Az idei Fenntarthatósági Témahét keretében Áder János köztársasági elnök tartott előadást a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak 2018. április 24-én.
A 2018. évi Fenntarthatósági Témahét előadásaihoz, április 23-27. között több mint 1500 általános és középiskola csatlakozott, köztük a Szentendrei Református Gimnázium diákjai. Az előadások témakörei a természeti- és épített környezet védelme, a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelem köré szerveződnek. Az EMMI kezdeményezésére három éve indult program fővédnöke idén is Áder János köztársasági elnök, aki tartalmas és érdekes előadásával Szentendrén is a legaktuálisabb globális problémákra hívta fel a figyelmet. Mindezt humorral, játékos és interaktív formában, mellyel közelebb kerül a most felnövő generáció a mindenkit érintő témákhoz.
A gimnázium kápolnájában rendezett előadásra városunk vezetői is meghívást kaptak, akik a klímaváltozással, vízgazdálkodással, környezetszennyezéssel, energiagazdálkodással kapcsolatos kvízben is aktívan részt vettek. A kvízjáték mellett egyszerű és nagyon látványos „kísérletekkel” szemléltették a diákoknak a bolygónkat, létünket fenyegető ökológiai veszélyeket.
A hallgatóság olyan kérdésekre kapott választ, mint kevés vagy sok a víz a Földön, percenként hány műanyag palackba csomagolt üdítőitalt vásárolunk világszerte, hogyan csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, meddig fokozható még a szén-dioxid kibocsátás, meddig használhatjuk a fosszilis energiaforrásokat, milyen alternatívák mutatkoznak az energiatermelésre, hogyan ellensúlyozhatjuk a mértéktelen környezetszennyezést.
Kevés vagy sok víz?
A kevés víz drámája. Földünk vízkészletének jelentős része sósvíz, a hozzáférhető édesvíz elenyésző, mindössze 0,007%-nyi a könnyen elérhető, tisztítást nem igénylő víz. Szemléltetésként az előadáson egy 6 literes fazekat töltöttek fel vízzel, ebből csak egyetlen, apró csepp képviseli édesvízkészletünket. A dél-afrikai Fokvárosban a klímaváltozás, és a korábban megszokott csapadékmennyiség elmaradása miatt a vízhiány már olyan mértékű, hogy vízkorlátozást kellett bevezetni. Jelenleg 50 liter víz jut egy főre naponta a 4,5 millió lakosú nagyvárosban és hamarosan ez 25 l/főre csökkenhet. Az előrejelzések szerint London és Tokió lakossága is hasonló sorsra juthat.
Földünk nagy kiterjedésű tavai, az Aral-tó, az Irán-Azerbajdzsán határán fekvő Urmia tó, az afrikai Csád tó mindössze másfél évtized alatt szinte eltűnt, 80-95%-a elpárolgott. A gyors ütemben fogyatkozó dél-amerikai esőerdők már nem kötik meg a globális felmelegedésért leginkább felelős szén-dioxidot.
A sok víz drámája. A hidrológiai ciklus felbomlása drámai következményekkel jár. A lezúduló esők, szaporodó árvizek óriási gazdasági, társadalmi, egészségügyi kockázattal járnak. Houstonban például a hurrikánoknál jóval nagyobb károkat okozott pár éve a néhány nap alatt lezúduló csapadékmennyiség: a Niagara 15 napnyi vízhozama ömlött a városra, 180 milliárd dollár kárt okozva és jelentős emberáldozatot követelve.
A szennyezett víz drámája. A legszennyezettebbek az ázsiai folyók, Indonézia egyik folyóját parttól partig műanyagforgács borítja. Ma már kontinensnyi szeméthegyek úsznak az óceánban. Bár japán tudósok nemrég felfedeztek egy olyan enzimet, mely lebontja a műanyagot, hosszú távon megoldást kell találni a környezetszennyezés visszaszorítására. Ha arra gondolunk, percenként 1 millió műanyagpalackot vásárolunk, és mindössze ezek 7%-át hasznosítjuk újra, hamarosan mindent elborít a műanyaghulladék.
„Az út, amin eddig jártunk, járhatatlan, a 21. század legnagyobb kérdése, mennyi energiatartalékot hagyunk a földben, és hogyan gazdálkodunk édesvízkészleteinkkel” – mondta el előadásában Áder János.
Fotók: Paraszkay György
