A túrázás egyszerre edzi a testet és a lelket. Az erdőben sétálva gyönyörködhetünk a természetben és érezhetjük a Pilis jótékony, nyugtató hatását, magunkba szívhatjuk a jó levegőt. Ha csak egy napunk van, akkor is érdemes nekivágni, legalább kisebb távoknak, mindenkinek a saját teljesítménye és kondíciója szerint. 

Cikkünk első felében a tanösvények közül gyűjtöttünk össze néhányat. Ezeket információs táblák szegélyezik, így séta közben sok dolgot lehet tanulni. 

Bükkös-patak-tanösvény

A tanösvény a Bükkös-patak torkolatától indul Szentendre belvárosából. A tíz állomás tematikusan mutatja be az érdekességeket, tudnivalókat. Például a torkolatnál a patak és a Duna kapcsolatát, tovább haladva a patakkal kapcsolatos népi szokásokkal és a környék geológiai sajátosságaival is meg lehet ismerkedni. 

Püspökmajor-tanösvény

A Püspökmajori-tanösvény a Püspökmajor-lakótelep közepéről, a Borsos-villától indul. A túra végére az is kiderül, hogy honnan ered a Püspökmajor elnevezés. Dömörkapunál sok érdekesség található, többek között a kőbánya emlékei, és frissítő megpihenni a vízesés csodálatos környezetében. A patak mentén több kisebb vízesés is van, kis kitérővel pedig a „szentendrei óriást” is megismerhetjük. 

Kőhegyi-tanösvény

A Kőhegyi-tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti parkban tesz egy kört. Az állomásokon lehetőség van megismerni a környék erdeit, az időszakos tavakat, az andezit sziklaképződményeket és több történelmi jelentőségű emléket is. Láthatjuk többek között egy bronzkori földvár és egy 18. századi szőlészet maradványait, a túraútvonalat pedig tovább színesíti a Csepel-forrás és a Vasas- szakadék. A tanösvény helyenként lankás ösvényen vezet, máshol pedig hatalmas sziklafalak között.

Sztelin-tanösvény

A Sztelin-tanösvényen a Pap-sziget és a szomszédos Duna ártéri szakasza között kialakult természeti jelenségekről, növény és állatvilágról lehet megtudni többet. A túra a Vándor utcai Száraz-hegyi rét érintésével vezet Pismányba. A tanösvény egyik végpontja a Tátika utcai buszmegállónál van, a másik a Pap-sziget hídjánál. 

A Pilisi Vándorlás is útba ejti Szentendre környékét

Nemcsak a nevében izgalmas túraútvonal a 165 kilométert magába foglaló Pilisi Vándorlás. Az eredeti útvonal Dorogról indul és Esztergomba érkezik jó nagy kerülőkkel, keresztül-kasul a Pilisen. Az egyik szakasza Pomázt és Szentendre északi részét köti össze. A hangulatos turistaút egy vadregényes völgyből kapaszkodik fel egy szűk ösvényen a Petőfi-pihenőig. A kilátóteraszról letekintve találjuk a gombaformájú, Napóleon kalapjának is nevezett sziklát, amit 1845-ben maga Petőfi Sándor is innen szemlélt meg. Az eseményt emlékoszlop is őrzi. Rövid séta után következik a kőhegyi turistaház, egy klasszikus turistamenedék. A pihenés után pedig folytatódik az út Szentendrén, a Skanzen mellett, felfelé az 521 méter magas Vöröskőhöz. Ez a szakasz Pilisszentlászlón zárul. 

Spartacus-ösvény

Ha már az előző túrát Pilisszentlászlónál fejeztük be, folytathatjuk onnan az utunk. A Spartacus-ösvény már körülbelül 1930 óta csábítja a kirándulókat. Egykor vadászösvény volt, ma Budapest szomszédságának egyedi szépségű túraútvonala. Nagyjából tizenhárom kilométernyi út visz el Visegrádig, ami egy délelőtt alatt kényelmesen teljesíthető. Ez az egyik legkedveltebb és leghangulatosabb turistaút a Dunakanyarban. Ne lepődjünk meg, ha az „egyemberes” szűk ösvényeken drukkolni kell, hogy ne legyen szembeforgalom. Ha valaki úgy érzi bírja még a gyaloglást, akkor körtúraként visszajuthat Pilisszentlászlóra az Apátkúti-patak vadregényes völgyében. 

Vasas-szakadék túra

A Lajos-forrás és a Kőhegy között, a Cseresznye-hegy meghasadt északi végén rejtőzködik a kevéssé ismert Vasas-szakadék.  Az út kiindulópontját a kőhegyi menedékháznál találjuk, a végpontja pedig a Vasas-szakadéknál van. A szakadék egyike a kevés magyarországi természetes szakadékoknak. A nyolc méter magas andezittufa kőfalak lélegzetelállítóak, mivel tényleg pont úgy néznek ki, mintha a kőfal kettéhasadt volna. A szakadékot a Cseresznye-hegy északi oldalán találjuk, nagyjából 310 méteren. A szakadéknak öt barlangja van, amik közül mindegyik különböző méretű. A szakadék nagyjából kétszázötven méter hosszú. 

Bölcső-hegyi kilátó

Szentendre kilátója szerény méreteivel elbújik a tájban, de annál szebb körpanoráma látható a csúcsáról. Nem nehéz túra, megközelíthető a Lajos-forrástól is egy kisebb emelkedő leküzdése után. A kilátót Koller József Ybl-díjas építész tervezte. Koller neve több Dunakanyar környéki kilátó tervezéséhez is köthető. A fiatal kilátót 2021. novemberében adták át. Érdekesség, hogy a szerkezeti gerendákat kézzel vitték fel a hegy tetejére egy keskeny ösvényen, ezzel is megóvva a kilátó természetes környezetét. Az alig hat négyzetméter alapú építményben szűk lépcső vezet fel a hét méter magasan található kilátószintre, ahol egyszerre mindössze öt ember fér el.

Hogyan készüljünk egy nyári túrára? 

Úgy tartják, hogy nincs rossz idő, csak rosszul öltözött túrázó. Még a nyári túráknál is érdemes a lábbelire nagy gondot fordítani. Ne induljunk el papucsban! Az erdő nem olyan, mintha a patakparton sétálnánk, a terep változékony, könnyen felsértheti a lábunkat egy kiálló faág vagy egy nagyobb kő. Javasolt a túracipő, vagy legalábbis a túraszandál. 

Vigyünk elég folyadékot! Ez a nyári túrázásnál alapfeltétel. A szendvicsek mellett érdemes gyümölcsöt, vagy müzliszeletet is a hátizsákba rejteni, a vércukorszint helyreállítására. 

Nyáron fontos a kalap vagy baseball sapka. Ugyan az erdőben legtöbbször árnyékos helyeken megyünk, de egy hosszabb túraútvonalnál előfordulhat, hogy kilométereken át vezet az út kietlen területen, a tűző napon. 

Érdemes eltenni papír térképet is, bár az okostelefonok világában minden megtervezhető, de az erdőben sokszor nincs térerő, és a jelzések is sok helyen hiányosak lehetnek, így könnyű eltévedni.

Gergály Judith