A 624 javaslattevőtől összesen 640 fejlesztési ötlet érkezett, az előzetes feldolgozás alapján. A legaktívabbak ezúttal a Belváros–Papsziget–Derecske és Izbég városrészek lakói voltak. De még a középmezőnybe tartozó városrészekben is átlagosan több mint 45-en fogalmazták meg, milyen fejlesztéseket látnának szívesen saját lakókörnyezetükben.

A Petzelt József Technikum és Szakképző Iskola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákjai közösségi szolgálat keretében digitalizálták a nyomtatványon beérkező javaslatokat – gyors munkájuknak köszönhetően elkészülhetett az első összesítés.

A program most a beküldött ötletek projektjavaslatokká alakításával folytatódik, mert egy javaslattételi lap gyakran több fejlesztési ötletet is tartalmaz. Azonos vagy nagyon hasonló javaslatokat összevonják. Ezt követi a szakmai felülvizsgálat, amelyet Pilis Dániel közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnok irányításával, a városrészek képviselőinek bevonásával a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda, valamint a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda munkatársai végeznek.

A megvalósíthatónak ítélt projektek kerülnek majd februárban a közösségi fórum elé, ahol összeállítják a szavazólapokat. A fórumra minden városrészből minél több szentendrei polgárt várunk, hiszen fontos döntés születik: a korábbi évek tapasztalatai alapján 20–30 megvalósíthatónak ítélt projektből kell kiválasztani azt az ötöt, amely végül felkerül a szavazólapra. A szavazás márciusban, az eredményhirdetés áprilisban várható.

Kiss Barna, a program menedzser elmondta: a beküldött javaslatok számából is látszik, hogy a Városrészi Költségvetés mára Szentendre közéletének szerves részévé vált. Az évről évre növekvő részvétel azt mutatja, hogy a városvezetés demokratikus, közösségi döntéshozatalra irányuló szándéka találkozik a szentendreiek igényével: egyre többen szeretnének beleszólni saját városrészük jövőjébe, és közösen alakítani Szentendre fejlődését.