2020. 11. 25.

szerda

SZENTENDRE időjárás

Szigorodnak az építési szabályok

2020. április 29., 20:35

2020 januárjától új főépítésze van Szentendrének. Kinevezése óta az építésügyi hatósági jogkör átkerült a kormányhivatalokhoz, a főépítészi apparátus létszáma lecsökkent, ám Kiss Gabriella az új keretek között is azon dolgozik, hogy Szentendre minél élhetőbb város legyen.

Amikor megkapta a felkérést, hogy legyen Szentendre főépítésze, ugyanezt az ajánlatot tette önnek Budapest XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatala is. Nehéz volt döntést hozni?

Azt gondolom, semmi sem vetekedhet azzal az ajánlattal, amikor az ember a saját városában és a saját városáért dolgozhat. Egyértelmű volt, hogy mit választok. Ráadásul szentendrei lakosként látom a mindennapi életet, a folyamatokat, s azoknak adott esetben éppúgy elszenvedője is vagyok, mint bármely más lakos. Én magam is azt éreztem, hogy Szentendre megtelt, ami persze nem csupán az önkormányzat hozzáállásán múlott, hiszen a CSOK és a különféle lakásépítési támogatások, valamint az építésügyi eljárások rendszerének átalakítása is hozzájárult az elmúlt időszak elképesztő mértékű és léptékű építkezéseihez. Mindezt az infrastruktúra nem volt képes követni, így jelenleg azzal a feladattal állunk szemben, hogy megtaláljuk a szűkös eszköztárunkból azokat a megoldásokat, amelyek alkalmasak a folyamat megfékezésére.

Mennyiben korlátozzák ebben a munkájában a márciustól hatályba lépett építésügyi jogszabályok?

A most bekövetkezett változást egyszer már átéltem Pomázon. 2013-ban ugyanis az a döntés született, hogy a települési jegyzők építésügyi hatósági jogkörét a járásközponti jegyzőkhöz delegálják. Most azonban itt sem tartják már meg ezt a jogkört, hanem egységesen a kormányhivatalok járnak el. A legnagyobb veszteség ebben a rendelkezésben az, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében az önkormányzatoknak, a főépítészeknek szinte semmiféle információjuk nem lesz arról, hogy a saját városukban ki és mit épít. Ezt úgy tudnám kivédeni, hogy az egyszerű bejelentéseket minden esetben főépítészi konzultációhoz kötném. Ez a maximum, amit el lehetne érni, és még ebben az esetben is az ügyfélen fog múlni, hogy végül betartja-e a helyi előírásainkat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ennek a lehetőségnek van egy objektív akadálya is, méghozzá az apparátus kapacitása. Az ügyfélfogadási rendszerünk jelen pillanatban is annyira zsúfolt, hogy időpontokat csak három hétre előre tudunk adni.

A másik nagy kérdés, ami felmerül bennem, hogy hova fordulhatunk, ha mégis az a tudomásunkra jut, hogy nem tartják be az építési szabályzatot. Ügyféli jogosultsága ugyanis nincs az önkormányzatnak. Vagyis, ha jogsértést észlelek, a bíróságra kellene mennem a saját lakosommal szemben?

Végeredményben mire terjed ki ma az építésügyi hatásköre egy települési önkormányzatnak?

 Ha ma valaki engedélyköteles épületet épít, be kell tartania a helyi építési szabályzatot, valamint a településképi rendeletet is. Ezzel szemben az egyszerű bejelentés alá eső ügyekben csak a településképi rendelet, és a helyi építési szabályzatnak csupán néhány rendelkezése kötelez.

Elméletileg úgy van felállítva ez a rendszer, hogy az önkormányzat csak a településképi előírások betartásával foglalkozzon, így amikor azt írjuk elő, hogy egy egyszerű bejelentés alá eső építkezés főépítészi konzultációhoz kötött, akkor elméletben a településképi előírásokról beszélgethetünk. Ugyanakkor megítélésem szerint a helyi építési szabályzat betartása is ugyanolyan fontos lenne, ám a magasabb jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé.

Vagyis ma azt látom, hogy gyakorlatilag az építész kollégák szakmai lelkiismerete az, amire elsősorban alapozni tudok – hogy ők is értik a helyi építési szabályzat fontosságát, és szándékukban áll azt követni, adott esetben főépítészi konzultációt kérni. És a tapasztalat az, hogy ez a szándék a legtöbbször meg is van.

Ha jól értem, ez a fajta elhatározás akkor önkéntes?

