Ugrás a tartalomhoz

Spiró Szappanoperája Szentendrén

A Szappanopera szó könnyed, több fejezetből álló szórakoztató eseménysorozatra utal. Valami olyasmire, amelynek stációin nézőként élvezettel és örömmel megyünk majd végig. A darab végére azonban teljesen átértelmeződik a fejünkben ez a kifejezés. Morbid lesz, kissé abszurd és fanyar.  Megkeseredik majd a szánkban.

Nem könnyű darab Spiró György rendszerváltást követően írt műve. Akkoriban kárpótlási jegyet lehetett kapni az elkobzott földekért, tulajdonért, sőt az Auschwitzban elvett életekért is. De vajon van-e pénzben kifejezhető értéke a ketté tört sorsoknak, a megszakadt életeknek. Ebbe a morális térbe lépünk be abban a pillanatban, amikor becsenget a kárpótlási jegyekkel üzletelő ügynök a doktornő otthonába, akit egy lista alapján zsidónak titulál.

Járó Zsuzsa játssza a doktornőt, épp húst szeletel és ezért egy termetes késsel a kezében nyit ajtót. Buta, értelmetlen vitának tűnik diskurzusuk kezdetén, hogy miért is utasítja el a kárpótlásként járó tetemes összeget. De aztán a kérdésnek számtalan színe és árnyalata bomlik ki, aminek részletein most nem vezetem át az olvasót, maguk is átélhetik, ha jegyet vesznek a legközelebbi előadásra, amelyet a Fórum Színház és a Teátrum koprodukciójában vittek színpadra. A fiatal ügynök, Kenderes Csaba játékában felismerhetjük azt fajta attitűdöt, ami semmi másra nincs tekintettel, csak a haszonra. Meggyőzően adja elő azt az embertípust, aki buldog módjára halad előre a célja, az előnyös üzlet megkötése felé, nem adja fel, ragacsként tapad áldozatára, és betolakszik a legkisebb nyitva hagyott résbe is. A doktornő többször kitessékeli, de mégsem tudja levakarni magáról, és talán azért nem, mert mintha tudat alatt ő is vágyna ennek a vitának a lefolytatására vagy talán arra, hogy meghallgassa valaki. Érvek követik egymást mindkét oldalon, vajon el lehet-e fogadni egy ilyen kárpótlást vagy sem. Először csak nagyon racionális szinten jelennek meg a különféle állsápontok. De aztán belép a doktornő lánya, és rögtön kiderül, hogy a pénz a jövőt, a fejlődést is jelentheti. Kettőjük vitájának össztüzében érzi az ügynök egyedül, hogy talán mindezt mégsem kellene végighallgatnia, talán fel kellene adnia, és ki kellene lépnie ebből a helyzetből. Aztán mégis visszatér, mert visszavonzza valami. A mű második felére kiderül, hogy talán azért, mert kettőjük kapcsolódása, vitája nem is annyira intellektuális, van egy másik szintje is, amit férfiként és nőként vívnak. Egymás iránti vonzódásuk finom felépülésének van azonban a legkevesebb nyoma színészi játékukban, ami azért kár, mert így sokkal kevesebb hangsúly esik a darabnak az emberi, lelki vonulatára, amely épp a kárpótlás elfogadására ösztönözne miközben a morális érvek mind az el nem fogadás mellett szólnak. A drámai feszültség ugyanis értelmezésemben valójában nem az ügynök és a doktornő között, a kárpótlás elfogadása és el nem fogadása között feszül, hanem ott, hogy tovább tudunk-e lépni, el tudjuk-e fogadni, amit az élet változékony forgandósága kínál.  A magas moralitás segít-e az életben maradásban, abban, hogy boldogok lehetünk-e a saját életünkben, a saját, olykor kisszerű lehetőségeink között. Maradhatunk-e szerethetőek, ha mindig nagy erkölcsi szempontoknak akarunk megfelelni. Vagyis moralitás és életöröm, boldogság és az értékeink feladása kerül itt konfliktusba egymással.

Miközben minden erkölcsi kérdés érvényes, amit Spiró György feltett ebben a darabban, attól kezdve, hogy elfogadhatunk-e valamit, amiért nem mi dolgoztunk meg, amit nem nekünk kellett átélnünk, de valamiképp mégis az örökségünk része lesz attól függetlenül, hogy ez jó vagy rossz. Elfogadható-e, hogy valami, ami egykor negatív volt, most épp pozitív lesz, hogy vannak jó és rossz listák, hogy az élet változékony körforgásában minden örökké átértékelődik? Az élet örömének az-e az ára, ha becsukjuk a szemünket, és eltekintünk az erkölcsi dilemmáktól?

A Fórum Színház ezúttal nem egy könnyed, nevettető darabot tűzött műsorára, hanem olyan színházi csemegét, amelyről hosszan beszélgethetnek majd az előadást követően is. Bátran ajánlom minden morális és emberi kérdésre érzékeny nézőnek.

Jegyvásárlás:  https://szentendreiteatrum.jegy.hu/

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.