Volt, akit az élelmiszerüzletek üres polcai döbbentettek rá, valami megváltozott. A megindult felhalmozás egyre növekvő áruhiányt generál, és senki sem tudja, mikor cselekszik helyesen. Ha bízik, vagy ha óvatos. De mi van, ha nem is kell ezen gondolkodnunk? Csupán szemléletet váltanunk.

Tombol a koronavírus. Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Ezt akár figyelmeztetésnek is felfoghatjuk a természettől, a bolygónktól, hogy álljunk meg, gondolkodjunk, lassuljunk, változtassunk, viselkedjünk és cselekedjünk tudatosan, felelősségteljesen. Már a vírus megjelenése előtt is voltak jelek, figyelmeztetések. Köztudottan rengeteg ételt dobunk a szemétbe, feleslegesen vásárolunk. Most viszont át kell állnunk egy másfajta életvitelre, amiből a későbbiekben akár még profitálhatunk is. Például megtanuljuk, hogy nem kell mindent azonnal kidobni, mert az alapanyagokat újra fel lehet használni. Lássuk, hogyan!

Először is nagyon fontos a jól átgondolt vásárlás. Írjunk listát a szükséges árukról, így kevésbé leszünk áldozatai a csábításnak. Sőt, mielőtt elrohannánk a közértbe, nézzünk körül a konyhában, a hűtőben, és használjuk fel a régebben vásárolt, a már felbontott alapanyagokat.

Ezekben az időkben is nagyon fontos a változatos étkezés. Tervezhetünk akár egész napos menüt, esetleg heti étrendet, de ne váljunk a konyha rabjává sem. Élvezetes, kreatív dolog a főzés, amíg nem éljük meg robotmunkának. Célszerű, ha több napra előre készítjük el a finomságokat. Most aztán meg lehet mutatni a lurkóknak, milyen az egészséges és változatos otthoni menzakoszt! Rengetegféle levest készíthetünk, akár egy könnyű étel elé, vagy tartalmasabb levest tésztaétellel vagy desszerttel utána. Együnk halat! Számtalan fagyasztott verzió is van, ezeket elkészíthetjük sütve, párolva, rakott formában, sütőpapírba csomagolva, bármilyen zöldséggel, fűszerrel megbolondítva, és pár csepp borral, tejszínnel meglocsolva. Húsokat is készíthetünk többféleképpen, vegetáriánusok pedig  ezek zöldséges verzióit: rakva, töltve, rántva, natúran, körettel, salátával.

A mostani helyzetben előbb nyúlunk a tartós élelmiszerekhez, de abban sok a tartósítószer, ami nem segít az immunrendszerünk megerősítésében, így próbáljunk minél több vitamint, ásványi anyagot a szervezetünkbe juttatni, és inkább a friss hozzávalókat használjuk.

Itt a remek alkalom az ételek fantáziadús felhasználására. Szárnyaljon a fantázia, szabaduljon el a képzelet! Most készíthetünk időigényesebb ételeket is, bevonhatjuk a gyerekeket is, így a sütés-főzés közös, kreatív móka lehet. Kétkezi munkánknak köszönhetően tehetünk a család asztalára saját magunk készítette kenyeret, tésztát, vajat, kenyérre kenhető kencéket, lekvárt, lecsót. És ne féljünk a lencsétől, csicseriborsótól, sárgaborsótól sem. Nemcsak főzelékhez, hanem leveshez is kiváló alapanyagok. De fel lehet használni darált hús helyett rakott ételbe, fasírtba. Csak hogy ne mindig húst együnk…

S hogy mi legyen a maradékokkal?

• Nem kell kidobni például a húslevesből megmaradt zöldségfélét, hiszen készíthetünk belőle zöldségfasírtot vagy -krokettet, zöldségkrémlevest, de akár egy melegszendvicskrémet vagy zöldséges mártogatóst is;
• krumplipüréből süthetünk pásztorpitét, de használhatjuk krémlevesek, pürélevesek sűrítésére, fasírtba, vagdaltba;
• a pörkölt remek alap lehet hortobágyi palacsintához, vagy melegszendvics, pástétom készülhet belőle;
• ha főtt rizs marad a nyakunkon, tervezzük be a töltött rizsgolyót, vagy a rizsfasírtot, de akár rakott zöldséghez is felhasználhatjuk;
• főtt tésztából ínycsiklandó tésztasalátát vagy tésztalángost alkothatunk;
• a száraz kifliből, kenyérből vagy kalácsból készíthetünk gubát, vagy házi zsemlemorzsát, máglyarakást vagy kalácspudingot;
• a már kicsit megnyomódott paradicsomot se dobjuk ki! Beletehetjük egy magyaros levesbe, pörköltet dúsíthatunk vele, vagy akár házi paradicsomszószt is készíthetünk;
• ha pedig a gyümölcs válna túléretté, készítsünk turmixot;
• a megmaradt tojásfehérje pedig alapanyaga lehet a Pavlova-tortának, narancsos süteménynek, vagy akár a habcsóknak is.

Végezetül azt tanácsolom, nézzünk szét a környezetünkben, és ha van miből, adjunk azoknak, akik nem jutott elég. Nem is gondoljuk, hogy egy-két adag étel mekkora segítség lehet másoknak. Ne feledkezzünk meg tehát a rászorulókról sem!

Vitathatatlan, hogy ez az új helyzet sok szempontból megnehezíti az életünket, de ha felelősségteljesen éljük meg most a mindennapokat, sok pozitív változást is hozhat, melyek beépülve a mindennapjainkba tudatosabbá tehetik a járvány lecsengése utáni új életünket.

Kovács Kriszta, Ínyencház