Augusztus 27-én este 18:00-kor nyílik B. Horváth Brigitta ötvös kiállítása a szentendrei Napút Művészeti Akadémia kiállítótermében. Brigitta így ír munkásságáról, a kiállított tárgyakról:

Mit jelent a metamorfózis, miért ezt a témát kutatom 30 éve? Mert egész fiatalon ezt a folyamatos változást figyeltem, ahogy a természet folyton elhal és megújul a saját ritmusa, ciklusai mentén. Ebben a körforgásban egy ősi ritmus jelenik meg, amit nevezhetünk aranymetszés elvének, de más ritmusok, lüktetések is megfigyelhetők benne. Mégis minden természeti ritmusnak a gyökere ugyanonnan ered; a harmóniából.

A formák átalakulásában benne rejlik az ellentétek tánca is, az élet és halál határán ott van az, amit – úgy hiszem – mindannyian keresünk tudattalanul is. Ez a megújulás ereje, amikor úgy érzi az ember, hogy már nem bírja, de mégis van tovább, mégis van valami új és van valami szép, ami túlmutat az eddigieken: A természet világán átsejlő isteni. 

Az  ötvösmesterségben a fémek megannyi alakváltozáson mennek keresztül, míg nyersanyagból az eltervezett tárggyá válnak. Mi emberek is ilyenek vagyunk: Olvasztva a kerekdeddé formálódva, a sorsunk húzópadján lemezzé préselődve, kalapácsütések alatt formálódva és közben újra és újra a tűzbe téve kincsekké érlelődünk, megedződünk, kikristályosodunk. A kiállításon megjelenő lámpák, ékszerek, szobrok, átalakítható ruhák ezt a szemléletmódot hordozzák.

A növényi formák geometriai értelemben véve is egy különös törvényszerűségnek vannak kitéve. A növények meghatározott ritmus szerint növekednek, mindnek, mintha saját kódja lenne: Az első hajtás kibújásának ideje, a levélelágzások, a virágbaborulás, termővé válás ideje mind a Fibonacci számsor szerint felírható időközönként következnek be, sőt, egyes növények a virágszirmaik száma alapján is besorolhatóak a Fibonacci számsor számaihoz, például:

3 hármas szirom, nőszirom, liliom

5 harangláb, primula, vadrózsa

8 sarkantyúvirág, pillangóvirág, vérpipacs

13 vetési aranyvirág, csodaszem

21 cikória, sárgaszázszorszép

34 útifű, morzsika

55 őszcsillaga

89 őszirózsa

A régi építőmesterek, ötvösmesterek, szobrászok ezt a természet által hordozott ősi bölcsességet tették meg alkotómunkájuk zsinórmértékévé. Ennek mentén mérték ki az arányokat, amelyek harmonikus ritmusokat adtak ki egy-egy tárgyon, épületkompozíción. A legismertebb példák erre az ókori templomépítészet fennmaradt emlékei, vagy a középkori keresztény templomépítészet emlékei, és reneszánsz alkotások sora.

Vissza kéne térnünk a természetbe, újra harmóniában élni, ehhez mutatok egy utat az alkotásaimmal, a növényi formájú rézlámpákkal, ékszerekkel, szobrokkal.

Amikor az első gyermekünk megszületett, pár napra rá készítettem a kis fejéről egy életnagyságú agyagszobrot, aztán szép sorban a fibonacci számsornak megfelelő időközönként mindig egy újat. Az élethű fejecskékből elkészült sorozatból egy benyomást kaphatunk az ember növekedésének formai ritmusáról. Mintázhattam volna kezet, testet, vagy lábat is, de azért a fej mellett döntöttem, mert ez a részünk a legkifejezőbb. 

A szülőcsatornában egymásra csúszó, később rendeződő koponyalemezek, felnőttkorban is kifejezően a lelki állapotnak megfelelően mozognak egymáshoz képest, akár olyan mértékben is, hogy az arcban kifejeződő személyes üzenetet is befolyásolják. A fej megmutat valamit a lélekből, a sorsunkból, amit az emberek öntudatlanul is kiolvasnak belőle. 

Kiállításommal szeretnék tisztelegni Johann Wolfgang von Goethe előtt, aki a metamorfózis témájáról elsőként írt, elsőként kutatta e ritmusokat, és Karl Blossfelt előtt, akinek a természetfotói 30 éve ihletet adnak.

B. Horváth Brigitta