Milosevits Péter új könyvének, a Kaláz parazsának a bemutatója 2021. március 18-án, csütörtökön 18 órától lesz Szentendrén, a főtéri Líra-könyvesboltban. Az élő közvetítés követhető lesz a Szentendrei Könyvklub Facebook-oldalán, illetve YouTube-csatornáján.

Milosevits Péter új könyve – a szerző meghatározása szerint – „irodalmi mű, valóságból merített extrákkal”. Ám nevezhetjük regénynek is, hiszen hosszabb időszakot (több mint háromszáz évet!) felölelő, szerteágazó cselekménye során számos szereplőt vonultat fel. A mű középpontjában egy történet áll, az pedig – az irodalomban nem egyedülálló módon – éppen az adott regény születése. A főszereplő tehát maga a mű, amely a könyv elolvasása során kel életre az olvasóban. Így végső soron azt mondhatjuk, hogy – művén keresztül – főszereplő a szerző is.

A mellékszereplők hosszú sorában ott találjuk X anyót, az utolsó kalázi boszorkányt, Rózsa Romát, a török háremhölggyé avanzsált cigánylányt, Kostanát, a híres vranyei énekesnőt, az öreg Sungyált, a hangszerén ördögien játszó tamburást, a Teátrális Szerbek amatőr színtársulatát – és még sokakat, akiknek az emlékezetét már csak a szerb temető fejfái őrzik. Rajtuk kívül a cselekményt regényes epizódok is tarkítják, például Héla, az artistanő és Mitkeres, a bonviván romantikus szerelmének története. 

A szereplők és történetek látszólag laza halmazát a téma és a feldolgozás módja helyi (sőt helyismereti) jellegűvé teszi, de végül is igazi regény kerekedik ki belőlük – bár nem a szó klasszikus értelmében. A cselekmény fordulatos, az elbeszélés mulatságos, a végeredmény pedig szórakoztató és egyben felemelő – ahogy azt olvasói megszokhatták a szerző korábbi műveinél.

Milosevits Péter

Milosevits Péter Budakalászon született, régi szerb családban. Több évtizeden át az ELTE-n tanított. Megírta a szerb irodalom történetét egy meglehetősen rendhagyó hangvételű könyvben, miközben irodalmi műveket is publikált, főleg Szerbiában. Mostanában ez utóbbiak magyar változatán dolgozik, emellett műfordítással foglalkozik.

A Kaláz parazsa immár a harmadik magyarul megjelent regénye, melyet megelőzött a London, Pomáz és Az utolsó szentendrei szerb. Kiváló fordításai elérhetővé tették Rejtő Jenő legismertebb műveit a szerb olvasók számára, csakúgy, mint Bereményi Géza és Cseh Tamás dalait. További két regénye, novellás- és verseskötete kiadásra vár.

A Szentendrei Könyvklub – mivel profiljába vág – vállalkozott rá, hogy megjelentesse Milosevits Péter új könyvét, a Kaláz parazsát. A 2005-ben alakult egyesület célja Szentendrével és környékével kapcsolatos ismeretterjesztő és szépirodalmi művek kiadása, folyóiratcikkek megjelentetése, előadások, kiállítások rendezése, kulturális tartalmak előállítása és közzététele online formában. Tagjai szentendrei könyvtárosok, művészek, tanárok, újságírók.

Az egyesület könyvkiadóként korábban már több sikeres önálló kiadvánnyal jelentkezett. Kiadásában jelent meg például a máig népszerű Egy nap Szentendrén és Egy nap a Szentendrei-szigeten (mindkettő angol nyelven is), az Egy világlátott házvezetőnő feljegyzései és az Anziksz Szentendréről – korrajz, képeslapokkal. A tagok számos helytörténeti, helyismereti kiadvány összeállításában, szerkesztésében, bemutatásában és terjesztésében vettek részt, együttműködve a Pest Megyei Könyvtárral, a Szentendre és Vidéke című újsággal és másokkal. A Szentendrei Könyvklub jegyzi a Virtuális Szentendrei Tárlat című képzőművészeti honlapot, mely – bár frissítésre, bővítésre vár – több mint száz szentendrei és környékbeli kortárs művész alkotásait mutatja be, népszerűsíti közel húsz éve. 

A hosszabb-rövidebb szünetek után remélhetőleg most ismét aktívabb időszak következik az egyesület tevékenységében.

Gaján Éva (a Könyvklub alapítója, szerkesztője)