MEDIA VIA – Borsódy Eszter kiállítása a zalaegerszegi Gönczi Galériában
Borsódy Eszter legújabb önálló kiállításán együtt láthatóak az elmúlt tizenkét évben született alkotásai: pompás ékszerei, talányos edénytárgyai, monumentális igényű kerámiaplasztikái és harmonikus faliképei. Az ismert keramikus művészházaspár, Borsódy László és Urbán Teréz gyermekeként egyértelműnek tűnt, hogy ő is a családi hagyományt folytatja, de csak kerülőutak után kezdhetett intenzívebben a kerámiával foglalkozni. Mostani kiállítása összegzés, mint ahogyan a művész által adott cím, a MEDIA VIA, az út közepén, is szemléletesen utal arra, hogy Borsódy Eszter saját meghatározása szerint élete és alkotói pályája közepére ért. A szakmai szempontból is kiemelkedő zalaegerszegi tárlaton tekinthető meg első alkalommal az a tárgy-együttes, amit a művész alig több mint egy évtized alatt hozott létre.
Borsódy Eszter érdeklődése szerteágazó, rendkívüli alapossággal, előtanulmányokkal készül fel a választott téma megjelenítésére, és minden alkalommal az adott feladatnak vagy ötletnek legmegfelelőbb formát és technikát választja. Egyaránt készít korongozott vagy épített formákat, magabiztosan alkalmazza a különféle mázakat, és még a legegyszerűbb egyedi kerámiatárgyain is minden részletnek, színnek és felületnek jelentéshordozó szerepet ad. Azokhoz a művészekhez tartozik, akik elsősorban a maguk környezetében talált vagy észlelt dolgokkal foglalkoznak, így kerülnek művészetében előtérbe a természetből vett részletek, ugyanakkor a kerámiát, ezt az ősi és nemes anyagot belső érzések mellett fontos üzenetek, sajátos témák kifejezésére képes használni.
Nem véletlen, hogy munkásságában gyakori a fedeles edényforma. Az edény, a tál, mint valaminek a tárolására alkalmas eszköz, mindig is a bőség, az életerő, a tudás, az élet jelképe volt. A fedél tetejét pedig a természet erejét idéző pompázatos virágok, kipattanó rügyek, különféle, titkot hordozó valós vagy mesebeli állatok figurái díszítik, miközben jelenlétükkel környezetükbe harmóniát közvetítenek.
Az edénykészítést ugyanakkor az emberkészítés jelképének is tartják, mivel az embert is agyagból teremtették. Borsódy Eszter hét kerek formájú kerámiaképben foglalta össze a teremtés hét napját. Egy sugaras rendszer középpontjában a teremtés tökéletességének csodája áll: a teremtés befejeződött és a Teremtő megpihent. A hetedik napot megelőző hat nap történései pedig a kozmikus, a vizek, valamint a földi létezés diagonális és függőleges tengelyeiben jelennek meg.
Az ehhez hasonló magasztosabb témák nem állnak távol Borsódy Eszter habitusától, aki amúgy is szívesen vesz részt tematikus kiállításokon, amelyek gyakran késztetik arra, hogy bátran felvállaljon szokatlan, egyedi megoldásokat. Így született meg – többek között – a migráns problémára is reflektáló A Mercator mércéje címet viselő, három részből álló plasztika, amelynek tetején, a gályában utazók közül csak a hajót irányítóknak van arcuk, az utasok azonban név és egyéniség nélkül a reménytelenség sorsközösségében bízzák életüket az őket szállító kereskedőkre. A három részes plasztika közepébe egy különös elem, az ókorban használt, a hajósok tengeren való tájékozódását elősegítő asztrolábium, más néven csillagóra korong formáját követő kerámia került.
Szintén tematikus kiállításra készült az Emlékek a Gromaticus poggyászából, ami az egyetlen név szerint ismert ókori földmérőnek állít emléket. E műcsoporthoz tartozik a Fandango címet viselő forgó körplasztika, amely a mediterrán világban létező táncformára utalva a körtánc dinamikáját, mozgását és látványát érzékelteti egyaránt érvényesítve a műtárgyelemek szembe- és a felülnézetét.
A művész egyik legújabb alkotása sajátos módon állít emléket az 56-os forradalomnak. A gömbölyded vázatest egy lendületesen kiemelkedő, majd aljában visszakanyarodó felső részelemben végződik, és a felületükön felfelé haladó arany színű ornamentika, az apró karikák a nemes eszmék megszületését és továbbélését hirdetik.
Bodonyi Emőke
