1.Józsa Levente, a Kópic pékségtől azt nyilatkozta lapunknak, hogy rengeteg nehézséget okozott a parkolás az első időkben, amikor a buszoknak kijelölt helyre parkoltak a piaci árusok, „mert senki nem tudta, mi is a pontos rend, és a rend marcona őrei azonnal cselekedtek.”
Jámbor Ferenc: Aki a piacon árul, az jogosult a nagyparkolóban ingyen parkolni, kivéve azokat a helyeket, ahová a buszok állnak. Korábban is ez volt a rend, tehát az, hogy ezt senki nem tudta, nem felel meg a valóságnak. Az önkormányzat azóta engedményt tett ebben, és most már a piaci árusok a buszparkolóban is megállhatnak. A parkolási rendről az árusok rendeletben, forgalomtechnikai jelzőtáblán, a piac üzemeltető által szóban – vagyis minden módon tájékoztatva lettek.
2. Az egyik megszólaló például azt panaszolta, hogy a Móricz Zsigmond Gimnázium előtti parkolóban rendezvények esetén rendszeresek a tumultusok, de azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a rendészet azon hozzáállása miszerint előbb büntetnek, aztán mégiscsak figyelmeztetnek, nem korrekt.
J.F.: A Móricz Gimnázium előtti terület nem fizető övezet, ott a parkolásra vonatkozó KRESZ szabályok érvényesek. Ha itt valaki szabálytalanul áll meg, a rendész dönti el saját hatáskörben az elkövetett szabálysértés súlyosságát mérlegelve, hogy büntetést vagy figyelmeztetést ad-e az illetőnek. Az eljáró rendésznek intézkedési kötelezettsége van, az intézkedésbe viszont senki nem szólhat bele. A központi nyilvántartó rendszerben láthatja az előzményeket is, és ha valaki rendszeresen szabályszegést követ el, az súlyosabb büntetésre számíthat. A rendészek egyébként egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkájuk során nagyon sokszor méltatlan hangnemmel és kommunikációs stílussal találkoznak. Ha a szabálytalanul parkolók nem működnek együtt velük, jogosultak rendőri segítséget is kérni.
3. A Christine Étterem tulajdonosa arról panaszkodott, hogy az önkormányzat 160.000 forintért ajánlott fel parkolási lehetőséget a 3-as zónában is, ez azonban nem fix parkolóhely. A cikkben azt is sérelmezték, hogy jelenleg olyan behajtási engedéllyel rendelkeznek, amivel 10 percig lehet bent parkolni. Korábban ez fél óra volt, ez csökkentették le. Ez az oka annak, hogy nem tudnak többé kiszállítást vállalni.
J.F.: A városban senkinek nincs fixen fenntartott parkolóhelye, ilyen kiváltsággal egyetlen vállalkozás sem rendelkezik. Az való igaz, hogy olyan behajtási engedélyeket ad ki a hivatal, amelyek tíz perces várakozást tesznek lehetővé az I. védett övezetben, de ez korábban nem fél óra volt, hanem nulla. A parkóló díjak, bérletek árának meghatározása a képviselőtestület feladata, a 160 ezer forintos éves bérlet díj napi négyszázharmincnyolc forintos költséget jelent, amiért a belvárosban ingyen várakozhat az, aki ezt megfizeti. Mivel a belváros közepe négy-ötszáz méterre van a szélétől, ezért nem látom megoldhatatlannak, ha valamennyit a futárnak az étteremig sétálnia kell, vagy kerékpárral, robogóval megoldják a futárok mint a többi étteremben városunkban, vagy más városokban. Eddig a rendészek sokszor tájékoztatták az érintetteket, tehát nem igaz, hogy nem szóltunk előre. Vagyis a figyelmeztetések után, szankcionálás következett, hogy megszűnjön az a helyzet, hogy egyeseknek kell fizetniük, szabályokat betartaniuk, míg másoknak meg nem. Álláspontom szerint ez jelenti a rendet.
4. A cikkben az szerepelt, hogy sokaknak nehézséget jelent eligazodni a belvárosban megjelent új KRESZ-táblák erdejében, „a turisták és helyiek rendszeresen próbálják értelmezni a nem túl informatív útmutatókat, amelyeket elsősorban magyarul, néhol idegen nyelven helyeztek ki.
