2020. 12. 01.

kedd

SZENTENDRE időjárás

Keresztény értékek mentén, középen - Interjú Pilis Dániel alpolgármesterrel

2020. november 05., 15:03

Lassan egy év telt el a tavalyi önkormányzati választások óta, így Pilis Dániel alpolgármestert, Izbég városrész képviselőjét kértük meg, hogy tekintsen vissza az elmúlt időszakra. A választókörzetét érintő feladatokon túl a város aktuális ügyeiről is megkérdeztük. 

A választási kampány során közzétett bemutatkozását úgy kezdi, hogy „négygyermekes, keresztény családapa”. Miért tartotta fontosnak a „keresztény”-t megemlíteni?

Elsősorban azért, mert ellenzéki oldalon álltunk, ami miatt sokan baloldali erőként tekintettek ránk, sőt, vannak, akik mind a mai napig ekként definiálnak bennünket. Én viszont szerettem volna jelezni, hogy csak azért, mert valaki nem úgy gondolkodik, mint a kormány – amely köztudottan szereti a keresztény fogalmat kizárólagosan magához kötni – az egyben nem feltétlenül baloldali érzelmű. Én egy olyan szűk réteghez tartozom, amelyik se baloldalinak, se – az aktuális diskurzus szerinti – jobboldalinak nem vallja magát. Olyan gondolkodó értelmiségiként tekintek magamra, aki igyekszik a keresztény értékek szerint élni, de nem tud azonosulni bizonyos cselekedetekkel, politikai döntésekkel, amelyeket a keresztény értékrend leple alatt követnek el. 

Mik azok a keresztény értékek, amelyekre leginkább szüksége van képviselői és alpolgármesteri munkájában?

Az elfogadás és a megbocsátás. Leginkább akkor, amikor nem egy konkrét döntés miatt, hanem „csak úgy” ér bántó, személyeskedő támadás. Hogy ezt el tudjam fogadni, empátiára van szükség, amit egyébként, ha minél többen gyakorolnának, több idő maradna a konstruktív dolgokra, és sokkal eredményesebbek lehetnénk. De a politika sajnos manapság nem erről szól…

Mégis nemrég Szebeni Márton épp a városvezetéssel szemben fogalmazta meg az erkölcsi jóvátételre vonatkozó igényét. Azt mondta lapunknak, hogy a „Nem adjuk a Postás strandot!” kampány során, illetve nemrég testületi ülésen is, őt Fidesz-oligarchának, strómannak és telekspekulánsnak nevezték, amit sértőnek tart.

Úgy tűnik Szebeni Márton hajlamos összemosni egyes egyének és civil mozgalmak megnyilvánulásait. Én személyesen soha nem támadtam őt – (sem mást –) ilyen módon, tehát amennyiben ez a vád a városvezetéssel szemben hangzott el, akkor vissza kell, hogy utasítsam. Mindemellett én azt tartottam inkorrektnek Szebeni Márton részéről, amikor a tárgyalásokkal párhuzamosan bennünket, a tárgyalópartnereit méltatlan minősítésekkel, valótlan állításokkal támadott a nyilvánosság előtt.

Mik voltak a tervei Izbég képviselőjeként, mi valósult meg eddig, és mi van még hátra?

A legfontosabb terv a városrészi költségvetés volt, amivel kapcsolatban arra számítottunk, hogy már 2020-ban meglesz egy olyan keret, amivel a lakók „szabadon gazdálkodhatnak”. A terv megvalósulását azonban felülírta járványügyi helyzet miatt városunktól elvont források, és kiesett bevételek mértéke és a költségvetés szükségszerű átstrukturálásának elsődleges feladata. Nehézséget jelentett továbbá az a körülmény, hogy az önkormányzati ASP-rendszerben nem lehetett a befizetett adók összegét városrészekre lebontani. Ezek ellenére a háttérben nem álltak le az előkészületek, és ma már az adatok is lekérhetők. 2021-re pedig készen leszünk a közösségi tervezés lebonyolításának a módszerével is.