 Jelen jogszabályi környezetben, az esetek döntő többségében, igen. És bár magunkra húzunk többletfeladatot, de akkor is mindenkit arra buzdítok, hogy minél több építtető és építész jöjjön be, és beszéljük együtt át a terveket, mert azt, hogy mi a szép, és mi illeszkedik valóban a környezethez, a jogszabály betűjével nagyon nehéz leírni. Sőt, kérdés, vagy véleménykülönbség esetén azt szoktam javasolni, hogy legyenek bátrak, és vigyék tervtanács elé a tervet, hiszen akkor nem az én egyszemélyes véleményemet kapják meg, hanem a szakmáét. És az igényes építészek, akiknek nem mindegy, mit adnak ki a kezük közül, ezt meg is szokták fogadni.

Az új városvezetés az Ábrányi Emil programjában Lakópark Stop-ot hirdetett. Szakemberként hogy látja, a már említett keretek között, mi ennek a realitása?

Jelenleg folyik a helyi építési szabályzat felülvizsgálata, és a terveink szerint őszre, legkésőbb év végére tudjuk hatályba léptetni az újat. Az már látszik, hogy mik azok a pontok, amelyeken módosítva korlátozásokat tudunk bevezetni (pl. beépítési százalék meghatározása, lakásszám csökkentése), de ezek olyan apró dolgok, amelyek önmagukban és komplex módon nem lesznek alkalmasak arra, hogy megoldják a problémát. Abban bízunk, hogy ha itt-ott belenyúlunk a rendszerbe, idővel észrevehető módon is hatni fognak.

 Az Ábrányi Emil program szól arról is, hogy a városvezetés a városrészek tekintetében is oda kíván arra figyelni, hogy csakis az adott hely történetével, kultúrájával, hagyományaival, hangulatával és épített környezetével összeegyeztethető épületek épüljenek. Ez a cél, hogyan fogható meg az építésügyi szabályok oldaláról?

 Szentendre településképi arculati kézikönyve már most is karakterek szempontjából osztja fel a várost, és azokhoz fűz előírásokat. Azt látom, hogy a karakter szerinti besorolásokon tudunk majd finomítani, de ez jelen pillanatban a sorban még egy hátrébb lévő feladat. Ugyanakkor a már említett illeszkedés követelménye most is áll, és minden építtetővel szemben elvárás, hogy az épített környezethez illeszkedő házat építsen.

 Dr. Schramm Gábor, jegyző a lapunk március 11-i számában adott interjújában azt mondta, „az csak egy illúzió, hogy a SZÉSZ megváltoztatásával egy csapásra megállítjuk a betelepülni szándékozókat”. Önnek mi a véleménye erről?

Nekem nagy szívfájdalmam, és egy időben próbáltam is ellene küzdeni, hogy ma bármilyen funkciójú épületben lehet lakóhelyet létesíteni. Akár egy zártkerti gazdasági épületben, vagy egy irodában is. Innentől kezdve a településrendezési tervekben hiába nem jelölünk ki új lakóterületeket, a lakosságszám növekedését nem fogjuk tudni megállítani.

Ön szerint hogyan fér meg a betelepülés korlátozásának programja azzal az alkotmányos alapjoggal, miszerint mindenkinek joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához?

Szerintem muszáj azt tudomásul venni, hogy egy városnak is vannak határai, s ugyanúgy ahogy egy háztartásnak van teherbíró képessége, úgy egy városnak is. Minden szempontból – műszaki infrastruktúra-hálózat, közművek, úthálózat, humáninfrastruktúra stb. – van egy határ, amely miatt egy bizonyos szám feletti lélekszámot már nem bír el a város. Az pedig nem opció, hogy még jobban szétterüljön, hiszen a zöld felületekre, az erdőre, a természetvédelmi területekre is szükségünk van.

Milyen a jó főépítész?

Nagyon sok típusú főépítész van, és sokakat csodálok a munkásságuk miatt, illetve azért, mert más területeken vannak az erősségeik mint nekem. Nem tudom megmondani, mitől lesz jó egy főépítész, csak azt, hogy az én erősségem a rendszerben való gondolkodás, az összefüggések felismerése és átlátása. Van olyan főépítész, akinek akkora karizmája van, hogy nem ritkán érvek nélkül is elfogadják a javaslatait. Ezzel szemben én az vagyok, aki felkészül, és részletesen kimunkált indokok mentén igyekszik hatni az ügyfélre. Ha pedig nemet kell mondanom, másképp mondom, kisebb eréllyel, erősebb érvrendszerrel, és a „hogyan igen”-t is hozzátéve.

Kiss Gabriella

2002-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. Pályáját építész tervezőként kezdte, majd 2008-ban a Pomázi Polgármesteri Hivatal építéshatósági osztályának munkatársa lett. 2009 szeptemberében nevezték ki ugyanitt főépítésznek, majd 2019 májusától a szentendrei főépítészi megbízatásáig Budapest XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatalában dolgozott, mint főépítészi ügyintéző.