J.F.: A KRESZ világosan leszögezi, hogy a tábláknak hierarchiája van, a legfelső számít a legfontosabbnak. A táblák sokasága nem azért jelent meg, mert a rendészetnek ez tetszik, hanem azért, hogy sokféle élethelyzetet tudjunk szabályozni. Vagyis a képen szereplő táblasor azt jelenti, hogy alapvetően nem lehet ide behajtani. Alatta szerepelnek a kivételt jelentő táblák, tehát azok hajthatnak be mégis, akiknek erre engedélyük van, továbbá a kerékpárosok és a taxisok. Eddig eljutva, ha ezek közül egyik jogosultsággal sem rendelkezünk, akkor a felső tábla vonatkozik ránk: mindkét irányból behajtani tilos. Akik viszont behajtanak, azok az engedély kiváltásakor már megfizették a várakozási megváltási díjat, tehát nekik semmilyen más teendőjük nincsen.
5. A cikkben az szerepelt, hogy „tagadhatatlan, hogy a táblák elhelyezése ellentmond annak a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendeletnek, amelyben a táblák magasságát is szabályozzák. E szerint gyalogosközlekedéssel nem érintett területen a tábla alsó éle 1,50 méter magasan lehet, a legfelső tábla felső éle pedig 4,10 méter magasan. Abban az esetben, ha van gyalogos- és kerékpárosforgalom, a legalsó éle a táblának legalább 2,25 méterre kell lennie. Na ez az, amely sem a korzón, sem a Szamárhegyen nem valósul meg. De egyelőre úgy tűnik, a vezetés részéről senkit nem zavar, legalábbis erre utal, hogy a táblákat nem helyezték át.”
J.F.: Valóban vannak olyan táblák, melyek alacsonyabbra kerültek ki és ezáltal nem felelnek meg ennek a rendeletnek, de a kihelyezést végző cég igyekezett minél kevesebb új oszlop felállításával megoldani a táblák kihelyezését, annak érdekében, hogy a városkép minél kevésbé sérüljön. Az sem igaz, hogy „senkit nem zavarnak” a nem megfelelően kihelyezett táblák, mert folyamatosan cseréljük őket. Kisebb táblákat helyezünk ki, illetve másképp rendezzük el őket az utcákban.
6. A lapunk által megszólítottak közül többen nem értették azt sem, miért olyan rettenetesen bonyolult a korzóra való behajtási engedélyek megszerzése, ha valaki szakembert vagy vendéget vár, és többen nehezményezték azt is, hogy az önkormányzat nem alakított ki – nyugati mintára – rövidtávú parkolási lehetőséget, ami rövidebb ügyintézés esetén biztosítana méltányos parkolási lehetőséget, különös tekintettel a hivatalos ügyintézésekre és a szakrendelő felkeresésére.
J.F.: Épp azért, hogy különböző nem várt élethelyzetekben is be lehessen hajtani a védett övezetbe, rendeletben szabályoztuk ezt és kialakítottunk egy online felületet a város honlapján, ahol csak annyit kell tennie annak, aki mondjuk épp szerelőt vár, hogy behajtási hozzájárulást igényel. Ilyenkor a kérés nyitva marad, egészen addig, amíg meg nem küldi az ügyfélszolgálatnak, vagy a rendészetnek az igénylő a számlát vagy a munkalapot, szállító levelet, amivel igazolni lehet, hogy tényleg szerelő érkezett a helyszínre. Abban a pillanatban az estelegesen megkezdett intézkedést leállítjuk. Az sem felel meg a valóságnak, hogy nincs rövid távú parkolási lehetőség, hiszen 15 perc a legkisebb időegység, amit el lehet indítani. Mindez épp azért szükséges, hogy azok, akik a szakrendelőbe érkeznek, le tudjanak parkolni. Nem tudom, mit kell érteni méltányos parkolási lehetőség alatt. Ha azt, hogy egyesekkel kivételt teszünk, azzal nem értek egyet, mert azt korrupciónak hívják. A városban valamivel több mint 900 fizetős parkolóhely áll rendelkezésre, miközben a korábbi parkolási rendszerben összesen 15 ezer gépjármű rendszáma volt rögzítve a fizető parkolóhelyek ingyenes használatára. Ez a helyzet nem volt fenntartható. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a városvezetés döntése alapján meg kellett változtatni a parkolási szabályokat.
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. szeptember 13-ai lapszámában jelent meg.
Fotó: Deim Balázs