Mi tudható a tervezés folyamatáról?

Problématérképet készítünk a lakosság bevonásával, amire az érintett lakosokkal közösen fogunk újra ránézni, hogy mindenki lássa, azon az ő igénye hol helyezkedik el, és ezt követően állítjuk fel a prioritásokat. Ha a lakossági bevonásáról, közösségi tervezésről beszélünk, fontos megemlítenem, hogy az Izbégi Általános Iskola bővítése miatt történt fakivágásokért cserébe az önkormányzat fatelepítésre kötelezte a beruházót (mérettől függően 60-90 darab fa lesz elültetve), mely nem csak az iskola területén belüli faültetést jelent, hanem az iskola területén kívül is, aminek lehetséges helyszíneiről a lakosságot is meg fogjuk kérdezni.

Van olyan probléma, ami kifejezetten Izbég-specifikus?

Azt gondolom, itt is az általános problémák azok, amelyek a prioritásban is topon vannak. A legfontosabb talán a földutak szilárd burkolattal való ellátása, és az ahhoz szükséges csapadékvízelvezetés megoldása. Ebben lesz is előrelépés, hiszen 2021-ben a Kút és Líra utcákban (a Kisforrás utcától kezdve a Pásztor utcán keresztül a Szentlászlói útig) kiépítésre kerül a csapadékvízelvezetés, ami az összes keresztutcát – kiváltképpen a Zilah utcát – elmosó csapadékvíz problémájára megoldást fog jelenteni. Ugyancsak 2021-ban valósul meg – a jelenleg kivitelezési közbeszerzés alatt álló városi összekötő kerékpárút kivitelezése is, amely egészen a HÉV állomástól a Pipacs utcán, Bükkös parton, Pilisi  utcán keresztül a Szentlászlói útig vezet majd.

Ha már itt tartunk, mi a véleménye a szeptember 9-i ülésre benyújtott Szentendrei Klímastratégiáról, amit Hernádi Krisztina Nóra képviselő terjesztett be, ám plágium vádja miatt polgármester úr végül levette a napirendről, és nem született döntés. 

A képviselőasszony is elismerte, hogy az előkészítés során hibázott, és erre a sietség nem jó mentség. Azt szeretném, ha ezek után a civilek bevonásával kerülne kidolgozásra egy jó klímastratégia. Eddig is ezt szerettem volna látni, és ezután is ez lesz az igényem.

Ezek szerint a plágiummal érintett anyag, amely kapcsán azt az információt kaptuk, hogy „szabad felhasználású”, nem kerül újra előterjesztésre, és új klímastratégia készül?

Mindenképpen, de szélesebb szakmai, illetve civil konzultáció sorozat fogja megelőzni, mielőtt újra a testület elé kerül.

Mégis ez az ügy dr. Almási Csilla kilépéséhez vezetett a képviselőcsoportból…

Ez így nem pontos, egyrészt a tíz egyéni képviselő nem alkotott frakciót, bár a polgármester értelemszerűn folyamatosan konzultál a különböző városrészekből megválasztott képviselőkkel. Másrészt a kilépést már megelőzték más véleménykülönbségek is, így ez inkább csak egy hivatkozási elem volt, hogy a közös egyeztetéseken nem kíván a továbbiakban részt venni a képviselőasszony. Ettől függetlenül még a polgármester, vagy én bármikor készek vagyunk a körzetét illető problémákról külön is egyeztetni vele. Az elmúlt egy évben sok minden történt, és természetes, hogy nincs mindenki egy véleményen. Én mindenesetre írtam neki egy levelet, és biztosítottam arról, hogy a körzetét érintő feladatokban továbbra is számíthat a támogatásomra.

Nemrég Fekete János, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) elnöke is lemondott. Mi történik az egyesületben?

