Ami a csövön kifér – országos probléma
Az ivóvízvezeték-hálózat hossza (2023-ban 67,9 ezer kilométer) és az ívóvízellátásba bekapcsolt lakások száma az utóbbi évtízedben folyamatosan növekedett a KSH Települések infrastrukturális ellátottsága, 2023 című anyaga szerint. Magyarország az ellátottság szempontjából jó helyet foglal el a térségben. Ugyanakkor az ivóvízrendszer a kétezerhúszas évek elejére kritikus állapotba került. Szentendrén is szembesülnek a lakosok a vezetékek elöregedéséből következő gyakori csőtörésekkel. A csövek rossz állapota miatt országos szinten az előállított ivóvíznek több mint 20%-a, helyenként akár fele is egyszerűen elszivárog a rendszerből (ez óvatosan számolva is 130 millió köbméter vizet jelent egy évben). A hálózat fejlesztésére vonatkozó tervekben tizenöt év alatt legalább 1500 milliárd forint értékű, műszaki szükségességen alapuló pótlási és rekonstrukciós igény szerepel, mondja Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke egy 2023-as májusi interjúban. Ugyanitt hozzáteszi, a víziközmű cégeknek nemhogy a szükséges beruházásokhoz nincsenek anyagi forrásaik, hanem egyebek mellett az államilag befagyasztott vízdíjak miatti bevételkiesésnek és a szektort sújtó közműadónak köszönhetően működési költségeiket is alig tudják finanszírozni, egyesek a csődközeli állapotban vannak.
Elmozdulás a csődközeli helyzetből
Bár az infrastruktúra állapota nem javult meg varázsütésre, Kurdi Viktor megkeresésünkre elmondta, hogy a szektor finanszírozási helyzete pozitív irányba mozdult el azóta. 2023 februárjától a víziközmű-ágazat megerősítéséért felelős önálló államtitkárságot hoztak létre az Energiaügyi Minisztériumban V. Németh Zsolt vezetésével. 2024. január 1-jétől országosan egységes díjakat vezettek be – tulajdonképpen jelentősen megemelték a víz- és csatornadíjakat a települések többségén – a nem lakossági felhasználók számára. Az ágazat ebből származó plusz bevétele 100 milliárdos nagyságrendűre tehető. Ezen kívül létrejött a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amelyen keresztül az indokolt költségeiknél magasabb bevétellel rendelkező cégek befizetéseiből finanszírozzák az alacsonyabb bevételű cégek üzemeltetését, illetve rekonstrukciós igényeit. Az egyes cégeknek előírták az éves vagyonérték növelés mértékét, ezzel ösztönözve a tervezett felújítások végrehajtását. 2025. január 1-től pedig megszűnt a víziközmű cégek közműadó fizetési kötelezettsége, aminek köszönhetően éves szinten hozzávetőleg 14,5 milliárd forint marad a kasszában. A MaVíz elnöke szerint jól lehet, a problémák nem szűntek meg, de a források rendelkezésre állása kiszámíthatóvá, a beruházások tervezhetővé váltak, ami nagy előrelépés.
Az államtitkár 2024 elején intézkedéscsomagot jelentett be a Nemzeti Vízművek Zrt. Igazgatóságának elnökével: a hálózati vízveszteség csökkentése érdekében Országos Rekonstrukciós Program indul;
a Nemzeti Vízművek Zrt. az önkormányzatokkal való hatékonyabb együttműködés érdekében minden állami tulajdonú szolgáltató létrehoz egy Önkormányzatok Konzultációs Tanácsa névre hallgató testületet; az állami tulajdonban lévő víziközműveknek közös, központi raktárbázist hoznak létre. Ezeket az intézkedéseket a rendszer hibái miatt a vészharangot régóta kongató Víz Koalíció is előremutatónak találta, de, ahogy honlapjukon írják: „A bejelentett intézkedések ugyanakkor számos kérdést felvetnek, és további lépéseket tesznek szükségessé.”
