Türelmesebb autósok és európai színvonalú kerékpárutak jellemzik a Dunakanyart, de ahhoz, hogy még többen üljenek biciklire és járjanak be két keréken Szentendrére, további fejlesztésekre lenne szükség.

Ebben Nagy Balázs, a szentendrei Balázs Kerékpárbolt tulajdonosa és Bürger Zoltán, a Magyar Kerékpárosklub szentendrei területi szervezetének titkára is egyetért. 

-Levezetjük a stresszt, hallgatjuk a madárcsicsergést, érezzük a Duna illatát – sorolja a kerékpározás előnyeit Nagy Balázs. 

Szentendrét 2020 óta köti össze Eurovelo 6 kerékpárút Budapesttel, 2023 végén pedig összesen hét kilométernyi, hat városrészt összekötő kerékpárutat adott át az önkormányzat, melyet európai uniós forrásból épített meg.

-A jó utak mellé azonban fontos lenne a megfelelő infrastruktúra, hogy le tudjuk tenni látótávolságon belül a kerékpárunkat – fejtegette Bürger Zoltán. Sokkal több támaszra lenne szükség a városban. Emellett az egyirányú utcákat is érdemes lenne a kerékpáros forgalom számára kétirányúnak megnyitni, valamint – még ha ez nagyobb beruházás is – a 11-es utat kerékpárosbaráttá alakítani. 

A titkár szerint kerékpárral és jól működő közösségi közlekedéssel a napi utazásaink jelentős részét ki lehet váltani. A dugók mérséklődése mellett ráadásul a kerékpár kevésbé rongálja az útburkolatot, kisebb helyet foglal.

-Ehhez azonban Budapesten és Szentendrén is ki kellene alakítani a megfelelő infrastruktúrát – magyarázta Bürger Zoltán.

Devescovi Balázs irodalomtörténész Leányfalun lakik és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanít. Egyetemista korától kerékpározott, eleinte tavasztól ősz végéig. Ez változott, amikor elköltözött a fővárosból.

-Az utóbbi tizenöt-húsz évben csak akkor marad otthon a kerékpár, ha valóban kellemetlenül téliesek a körülmények. A klímaváltozás miatt az ónos esők, letakarítatlan főutak időszaka egy-két napra korlátozódik. Néha előfordul, hogy családi okokból autóba kell ülni, ilyenkor jellemző, hogy a kerékpárom felkerül a tetőcsomagtartóra, és használom is – magyarázza Balázs. Persze, ha annyira mostoha az időjárás, ő is felteszi a HÉV-re a kerékpárt.

Balázs naponta 26-30 kilométert teker a belvárosig, az évszaknak megfelelő kerékpáros ruházatban. Bár kerékpártároló van, de zuhanyzó sajnos nincs a munkahelyén, így a szobájában tud csak átöltözni. 

-Egy trekkinggel járok, ezen mindig van sárhányó és csomagtartó is. Egyéb felszerelés nem kell, téli gumit nem szoktunk használni – fejtegette. Kiszámolta, a heti százötven-kétszáz kilométer benzinpénzt, a parkolási díjat, az autó fenntartását és az amortizációt biztosan megtakarítja, de leginkább az a megfizethetetlen, hogy harminc kilométert ötvenöt perc alatt tesz meg, elkerülve a dugót. A kerékpár is amortizálódik, erre vázcserével évi hét-nyolcezer kilométer munkába járás mellett két-három havi felnőtt bérlet árát költheti el. A gazdasági előnyöknél számára is fontosabbak az egészségügyiek. 

-Szemináriumokat, másfél órás előadásokat tartok. Szükségét érzem, hogy kiszellőztessem a fejem. Az ötödik ikszet taposom, később majd jobban fáradok, a mostani 22-25 km/órás sebesség is lassulni fog, de nem baj. Olvasni sajnos nem lehet kerékpározás közben, de buszon, HÉV-en sem. És autóvezetés közben nem tudnék fejben úgy alkotni, mint bringázás közben.