Tavaly októberben az egyesület legaktívabb tagjai a városvezetés részévé váltak. Az átalakulási igény rögtön a választások után meg is jelent, hiszen aki bekerül a városvezetésbe, az hiányozni fog a civil közösségből. Ez az átrendeződés már akkor elindult, most sem ért véget, de azt gondolom róla, hogy ez a dolgok természetes rendje. Ráadásul a TESZ esetében nem beszélhetünk úgynevezett pártfegyelemről – ez tényleg egy civil közösség, és akként is működik. Ugyanakkor megmaradt a kapcsolattartás és a folyamatos véleménycsere azokkal a szakértő tagjainkkal is, akik nincsenek nap mint nap mellettünk a városházán.

Szó volt arról, hogy a bizottságokba külsős szakértők is kerülnek, ez megtörtént?

Az új városvezetés által módosított SZMSZ-ben az állandó bizottságok szakmai kerekasztal összehívásáról dönthetnek egy adott, a bizottság feladatkörébe tartozó szakmai kérdés megvitatására. Erre már több esetben is volt példa. Itt emelném ki a Civil Ház létrehozásával foglalkozó civil kerekasztalt (akikkel a közös cél éppen az volt, hogy legyen végre egy olyan közösségi tér, ahol a szentendrei civil szervezetek a város ügyeivel foglalkozhatnak) – ők szabadon szerveződhetnek, működhetnek és tarthatják a kapcsolatot a különféle bizottságokkal. A civil kerekasztalok és a Civil Ház egyfajta kapcsolódási pontot jelentenek a polgároknak a városvezetés felé.

A Bükkös-parti piac működése, működtetése február óta közbeszéd tárgya. A dilemma, miszerint hogyan működjön a piac járvány idején, megoldódni látszik. Az üzemeltető volt szerződésszegésére is válaszolt a városvezetés.

A Zero-24 Healthy Lifestyle Kft. fizetési felszólítást kapott, ugyanis nem fizette meg az eddig esedékes üzemeltetési díjakat. Ez a határidő eredménytelenül telt el, ezért az önkormányzat felmondta a vele kötött szerződést és saját kézbe vette a piac üzemeltetését.  

A Magyar Nemzetben szeptember 23-án jelent meg egy cikk „Hitelességi válságban van a baloldal Szentendrén” címmel. Az írás végén megjegyzik: „Szentendre baloldali városvezetése a pozíciója ellenére is úgy viselkedik, mintha ellenzékben lenne, és az önkormányzati munka helyett a kormány intézkedéseit, terveit támadják.” Mi erről a véleménye?

A Magyar Nemzetet, és már a kormányzati médiát is a városból fűtik, naponta baloldalizva. Nehezen értelmezhető számomra a kérdésben szereplő állítás. Nyilván a hídra utal, ám mi akkor sem a kormány tervét támadtuk, hanem azt kifogásoltuk, hogy egy ilyen jelentőségű kérdést az előző városvezetés nem társadalmasított. Sokkal inkább érzem azt, hogy elszenvedői vagyunk a kormány terveinek és intézkedéseinek, mint támadói. A gépjárműadó bevételeit 2021-re is elvonták az önkormányzatoktól, ami hatalmas érvágás, illetve épp a kormány az, amely úgy döntött, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) korábban jóváhagyott, de 2019-ben megfeneklett MTÜ-s projektjeieket lezárja.

Mert a járvány miatt új turisztikai koncepciót kell készíteni.

Igen, ezt értem, de húsz év múlva is elsősorban azért fogják látogatni Szentendrét, amiért húsz évvel ezelőtt látogatták – az épített örökségéért. A Templomdomb ugyanaz a hely marad, a Képtár ugyanaz az épület lesz. Lehet és kell turisztikai koncepciót kidolgozni, frissíteni, de az elsődleges vonzerő, amiért hozzánk turisták látogatnak, az mindig az épített környezet marad.

Hogyan áll a déli hídhelyszín megvalósíthatóságának vizsgálata? Mik ennek most a realitásai?

