Nem csak a csípés miatt van rá szükség
Fontos tudni, hogy nem csupán kényelmi okokból próbálunk megszabadulni a szúnyogoktól. A klímaváltozás és a nagyfokú mobilitás egyik következményeként megjelenő betegségek új, invazív szúnyogfajtáknak köszönhetően olyan területeken is megjelennek, ahol korábban erre nem volt példa. A szúnyogpopuláció kontroll alatt tartása tehát az emberi komfortérzet biztosítása mellett elsősorban közegészségügyi kockázata miatt elengedhetetlen.
Mi a baj a kémiai szúnyoggyérítéssel?
A magyarországi módszerek közül a kémiai szúnyoggyérítés a legismertebb, amelyet az előző évszázad közepe óta alkalmaznak. Az elmúlt három évtizedben deltametrint használnak erre a célra, amely egy, a levegőből és földről teríthető idegméreg. Előnye, hogy amióta alkalmazzák, a közegészségügyi helyzet javult. Működése kipróbált és bizonyított, hatása azonnali, de limitált, hiszen a szer egy órával a kijuttatás után már ártalmatlan, így az életben maradt egyedek tovább szaporodhatnak, és a folyamat kezdődhet elölről. Használata nagyon súlyos környezetvédelmi problémákat vet fel, hiszen az eljárás során alkalmazott idegméreg bár a kifejlett, repülő szúnyog populációt célozza, közben más rovarokat – többek között beporzókat – is elpusztít (számszerűen ez 1000 elpusztított rovar közül csupán 1 szúnyogot jelent). Emellett vizeinkbe bekerülve a halakra, hüllőkre és kétéltűekre, de gerincesekre – kisebb emlősökre, madarakra – is ártalmas. Az emberi szervezetre gyakorolt káros hatása is bizonyított, mindezzel párhuzamosan viszont kialakul a szúnyogok ellenállóképessége a vegyi anyagokkal szemben, így a szer hatásossága csökken.
Lenne megoldás – a biológiai
A biológiai gyérítés során egy a természetben megtalálható baktériumtörzset alkalmaznak, amelyet előzetes felmérés és térképezés alapján a szúnyogok élőhelyeire juttatnak ki. A kémiaival ellentétben ez egy preventív és szelektív módszer. Preventív, mivel már lárvaállapotban ártalmatlanítja a rovart, így a szúnyogártalom nem is tud kialakulni. Ez abból a szempontból is előnyös, hogy a kevesebb kifejlett példány kevesebb petét tud lerakni, így az adott területen hosszútávon tartós egyedszám csökkenés érhető el. Szelektív, mivel kizárólag a szúnyogra van hatással, más élőlényekben – és ami nagyon lényeges, hogy a beporzókban – bizonyítottan nem tesz kárt, nem szennyezi a vizeket és az emberre nézve is ártalmatlan.
Nehézsége, hogy komoly szakértelmet és időt igényel, az adott terület feltérképezése és monitorozása akár éveket is igénybe vehet. Emiatt eleinte nagyobb anyagi ráfordításra van szükség, viszont hosszútávon mégis költséghatékonyabb, hiszen ha helyesen alkalmazzák a populáció csökkenésével egyre ritkábban lesz szükség rá.
A biológiai gyérítés alkalmazása során szakértelem mellett a lakosság szerepe is lényeges, a település területének teljes feltérképezésekor ugyanis a magánterületeken megtalálható tenyészhelyekről (pl. medencékről, kerti tavakról) is szükséges begyűjteni az információt.
Mik a lehetőségek térségi szinten?
A régióban való együttműködést eleve szükségessé teszi, hogy a településeken levő tenyészhelyek a légmozgástól függően a határos településekre is kihatnak, hiszen a szél a szúnyogokat akár tíz kilométerre is elsodorhatja.
Batki László elmondása szerint a régióban kitűzött cél egyértelműen a biológiai gyérítésre való átállás. A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület, mint projektgazda vállalása, hogy a kezdeményezéshez csatlakozó önkormányzatokkal együttműködésben beszerzi a projekt megvalósításához szükséges információkat, felderíti a lehetséges erőforrásokat és az adott településre szabott működési modellt hoz létre. Az kezdeményezéshez csatlakozó önkormányzatok számára ennek költségvonzata nincsen, a térképezés viszont minden település saját feladata lesz. Ez történhet saját erőből, de akár közösségi munkával, civilek és lakosok bevonásával is. Az érintett települések közül a Duna balparti települései már korábban aláírtak egy erre vonatkozó szándéknyilatkozatot. A közös állásfoglalással azt szeretnék elérni, hogy központilag, már a 2023-as közbeszerzés kiírása során kizárólag biológiai módszer legyen az előírt, illetve egységesen, régió szinten könnyebben elérhető állami, európai uniós vagy más pályázati források bevonása is.
Mi is tehetünk a szúnyogok ellen!
• Tisztítsuk meg az ereszcsatornákat, hogy ne álljon meg bennük a víz!
• Az esővizes hordókat és víztartó edényeket fedjük le, vagy takarjuk le szúnyoghálóval!
• Ne öntsük a csatornába a szúnyoglárvákat tartalmazó vizet!
• Tartsuk tisztán a szökőkutakat és díszmedencéket, a kerti tavakba telepítsünk szúnyoglárvákat fogyasztó halakat!
• Ne hagyjuk sokáig állni a vizet a medencékben, játékokban, edényekben!
• Ne hagyjuk, hogy a kaspókban, cserépalátétekben pangó víz maradjon!
• Ne hagyjuk, hogy a letakart tárgyak ponyváin összegyűljön a víz!
• Ne tegyük a levágott füvet állóvizeinkbe!
• Ne halmozzunk fel olyan tárgyakat, amelyekben megállhat a víz!(forrás: www.szunyogok.hu)
-lzs-
Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. május 5-i lapszámában jelent meg.
Fotó: pexels.com
