Barcsay Múzeum
A közösségi funkció melletti hasonlóság, hogy mindhárom épület különböző okokból és módon, de rekonstrukcióra szorul.
A városba délről érkezve először a Barcsay Múzeum esik útba. A gyűjteménynek 1978-tól a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt álló, eredetileg a 18. században barokk stílusban épült, majd klasszicista stílusú homlokzattal ellátott polgári lakóház ad, illetve adott otthont. 2015-ben ugyanis az állandó kiállítás bezárta kapuit, és csak időszaki kiállításokra, elsősorban nyáron nyit ki az épület, ami leromlott műszaki állapota miatt mindenképpen beavatkozást igényel. A komoly villamos érintésvédelmi hibák mellett a tető beázása is problémát okoz. Ez utóbbi javítását az állagmegóvás érdekében a város önkormányzata magára vállalta.
Barcsay Jenő születésének idei 125. évfordulója kiemelten az épület és a gyűjtemény sorsára irányítja a figyelmet. A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC), a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a Barcsay örökösök és Szentendre városvezetése kifejezte közös szándékát az épület megmentésére, „újraélesztésére”. Mint Borbély-Tardy Anna, az FMC igazgatója elmondta, nem egyszerűen építészeti kérdésről van szó. A felújítás tervezésekor – aminek pontos mikéntjéről az igazgató véleménye szerint a szentendreieknek és az FMC-nek kell döntenie – két fő szempontot kell figyelembe venni.
A Barcsay életmű megmutatását Szentendrén folyamatosan lehetővé kell tenni, az életműhöz méltó, modern kiállítási térben. Igaz, a Kmetty Múzeumban most is megtekinthető egy komolyabb Barcsay kiállítás, de így Kmetty János festőművész életművének láthatósága sérül.
A másik szempont, hogy a felújítás során megmaradjanak, vagy bővüljenek az épület szentendreiek által már hiányolt közösségi funkciói, ilyen például az udvar működése művészeti aktivitások és koncertek helyszíneként. Borbély-Tardy Anna elmondása szerint a Vadász Építész Stúdió a múzeummal és a várossal egyeztetve előkészítette az ingatlan megújításának koncepcióterveit.
Az érdeklődők számára legközelebb a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál idején nyílik meg az épület udvara. Barcsay Jenő művészetének csodálói számára pedig jó hír, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem is rendez egy retrospektív kiállítást a jubileum alkalmából. A Ferenczy Múzeumban látható tárlaton pedig a titokzatos művészhez a róla készült portréfotókon keresztül kerülhetünk közelebb.
Kereskedőház
Mintegy száz méterre a Barcsay Múzeumtól, a Fő téren áll a szerb kereskedőház, ami hat különálló, az 1720-as években épült barokk épületből olvadt össze. Az épület közösségi és kulturális öröksége, értékei vitathatatlanok.
Korábban múzeumi feladatoknak, irodáknak is otthont adó épület olyan állagromláson ment keresztül a 2000-es évek második felétől, hogy mára már csak az alsó szint használható. Itt működik a Líra Könyvesbolt, a Kereskedőház Étterem és az FMC kiemelt kiállítóhelyének számító Képtár. A kereskedőház tetőszerkezetének állapota a vizsgálatok szerint mára kritikussá vált, bár a legszükségesebb állagmegóvó munkálatokat az önkormányzat saját költségen elvégeztette.
A probléma hosszú évek óta ismert. Egy 2017-es kormányhatározat ugyan megítélt 2,6 milliárd forintot az épület megújítására, és a projekt előkészítése megkezdődött, de a projekt folytatását, a pénzek folyósítását 2020 tavaszán a Magyar Turisztikai Ügynökség felfüggesztette. A városvezetés azóta is több alkalommal kereste a kormányzat döntéshozóit, hogy a folytatásról tárgyaljanak, sajnos eredménytelenül. Legutóbb – még tavaly ősszel – Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője és Fülöp Zsolt polgármester közös levélben keresett meg több minisztert is közvetlen egyeztetést kezdeményezve, ám levelükre nem érkezett válasz. Gulyás József alpolgármester szerint a városunk főterének vonzerejét is elcsúfító, méltatlan állapotú Kereskedőház megmentésével nem szabad késlekedni, és kivárni amíg az épület rekonstrukciójához szükséges több milliárd forintos forrás évek múlva egyben rendelkezésre áll. „Nem nézhetjük tovább a pusztulást, hiszen az elmúlt években már többször üzent nekünk az épület, legutóbb az emeleti födém beszakadásakor” – hívja fel a figyelmet az alpolgármester. A városvezetés szándékai szerint legkésőbb 2026-ban neki kell látni a tető és a tetőszerkezet teljes felújításának. A tetőszerkezet megerősítése, megújítása a központi költségvetésben nem jelentős tétel, vagyis csak szándék kérdése, hogy a város soron kívül végre megkapja a szükséges támogatást a kormánytól.