A Belvárostól délebbre eső kerékpáros híd megvalósításáról nem mondtunk le. A Fővárosi Vízművekkel már folytattunk tárgyalást arról, hogy Szigetmonostor bevonásával vizsgáljuk meg a lehetséges helyszíneket és erre nyitottak az érintettek. Az egyeztetések tehát zajlanak, melyek eredményeiről polgármester úr a soron következő, október 14-i testületi ülésen ad részletes beszámolót.

Mi a legnagyobb kihívás az önkormányzat számára a járvány kapcsán?

A járványhelyzetben korlátozottak a jogosítványaink, és nagyon kevés információt kapunk a népegészségügyi kormányszervektől. Eközben túl sok időt kell várni a tesztekre. Ha ma valaki tüneteket mutat, és a háziorvosa lekéri a tesztet, az eredmény megérkezése akár hetekbe is telhet, amivel nem az a baj, hogy nem tudjuk, fertőzött-e az érintett, hanem a vele kontaktusba kerülő személyek sorsa válik bizonytalanná. Vagyis azt gondolom, hogy információ hiányában a vírus is gyorsabban terjed. Amit mi tudunk tenni, az az, hogy a SZEI-ben is álljon fel egy tesztelő központ, ami már folyamatban is van. Emellett számunkra a legnagyobb probléma az elvont gépjárműadó mellett a bérleti díjak csökkentése volt. A kisvállalkozások jelentős része tönkrement, de aki talpon maradt, az is küzd, és tőlünk várja, hogy az önkormányzat támogassa legalább a bérleti díjának elengedésével. Ez a veszélyhelyzet idején úgy valósult meg, hogy 50 %-os kedvezményt kaptak az önkormányzati ingatlant bérlő vállalkozók. A másik oldalon azonban mindez olyan bevételkiesést jelentett, aminek a következményeit még nem is lehetett felmérni. Természetesen mi is beadtunk a Belügyminisztérium felé egy elszámolást a többletkiadások és bevételkiesések mértékéről, ez mintegy 200 millió forintra rúg. Várjuk az önkormányzati igényekről a kormány döntését.

Mindezeken túl a legnagyobb kockázatnak a hulladékszállítást látom, mert a legrosszabb esetben, ha eléri a VSZ NZrt. valamely dolgozóját a COVID, és karantént kell elrendelni, veszélybe kerülhet a szolgáltatás ellátása, de a közétkeztetés biztosítása sem problémamentes.

Lassan egy év telik el a megválasztásuk óta. Mit tekint sikernek, és mi az, amit kudarcként élt meg?

Sikerként könyvelem el azt, hogy egy teljesen váratlan helyzetbe csöppentünk a járványhelyzettel, s mégis – a hivatalokkal és az intézményekkel együttműködve – egy elvárható szinten, jól kezeltük azt. Ráadásul az Éléstár kapcsán a lakosság részéről is megtapasztalhattuk a támogatást és az összefogást. Ezekre a dolgokra büszkén tekintek vissza. A másik eredmény, ami örömmel tölt el,  az a Civil Ház létrejötte. Éles vitákon vagyunk túl, sok korláttal kellett megküzdeni, de most sínen van, és végre elkezdhetünk egy civil rendelet kidolgozásán is együtt gondolkodni. Elkezdtük a programunk megvalósítását a kulcsterületeken, így a közlekedésben is, ám tudható volt, ez időigényes, hosszú évekre nyúló vállalás.

Ami számomra nagy tanulság – például a V8 uszodával kapcsolatban –, hogy az ügyvezetői pályázatok során, a személyi döntések előtt, több időt és lehetőséget kell a testület számára biztosítani a jelöltek szándékainak és alkalmasságának pontos megismerése érdekében, és inkább az újra pályáztatást választani, egy rossz személyi döntés helyett.

 

-gs-

Fotó: Bácsi Róbert

Megjelent a Szentendre és Vidéke 14. számában.