Ugrás a tartalomhoz

Átadták a Skanzen Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységét

Május 19-én ünnepélyes megnyitó keretében adták át a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységét. Az ünnepségen beszédet mondott Novák Katalin, köztársasági elnök is. A kiállítás május 22-én nyílik meg a nagyközönség számára.

Az ünnepi műsort a Kaláka együttes Vannak vidékek című Kányádi Sándor megzenésített versének előadása nyitotta meg.

Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója beszédében elmondta, a tájegység ötlete 1999-ben született meg, miután Hámori József, nemzeti kulturális örökség miniszter engedélyével 1998-ban módosult a skanzen alapító okirata, s a teljes magyar nyelvterületre kiterjesztődött az intézmény kutatási és bemutatási jogosultsága.

Szentendre, 2022. május 19.
Cseri Miklós fõigazgató köszöntõt mond a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének elsõ kiállítási egysége ünnepélyes megnyitóján 2022. május 19-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

A most elért eredményt 23 év intenzív terepmunka és tudományos kutatás, sok ezer terepen gyűjtéssel töltött óra, közel ötvenezer tárgy szerzeményezése, tízezernél több fényképfelvétel, sok tízezer oldal adatgyűjtés, számtalan tanulmány és konferencia előzi meg, de ahogy a főigazgató fogalmazott, „a munka dandárja, a több mint száz, túlnyomórészt, a szentendrei raktárakban pihenő épület 2025-26-ra készülhet el, ha ugyanúgy bírjuk a kormány támogatását, ahogy eddig”. Dr. Cseri Miklós kihangsúlyozta, a kiállításoknak alig 60-70 %-a „skanzenes”, enteriőrszerű, a tudományos kutatások megértéséhez korszerű muzeológiai eszközöket és technikákat, interaktív eszközöket is alkalmaztak, illetve élő történelmi szituációk teszik teljessé a kisebbségi létbe szorult erdélyi népnek a még hitelesebb bemutatását. A kiállítások arra keresik a választ, hogy mi történt Erdély magyarságával az elmúlt 100 év során: milyen hatások alapján változott és jutott el oda, ami napjainkra is jellemző; a kisebbségi létbe került nemzettest milyen életstratégiákat követett identitása, nyelve és vallása megtartására, illetve melyek voltak azok az erők és tendenciák, amelyek a népességfogyáshoz, vallás- és nyelvelhagyáshoz, kivándorláshoz vagy éppen asszimilációhoz vezettek. „Mindez nem volt könnyű” – tette hozzá – „mert kevés olyan terület van, amelyhez annyi torzulás, fals információ és felfokozott érzelmi megnyilvánulás társul, mint társadalmunk máig kibeszéletlen traumájához, Trianonhoz, illetve az Erdély-szindrómához.” Dr. Cseri Miklós hangsúlyozta, a skanzen ezzel a kiállítással társadalmi kérdések megvitatását is kínálja a látogatói számára, hiszen traumákat kibeszélni, tragédiákat feldolgozni kizárólag tudományos alapon, objektív nézőpontokon szabad és lehet. Továbbá megjegyezte, ezzel a tájegységgel a figyelmet szeretnék ráirányítani az értékmentés fontosságára. Beszéde végén így szólt erdélyi kollégáihoz:

„Mi itt Szentendrén nem elloptuk, nem elhoztuk Erdély kincseit, hanem megőrizzük, bemutatjuk és felhívjuk ennek gazdagságára a figyelmet, itt vagyunk, állunk a rendelkezésre.”

Ezt követően Kató Béla, az Erdélyi református egyházkerület püspöke mondott beszédet, melyben hálát adott Istennek azért, hogy ma szabadon járhatunk át az országok között. Kihangsúlyozta, hogy a ma átadott tájegység összetartozásunk jele és pecsétje, s ezzel Magyarország egy újabb olyan szigetet álmodott és teremtett, ahol az erdélyi magyarok otthon érezhetik magukat.

A Budapest Vonósok Bartók, Román népi táncok című művének előadása után Novák Katalin, köztársasági elnök beszédében kiemelte, magyar anyanyelvünk, közös történetünk és kultúránk az a köldökzsinór, amely összeköti Erdélyt Magyarországgal. Kiemelte, hogy

az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz.

A skanzen erdélyi tájegységét egy csillagkapuhoz hasonlította, amely lehetőség arra, hogy átlépjünk tér és idő korlátain, s Erdélyben érezzük magunkat. A köztársasági elnök megállapította, „ez a hely tájékozódási pont lehet minden látogató számára, mert romantizálás nélkül megmutatja, befogadhatóvá teszi kicsiknek és nagyoknak Erdély sokszínűségét és kincseit, megmutat valamit abból a titokból, ami Erdélyt olyanná tette, amilyennek szeretjük.”

Dr. Cseri Miklós köszönetnyilvánítását a Szent Efrém Férfikar és Petrás Mária népdalénekes elődása követte.

Kovács István unitárius püspök, Kató Béla református püspök és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek közös imádságban áldották meg a tájegység templomát, a Nyárádgálfalvi unitárius templomot.

Szentendre, 2022. május 19.
Novák Katalin köztársasági elnök (b2), Kovács István unitárius püspök (b), Kató Béla református püspök (j2) és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek (j) a megnyitó után a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének elsõ kiállítási egységében 2022. május 19-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

Az ünnepi műsort a Magyar Nemzeti Táncegyüttes műsora zárta.

Vasárnaptól a kiállítás a nagyközönség számára is látogatható. Az új tájegység különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.

 

-gs-

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Egy múzeum születéstörténete című bejegyzéshez

Egy múzeum születéstörténete

A Pirk János életművét bemutató múzeum június elején nyitott meg Szentendrén. A múzeum születését a festőművész gyermekei pénzt és időt nem kímélve támogatták.