A további halogatással, az építési árak emelkedése és a további állagromlás miatt a felújítás várható költségei is egyre dinamikusabban növekednek. A tervezői költségbecslés szerint a zárófödém és a tető felújítási munkáinak költsége jelenleg bruttó 580 millió forint. Ez azonban 2026-ra, a várható befejezési határidőre prognosztizáltan már közel bruttó 700 millió forintra emelkedne. Ezek alapján költséghatékonyság érdekében is minél gyorsabban el kellene kezdeni a munkálatokat.
A szentendrei városvezetés eltökélt a Kereskedőház felújításának elindítása mellett. Az első ütemhez szükséges terveket már elő is készítették. Akár szentendrei vállalkozók, civilek bevonására is készek a beruházás beindításához, ha kell, gyűjtést is szerveznének. „Azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben ez a beruházás kizárólag városi forrásból és közadakozásból nem elindítható, ráadásul a még érvényes 2017-es kormányhatározat alapján ez nem is a város felelőssége” – teszi hozzá Gulyás József.
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
A Templomdombon átvágva érkezünk a Belgrád-székesegyház mellett álló Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (HBPMK) 1975-ben Hofer Miklós Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján elkészült épületéhez. Érdekes kapcsolódási pont, hogy Hofer tervezte a Barcsay Múzeum épületének 1978-as rekonstrukcióját és udvari nagytermét is. Az épületbe belépve az ünnepélyes hangulatú előcsarnokban Barcsay Jenő grandiózus mozaikja fogadja a látogatót. Az oltár szerű mozaikot, mint egy ortodox templom ikonosztázát ölelik körül a könyvtár termei. A tervezői szándék szerint a kultúra temploma épült meg 1975-ben. Azonban, ahogy Tóth Máté, a könyvtár igazgatója mondja, „ma már nem így gondolkodunk a könyvtárról.” Élő, közösségi teret szeretnének létrehozni, ahova mindenki szabadon beléphet. Az épület építészeti értékeinek tiszteltben tartása mellett kívánják a jelenlegi templom-szerű teret modern, például a helsinki közkönyvtárra hasonlító könyvtárrá alakítani, ahol az épületbe lépve egyből könyvek között találja magát a látogató.
Folytatni szeretnék a korábbi években elindult munkát, hogy a rendelkezésre álló tereket minél otthonosabbá alakítsák. Ennek fontos lépése volt, hogy Biczák Péter korábbi igazgató az épületbe költöztette a gyerekkönyvtárat, majd az összes termet átjárhatóvá tették. A fonotéka ifjúsági könyvtárrá alakítása jelenleg is zajlik.
2005-ben Gulyás József alpolgármester, akkor még a Pest Megyei Közgyűlés alelnökeként kezdeményezte először, hogy a 2000-es évekre már felújításra szoruló és részben elavult épület megújítását, bővítését. A jogtulajdonos Középülettervező (Közti) el is készítette akkor az előzetes terveket. 2006 után azonban a megyei önkormányzat nem folytatta a könyvtár megújításának programját. A szentendrei városvezetés, immár az ingatlan tulajdonosaként 2021-ben újra felvette a kapcsolatot a Köztivel a kivitelezési tervek előkészítése érdekében, azonban a magas költségek miatt ez akkor elmaradt. Az önkormányzat vezetése most úgy döntött, hogy rendezi a tervezői szerzői jogosultságokat, ezzel csökkentve a várható tervezői kiadásokat, és elindítja a tervezési folyamatot a könyvtár szakmai vezetésének bevonásával. Így, amennyiben ismét megnyílnak az uniós források, már előkészített lesz Szentendre pályázata. Tóth Máté szerint a 2005-ös előzetes tervek jó kiindulási alapot adhatnának, ugyanis lehetővé tennék a jelenlegi elképzelések szerinti funkcióbővítéseket, átalakításokat. Az előcsarnok üvegfala előrébb tolódhatna a nemrég kialakított Hamvas-terasz felé. Végre helyet kaphatna a házban egy büfé, ami minden hasonló közösségi tér elengedhetetlen eleme. A látványtervekben egy emeletráépítés is szerepel a színházterem tetejével egy síkban. Ha ez megvalósulna, bővülnének a belső terek, de az épület az eredeti terveknek megfelelően hivalkodás nélkül tudna illeszkedni a környezetébe.
