November 25-én, szerdán 17 órai kezdettel kerül sor Tyekvicska Árpád történész, levéltáros, a Ferenczy Múzeum volt munkatársa „És nem vesz rajtuk erőt a halál – Szentendre első világháborús katonahősei” című könyvének bemutatójára a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Korabeli katonadalokat énekel Szabó Enikő, közreműködik Waszlavik (Gazember) László tangóharmonikán. A könyvbemutatót az érdeklődők online adás keretében követhetik, a könyvtár honlapjáról – www.pmk.hu – kiindulva.
A kötet 205 Szentendréhez kötődő katonahős adatait dolgozza fel. Jelenlegi tudásunk szerint legalább ennyi helyi fiatal áldozta életét a Nagy Háború véres harcterein, halt meg a szolgálat során szerzett sebesülések, betegségek következtében a csaták után a fronton, a hátországban vagy Oroszország, Itália, Szerbia fogolytáboraiban.
Hogyan történhetett, hogy a történelmére, polgári mivoltára oly büszke közösség, megannyi településsel ellentétben, a legutóbbi időkig nem állított közös, városi emlékművet elesett fiainak? Erre a kérdésre keresi a választ a kötet bevezető tanulmánya.
A kiterjedt levéltári kutatás összegzése az elveszett, elfelejtett múltat száz év távlatából próbálja számunkra rekonstruálni, megtizedelődött iratok, foszladozó családi emlékek összegyűjtésével. Száz év távlatából igyekszik bemutatni egy-egy katonahős életútját, még ha csak vázlatosan is. Néhány esetben (egyéb adat híján) csupán a katona nevének felmutatásával.
Scheich Gyula tábori lelkész értesítőlapja Tóth Károly tizedes hősi haláláról
A szerző kitér a családtagok sorsára, az ő személyes tragédiájukra is, mely a családfő halálát követte. Özvegyek, árvák, gyermeküket elvesztő szülők fájdalma jelenik meg a könyv lapjain hitelesen és átélhetően, köszönhetően az eredeti dokumentumoknak: a hadifogságban és a harctéren készült fotóknak, a tábori posta által sokszor túl későn továbbított levelezőlapoknak, halálozási értesítőknek.
A háború időszakában bevonultak számát legalább 700 főre tehetjük, de könnyen elérhette a kilencszázat is. Utóbbival számolva az ismertté vált halálozási arány meghaladta a 20%-ot, vagyis óvatos becsléssel is azt mondhatjuk, hogy minden ötödik bevonult életét vesztette.
A hősi halált halt Balogh Ferenc a 40. „Fokos” hadosztály géppuskásaként, az olasz fronton
A szentendreiek összességében a Monarchia hadseregének 57 alakulatában szolgáltak. Ám a bevonultak közel harmada a magyar királyi budapesti 1. honvéd gyalogezred kötelékéhez tartozott. A másik „szentendrei” alakulat a császári és királyi budapesti 32. gyalogezred volt, ahová a Szentendréről bevonult és később hősi halált halt katonák közel ötödét sorozták be.
A munka természetesen nem hozhatott végleges, lezárható végeredményt. A háború korszakának viharai, az azt követő társadalmi-politikai mozgások, az iratpusztulás száz év távlatából már nem teszik lehetővé a pontos névjegyzék összeállítását. A könyv azonban olyan széles forrásbázisra épül, hogy a feltárás megközelítőleg teljes eredményt hozott, lehetőséget adva számunkra a méltó emlékezésre.
Forrás: www.hbpmk.hu