A tizennégy év után tavaly novemberben módosított adórendelet két újabb módosító javaslatáról tárgyalt januári ülésén a képviselő-testület. A napirendi pont felvezetésében Fülöp Zsolt polgármester arról beszélt, hogy a szentendreiek joggal várják el a város vezetésétől, hogy megőrizze a közszolgáltatások színvonalát, és a közismert nehézségek ellenére fejlődjön a város. Ezt a célt azonban egyáltalán nem egyszerű elérni úgy, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulás emelése és a helyi iparűzési adó növekményének elvonása mellett több mint egymilliárd forinttal rövidíti meg Szentendrét, nem beszélve az évente mintegy 300 millió forintra becsült gépjárműadó-bevétel teljes összegéről, amely 2020 óta a városi büdzsé helyett teljes egészében az állami költségvetést növeli.
Ahhoz, hogy a város megőrizhesse működőképességét, újabb források bevonására volt szükség, ezért döntött a képviselő-testület még tavaly novemberben a helyi adórendelet újraszabályozásáról, különböző adómértékek emeléséről. Nem öncélú emelésről van szó, hanem a városi és közösségi célok pénzügyi alapja megteremtésének egyik eszközéről. A polgármester a szentendreiek belátását kérte ebben a nehéz helyzetben, utalva arra, hogy a várost olyan nagy elődök, mint Dumtsa Jenő idején is az összefogás segítette ki a bajból. Hangsúlyozta, hogy a befolyó összeget elsősorban fejlesztésekre fordítják, valamint a szükséges közszolgáltatások szinten tartására, emelésére, különös tekintettel a bölcsődei, óvodai, szociális, egészségügyi és kulturális feladatokra, a közétkeztetésre és nem utolsósorban a közterületek fenntartására.
Kun Csaba képviselő, az Összeköt-frakció javaslatát ismertette, miszerint a magánszemélyek nem belterületi zártkertjei esetében a 100/ Ft/m2 adóterhet eltörölné, a magánszemélyek belterületi telkei után fizetendő, 150/ Ft/m2 forintos adót 50 forintra csökkentené, a vállalkozók belterületi telkeire vonatkozó 300/Ft/ m2 adót pedig 250 forintra mérsékelné.
Az előterjesztés építményadóval foglalkozó része csökkentené az ingatlan nagyságától függő adómérték-sávok közötti különbséget. Így a javaslat szerint a 70 m2-nél kisebb ingatlanokra maradna a 400 Ft/m2, a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások esetében a 70-170 m2 közötti sávban a rendeletben szereplő 750/Ft/m2 adót 600 forintra, a 170 m2 feletti sávban pedig 1800 forintról 800 forintra csökkentené.
A nem lakáscélú építményeknél a rendelet az 1000 m2 alatti épületek esetében 1000/ Ft/m2, az 1000 m2 feletti épületek esetében 1500/Ft/ m2 forint adót ír elő. Az előterjesztés egységesen 750/Ft/ m2 adót javasol. Az iparűzési adót is csökkentenék: a jelenlegi 2 %-ról 1,95 %-ra.
A képviselő véleménye szerint a telekadó mértéke azt eredményezheti, hogy sokan értékesíthetik telküket, ami növeli a beépítettséget. Szerinte az üdülőtulajdonosok járnak jól, mert az új rendszerben terheik csökkennek, ezért esetükben javasolta fenntartani a korábbi magasabb adófizetési kötelezettséget, kivéve, ha életvitelszerűen élnek az üdülőben. Hiányolta ugyanakkor, hogy a rendelet nem rögzíti az alanyi jogon járó kedvezményeket, illetve, hogy azokat a szociális rendeletben akarják kezelni. Elmondta, hogy az Összeköt Egyesület módosításával kapcsolatosan kilencvennégy lakossági észrevétel érkezett, amelyek nehezményezték a novemberben megszavazott rendelet új adótételeit. Arra a felvetésre, hogy milyen forrásból finanszíroznák a javaslatuk elfogadása esetén kieső bevételeket, a képviselő azt válaszolta, arról a költségvetés ismeretében tudnak nyilatkozni.
Felvetődött az is, hogy amennyiben kevesebb a bevétel, mint amennyire szükség van a város működéséhez, akkor meg kellene nézni, milyen nem kötelező feladatról lehet lemondani.
Az Összeköt-képviselőcsoport adórendelettel kapcsolatos elképzelésének elfogadása – a polgármesteri hivatal számításai szerint – jelentős, más forrásból nem pótolható bevételtől fosztaná meg Szentendrét, vagyis a javaslat a város költségvetésének jelenlegi állapotában lényegében nem értelmezhető, nem támogatható. Ezzel szemben az adórendelet eddig elfogadott módosításai hozzávetőlegesen 500 millió forint plusz adóbevételt jelentenek a város számára, amely elengedhetetlen a közös célok eléréséhez. A vita végén a képviselők az Összeköt-képviselőcsoport módosítási javaslatát öt igen mellett kilenc szavazattal nem támogatták.
Könnyítések a telekadóban
A januári ülésen a szentendreieknek a telekadóra vonatkozó észrevételeit áttekintve – a városvezetés javaslatát támogatva – egyhangúlag úgy döntött a testület, hogy a hatályos helyi építési szabályzatban erdőterület övezetbe sorolt telekrész, illetve az ingatlan-nyilvántartásban kivett, saját használatú út; a kivett, közforgalom elől el nem zárt magánút; a kivett, közforgalom számára megnyitott magánút; valamint a kivett megnevezéssel feltüntetett és a természetben is közforgalom számára megnyitott telkek tulajdonosainak telekadót fizetni nem kell. A telekadóval kapcsolatosan egyéb félreértések is terjednek a közösségi médiában, ezért érdemes tanulmányozni az alábbi QR kód beolvasásával elérhető cikket:
https://szentendre.hu/hogyan-adoznak-a-szentendrei-telkek/
Szentendre Újszülöttje cím
A Szentendre Újszülöttje cím alapításáról döntött január végi ülésén a város képviselő-testülete Bíró Barna képviselő javaslatára. A város napján, azaz április 9-én, vagy az ahhoz legközelebb eső napon született gyermeket díszoklevéllel és értékes babacsomaggal köszönti a jövőben a város. Az idén először adományozott elismeréshez a díszoklevél mellett ötvenezer forint értékű természetbeni adomány is jár. A város újszülöttjének babacsomagja olyan kellékekkel segíti a családot, mint például pelenka vagy babaruha.
A város napját, amely idén ezzel az új elemmel is gazdagodik, 2022 óta ünnepeljük április 9-én, arra emlékezve, hogy 1872-ben ezen a napon választották meg Szentendre első polgármesterét, Dumtsa Jenőt. A Szentendre Újszülöttje cím birtokosai a város kitüntetett polgáraihoz csatlakozva a Szentendre.hu weboldalon a díszpolgárok, városi díjjal kitüntetettek és Pro Urbe emlékéremmel elismertek társaságában szerepelnek ezentúl.
