban, arra „gyúrunk” most.
Zsófi: Follonicában rendezik, és kb. 180 indulóra számítunk. Úgy tervezzük, hogy egy nappal korábban kimegyünk, megismerkedni a helyi adottságokkal.
Milyen terveitek vannak a vitorlázásban?
Zsófi: Pár év múlva új hajóosztályba szeretnénk kerülni, vagyis nagyobb hajóba átülni. Az egyesület közössége nagyon jó, mindenben támogatjuk egymást. Szorosan együttműködünk a keszthelyi klubbal is. Hosszabb távon szeretnénk vitorlázni, és jó lenne együtt maradni, mert jó csapat vagyunk.
És a magánéletben? Nem megy a tanulás rovására a vitorlázással eltöltött idő?
Zsófi: Egyáltalán nem, jól megy az iskola. A Ferences Gimnáziumba járok, és 4,75 az átlagom. 11. osztályos vagyok, úgyhogy már gondolkodom a „hogyan tovább”-ról. Jogot szeretnék tanulni, vagy magyar-történelem szakra jelentkezem.
Noel: A tanulással nekem sincs gondom, 1,3 az átlagom. Ez így rosszul hangzik, de a budapesti Osztrák-Magyar Európaiskolában tanulok, ahol német rendszerű az osztályozás. Még csak nyolcadikos vagyok, nem foglalkoztat a továbbtanulás kérdése.
Mit szerettek a vitorlázásban?
Zsófi: Fantasztikusan jó érzés vitorlás hajóban lenni, a természetben, vízközelben. Ha eláll a szél, akkor sem unatkozunk. Persze napsütésben igazán élvezetes, és a közepes, nagyjából tízcsomós szélben.
Noel: És bár folyamatosan vizesek leszünk, az sem számít.