Ugrás a tartalomhoz

Közlekedés: tervek és megoldások

Állandó vitatéma és feszültségforrás Szentendrén a közlekedés: a 11-es út egy kisebb autópálya forgalmát bonyolítja, felújítása már régen aktuális lenne, de eddig csak ígéret maradt. Ám ha meg is történne, sem hozna jelentős változást, helyette érdemes lenne más közlekedési alternatívákat felfedezni, és úgy csökkenteni a zsúfoltságot.

A 11-es út és a közlekedés nehézsége Szentendre egyik neuralgikus pontja. Reggel és este állandóak a dugók, ha pedig baleset történik, akár órák hosszára megáll az forgalom. A 2023-as közvéleménykutatás problématérképén kiemelkednek a közlekedéssel és a túlzsúfoltsággal kapcsolatos aggodalmak: a megkérdezettek többsége szerint a város legnagyobb gondja az autós közlekedés nehézsége, illetve a túlzsúfoltság. Az előbbi minőségét egy ötpontos skálán 1,9-re osztályozták a megkérdezettek, ami kifejezetten alacsony értéknek számít a többi területre adott értékelésekhez képest.

Népesedő agglomeráció

A problémák oka egyértelmű: az elmúlt fél évszázadban ugrásszerűen megnőtt a budapesti agglomeráció, és ezzel együtt Szentendre népessége. Míg 1960-ban 10 466 fő lakottt városunkban, 1980-ban már 16 901, az ezredfordulóra már 22 747 szentendrei lakos volt, 2023-ban pedig 28 705 főt számláltak. A betelepülés mértéke az utóbbi öt évben mérséklődött: 2019 után alig egy-két tized százalékra csökkent a növekedés tempója, idén pedig már 0,3 százalékkal csökkent a város lakossága. A népességnövekedés negatív hatásai azonban bár nem súlyosbodtak, de nem is szűntek meg: a közmű, intézményi és úthálózat-fejlesztések továbbra is szükségesek.

A 11-es út felújítása

A 11-es út felújítása hosszú ideje aktuális lenne, a legutóbb a 2022-es parlamenti választások előtt született róla ígéret, amely azonban 2023-ban parkolópályára került több régiós fejlesztéssel együtt. A jelenlegi városvezetés az elmúlt öt évben a BME Közlekedéstudományi Tanszékével együttműködve forgalomszámlálást készített Szentendrén, amit átadott a Magyar Közútnak, aki ez alapján tervezte meg a főút felújítását a csomópontokkal és a bővítési lehetőségekkel együtt. Ha megvalósul, akkor nemcsak az aszfalt minősége lesz jobb, de a városon belül korszerű és új forgalomirányító rendszer lesz, amelyben a tényleges forgalmi adatok alapján működnek majd a jelzőlámpák. Teljesen megoldani azonban ez sem fogja a közlekedési problémát.

Lehetséges megoldások

-Több megoldást kell találjunk, melyek együttesen oldják meg a közlekedési problémát – fejtegette Fülöp Zsolt polgármester. A jó minőségű út és a megfelelő forgalomirányítás mellett fontos a közúti forgalom alternatív irányba terelése: a buszközlekedés és a kötött pályás közlekedés fejlesztése, a vízi közlekedés jobb kihasználása. Sokat segítene az is, ha lennének elkerülő utaink. Sajnos a Szentendrét elkerülő út kikerült az országos tervezési listából, de dolgozunk rajta, hogy visszakerüljön, illetve, hogy legalább a 11-es út és a Rózsa út között megépüljön az ipari forgalom miatt. Amit pedig a város saját hatáskörben megtesz, hogy összeköti a forgalmasabb utakat, például az Egres utcát és a Sztaravodai utat.

Kötött pályás fejlesztés

Az autós forgalom átterelése a kötött pályás közlekedésre jó alternatíva lehetne. Ám nehezíti a helyzetet, hogy a HÉV csak Szentendre belvárosának kapujáig közlekedik, és onnan is 40 perc alatt érnek Budapestre a vonatok. Az igazi megoldást a felújítás és az új szerelvények mellett a vonal meghosszabbítása jelentené. A HÉV tovább építésére több terv is született az elmúlt évtizedekben, például, hogy Visegrádig vagy Tahitótfaluig hosszabbítsák meg a szentendrei HÉV-et, illetve a Skanzen felé épüljön egy szárnyvonal, amely megáll Pannóniatelepen, Püspökmajorban és Izbégben is. Ezek persze egyelőre szép álmok, amelyeknek megvalósulása nagy könnyebbséget hozna a városnak, de egész biztosan csak hosszú idő alatt térülne meg.

Városon belüli közlekedés

A forgalom csökkentésének másik lehetséges eszköze a városon belüli autóhasználat mérséklése. Ezt több módon is elő lehet segíteni, például a városon belüli autóbusz-közlekedés fejlesztésével, iskolabuszok, illetve alternatív iskolába jutási módok, mint például a Lábbusz kezdeményezés támogatásával. A városrészeket összekötő kerékpárút is ezt támogatta. A projekt megvalósulásával hat városrészt összekötő mintegy hét km hosszú kerékpáros nyomvonal épült ki, a Duna-korzótól vagy a HÉV-állomástól indulva a Bükkös patak mentén, Izbégen keresztül egészen a dömörkapui elágazásig lehet kerékpározni a nagyobb biztonságot nyújtó kerékpárúton. A közlekedést befolyásolni lehet a városszerkezet megváltoztatásával is. Szentendrén a Belvárosban koncentrálódnak a közintézmények, az egyes városrészeknek nincs alközpontja. Ezek kiépülése egyelőre várat magára, de a városházi tervek között ezt a folyamatot támogatja például az az elképzelés, amely a Rákóczi Ferenc Általános Iskolát és Gimnáziumot a jelenlegi szűkös helyéről a Pismány aljába, a Skanzen mellé költöztetné.

További cikkeink a témában