2021. 10. 27.

szerda

SZENTENDRE időjárás

Ha szembejön a vad

2021. október 07., 13:42

Mit csináljunk, ha vaddal ütköztünk? Ki viseli a károkat? Haza lehet-e vinni a sérült vagy elhunyt állatot? 

Megdöbbentő vagy sem, az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2020-as statisztikai adatai szerint (http://www.ova.info.hu/vg_stat/VA-2020-2021.pdf) 17564 vad vesztette életét gépjárművel ütközés miatt, beleértve a nyulakat, foglyokat és fácánokat is. A tavalyi év folyamán csak őzből 5021 egyed pusztult el karambol következtében. A meghökkentő adatok, a közelgő szarvasbőgés és az ősz hozza magával a kérdést: mi a helyzet egy vaddal történő ütközés után? Fizet-e a biztosító? Volt-e kint figyelmeztető tábla? Mi van akkor, ha az autópályán történik a vadbaleset? És ha a városban? 

Leszögezhetjük, hogy bárhol is történjen az ütközés, egyik fél sem jár jól. Súlyos, sőt halálos balesetet is okozhatnak az útra kirohanó vadállatok, elég egy rossz pillanatban elrántott kormány, és már meg is van a baj. „Jó” esetben csak a kocsi sérül, rossz esetben a benne ülők is. De kinek a felelőssége megakadályozni, hogy a vadak az útra tévedjenek? A vadásztársaságé, a terület tulajdonosáé, a magyar államé? A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítése szempontjából a veszélyes üzemekre vonatkozó részt veszik alapul. Ebben az szerepel, hogy bár minden érintett fél megtett mindent a baleset elkerülése érdekében, és az mégis bekövetkezett, akkor senki nem vonható felelőségre, mindenki a maga kárát nyeli le, a gépkocsi tulajdonosa az autóét, a területileg illetékes vadásztársaság pedig a vadkárt. 

Ha bekövetkezik a baj

A vaddal történt gázolásos balesetet ugyanúgy kell kezelni, mint bármilyen más közlekedési balesetet, azaz hívni kell a rendőrséget, akik értesítik a helyileg illetékes vadásztársaságot. Nem jó ötlet a vadat bedobni a csomagtartóba és hazavinni – most már úgyis mindegy alapon –, mert a vadállomány az államé illetve a vadásztársaságé, így eltulajdonítása lopásnak számít. Kevesen tudják, de az erdőből mentett állatokra ugyanez vonatkozik. 

Ha mindenki jól van és nem sérült meg senki, akkor a cascóban lehet csak bízni, már ha volt ilyen biztosítása a tulajdonosnak. A MABISZ felmérése szerint Magyarországon a gépjárművek mindössze húsz százaléka rendelkezik cascóval. Egy esetben reklamálhat az autós a vadásztársaságnál, mégpedig akkor, ha a vad az autópályán van. Az autópályák mellett ugyanis vadkerítést kell felállítani, így elvileg csak valami anomália miatt kerülhetnek az útra a vadak, ami nem az autópályát használó felelősége. 

Megoldás?

A pár száztól sok ezer forintig terjedő árban kapható vadriasztók főleg ősszel fogynak. Kérdés, megéri-e egy fillért is költeni rájuk? A Vezess.hu megkérdezte dr. Farkas Jánost, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusát, aki elkeserítő hírrel szolgált: az ultrahanggal működő kütyük semmit nem érnek a vadak ellen, ugyanis a hang egyszerűen nem jut el hozzájuk, köszönhetően a hangmagasságnak, az utat övező növényeknek és annak, hogy az ott élő vadak hozzászoktak a furcsa zajokhoz, meg sem kottyan nekik egy kis sípolás. A legjobb, amit tehetünk, hogy ahol tábla jelzi a fokozott vadveszélyt, ott nagyon lassan hajtunk, és ha választani kell a vad elütése vagy egy fának csapódás között, bármilyen fájó is, válasszuk a vadat, mert így több esélyünk marad ép bőrrel megúszni a nem kívánatos találkozást.

 

zzs-

Kép forrása: pexels.com

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/15. számában.