Szentendre – akadozó források, részmegoldások
Szentendrén az ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetésért egyaránt a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. a felelős, ami a Nemzeti Víziközmű Zrt.-n keresztül többségi (91%) állami tulajdonban áll. A rendszer állapota az országos átlagot tükrözi. A vezetékek elöregedéséről árulkodnak az ismétlődő csőtörések Pismányban, a 11-es környékén. Az utóbbi helyszínen az okok között szerepel az is, hogy a sok évtizedes technológia a fokozódó közúti forgalom okozta növekvő dinamikus terhelést sem bírja.
Kisebb vezeték cserék történtek, és a hibaelhárítások folyamatosak. 2024 tavaszán például egy 2023-ban megkezdett beruházás folytatásaként a Derecskei utcától északra mintegy 100 méteren cserélték az ivóvízvezetéket.
Nyaranta a kánikula idején megszokottá vált, hogy a lakosság figyelmét fel kell hívni a felelős ivóvízhasználatra megelőzendő az ivóvízkorlátozás elrendelését. Ezen a helyzeten talán javít a 2024 nyarán végzett beruházás. A mintegy 16,9 milliárdos Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt kivitelezése során egyebek mellett új víztermelő kutak létesültek a Duna-parton a Lupa-tótól észak-keletre, a meglévő kutak folytatásaként. Az ezektől induló mintegy nyolc kilométer hosszú nagy átmérőjű gyűjtővezeték a 11-es alatt áthaladva becsatlakozik a DMRV vízműtelepének rendszerébe. A vízműtelepen két új 600 m3-es víztározó épült. A projekt megvalósulásának köszönhetően a korábbi tározókapacitás megduplázódott.
A jövőt illető esetleges átfogó tervekről, és azok kivitelezéséről, illetve a szentendrei ivóvízhálózat jelenlegi pontos állapotáról a Nemzeti Vízművek Zrt. visszafogott kommunikációja miatt (idén sem válaszoltak kérdéseinkre) nem tudunk részletesen beszámolni. Mint ismert A DMRV el szeretné indítani a szentendrei gerinchálózat fejlesztését: a 11-es út alatti vezetéket tervezik áthelyezni és felújítani, amihez az előterjesztés is elkészült. Mindennek kapcsolódnia kell a 11-es főút felújításához is, aminek kivitelezési ideje szintén kérdéses a forráshiány miatt.
A csapadék nem szennyvíz
A szentendreieket joggal zavaró problémák másik csoportja a szennyvízhálózat állapotához kapcsolódik. A belvárosban alkalmanként tapasztalható csatornaszag és a nagy esőzések idején a Postás strand környékét elöntő bűzös szennyvíz egyaránt az csapadékvíz és a szennyvízelvezető csatornahálózat szétválasztásának félbemaradásából ered. A szétválasztás lényege, hogy a csapadékvíz nem a szennyvízhálózatban gyűlik, és így, különösen heves esőzések idején, nem mossa ki a szennyvizet a csatornákból a Dunába, vagy a csatornanyílásokon keresztül akár az utcákra. A szétválasztás első üteme már 2021-ben megtörtént. Akkor 300 millió forint pályázati és 420 millió forint önkormányzati forrásból, 1,2 kilométer zárt és 59 méter nyílt csapadékvíz-elvezető csatorna épült ki 63 aknával, 100 m3-es záportározóval a belváros északi részén. A második ütemhez a tervek készen állnak. elkészült a teljes koncepcióterv, amihez a DMRV megszerezte az elvi engedélyt is. Megvalósításához pályázati forrást keresnek. A fejlesztés végső célja Szentendre teljes leválasztása a regionális szennyvízelvezető-rendszerről. Megvalósulás esetén várhatóan nem ömlene a szennyvíz a Postás strandra nagyobb esőzések idején.
Az esővíz elfolyásának lassítása általános cél. Ennek érdekében az új építésű ingatlanoknál ösztönzik a csapadékvíz telken belüli szikkasztását. Ezt a célt szolgálja Barackvirág út alján létrehozott esőkert is, ahol az ültetett növények szűrik és lassítják a csapadék elfolyását.
K.B.
