Milyennek képzelték el az épület új hasznosítását?
A TDM-mel közös koncepciót adtunk be, ami arról szól, hogy egy turisztikai fogadópont működik majd a város északi végén kávézóval, kulturált mellékhelyiséggel. Az emeletet és a földszint bizonyos részeit pedig igénybe vehetnék a város művészeti csoportjai, valamint különböző rekreációs és szabadidős tevékenységek. A Duna-parti Művelődési Házat kinőttük, vannak olyan csoportjaink, amelyekbe azért nem tudnak többen járni, pedig kereslet lenne rá, mert nincs elég hely. A Szentendre Táncegyüttesnek is szerettünk volna egy olyan helyet biztosítani, ahol a viseleteit el tudja raktározni, és ami igazán csak az övék lehet, mert a színházterem felújítása óta nagyon megnövekedett a bejelentkező produkciók és bérlők száma. Tehát, ha egy másik, méltó helyet tudunk biztosítani a táncegyüttesnek a próbákhoz, akkor a várost plusz kulturális kínálathoz, illetve a kulturális központot plusz bevételhez tudjuk juttatni.
Akkor lesz egy hely, ahol mindenki elfér?
A tervünk egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a japán harcművészettől a salsáig és az idősek tornájától a pilatesig rengeteg tevékenység befér. Úgy tűnik, hogy lesz egy olyan termünk, amiben például helyi képzőművészeti foglalkozások kaphatnak helyet. A földszinten az egyik nagyobb helyiséget illetően egyelőre két koncepció küzd egymással, vagy egy játszóház lesz, kimondottan kisgyerekeseknek, vagy pedig egy olyan sportszoba, ahol pingpongozni, biliárdozni, csocsózni lehet. A Barlang mellett egy igazi közösségi házat és egy új közösségi teret szeretnénk a városnak nyújtani.

Ősszel nyílik meg az épület?
Az a tervünk, hogy a Szentendrei Éjjel-Nappalon (SZÉN) mutatjuk be az épületet, és az ott induló csoportokat. Sőt, mivel egy bizonyos generációnak arról az épületről a fiatalsága, az ott eltöltött diszkó estek és az első csókok jutnak eszébe, arra gondoltunk, hogy a SZÉN-en egy nagy retró diszkóval nyitjuk meg a házat.
Ha már a SZÉN-t említette, idén mire számíthatunk, milyen újdonságok lesznek?
Egy erős koncepcióváltásra készülünk, ami valójában visszatérés a fesztivál gyökereihez. Szentendrén régi tradíció és az elmúlt időszakot kivéve mindig az volt a lényege, hogy a szentendrei közösségek, művészek, a képzőművészet, a performance művészet van a középpontban. Mi ezt szeretnénk visszaállítani. Tehát nem lesz nagy színpad a korzón, és nem lesz borkorzó, de vendéglátóhelyiségek lesznek. Egy nagy teraszt szeretnénk a Duna-parton csinálni, sok bútorral, kiülési lehetőségekkel és kis színpadokkal. A Lázár cár téren és a korzón is mindig történik valami, napközben utcazenészekkel, utcaszínházzal és csak szentendrei zenekarokkal találkozhat az arra járó. Visszavisszük a programokat a különböző intézményi udvarokba, irodalmi udvar lesz a Ferenczy Múzeumban, jazz udvar Borbély Mihály szervezésében a Városháza udvarán, a Barlangban könnyűzene, illetve lesznek épületvetítések a város több pontján, de csak szentendrei művészek alkotásaiból.
Gergály Judith