2020. 06. 04.

csütörtök

SZENTENDRE időjárás

Egy háború + egy svájci üzletember = A világ legnagyobb humanitárius szervezete

2020. május 08., 13:31

A Vöröskeresztről az emberek nagy részének a véradás, esetleg az eltűnt személyek felkutatása jut eszébe, meg talán beúszik a történelemóra, amelyen mindenki megtanulta, milyen humanitárius tevékenységet végez a szervezet. A Vöröskereszt és a Vörösfélhold szervezetek világszerte május 8-án ünneplik a Vöröskereszt világnapját.  Nem véletlenül, ezen a napon van a mozgalom alapítójának, Henry Dunant svájci üzletembernek a születésnapja, aki 1861-ben a solferinói csata után döntött úgy, hogy megalapítja a világ máig legnagyobb hatású humanitárius mozgalmát. A szervezet ma 192 országban van jelen és több millió munkatárs és önkéntes segítségével folytatja tevékenységét az irányadó hét alapelv (emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség) szellemében.

De mi történt Solferinoban? 

Az 1859-es harcban mind az osztrák, mind a francia áldozatok nagy része sebesült katona volt, akik nem jutottak időben orvosi segítséghez. Ezt látta meg Henry Dunant üzletember, aki épp III. Napóleonhoz igyekezett egy tárgyalásra. Az üzleti tárgyalás után felfigyelt rá, hogy napnyugta után fekete ruhás kamilliánus szerzetesek járják körbe a sebesülteket, és ápolják azokat. A szerzetesek feltűnő vörös színű keresztet viseltek a ruhájukon.  A svájci kereskedőt ez az élmény inspirálta a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozására, Henri Dunant ezért a kamilliánus szerzetesek vörös színű kereszt jelképét vette át, más variációk szerint azért a svájci zászló képe is inspirálta.

Néhány év múlva 1864-ben aláírták a genfi egyezményt, melynek tárgya „a hadban álló seregek sebesültjei sorsának javítására”. A megállapodást összesen 28 állam írta alá. A mozgalom fejlődött, Dunant viszont teljesen eladósodott, így végül Párizsba költözött. A teljes széthullástól Eugénia császárné mentette meg, munkát biztosítva neki. Az üzletember elsőnként kapta meg 1901-ben a Nobel Békedíjat.

És miért a félhold?

Európában és a keresztény világban a Vöröskereszt jelkép ismert, ám az iszlám országokban tevékenykedő szervezet a Vörösfélhold. A föderáció székhelye a mai napig Genf, itt működik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amely a svájci semlegesség alapján közvetítő a konfliktusokban és felügyeli a humanitárius jogok betartását.

Észak íraki családok élelmiszer segélyet kapnak (Fotó: ICRC)

A Magyar Vöröskereszt

A humanitárius mozgalomra Magyarországon is felfigyeltek. Ennek hatására  1881-ben megalakult a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete.  Az egyletnek fel kellett készülnie a háborúban teljesítendő feladataira. Vállalta szükségkórházak, sebesültszállítók felállítását, tábori kórházak utánpótlását, Magyarországra érkező sebesültek és beteg katonák ellátását. Sorsjegykötvények kibocsátásával jelentős fejlesztéseket kezdtek, így jött létre az egykori Erzsébet Kórház, mai nevén Sportkórház, ahol hivatásos ápolónőképzőt hoztak létre. A szervezet a balkáni háborúban, majd az első világháborúban végezett egészségügyi ellátó szolgálatot.

Kórházvonat 1916 – Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye

Békeidőben sem lustálkodtak, a két világháború közt a főútvonalak mentén elsősegélynyújtó állomásokat hoztak létre, a Balatonon 16 viharjelző állomást, illetve a dunai vízimentő és viharjelző szolgálatot. 1937-re kiépült a légi mentő-, elsősegély-betegszállító szolgálat, a szociális segélyező rendszer. A II. világháború mindenhol aktiválta a szervezetet, nálunk a honvédséget segítették, kórházokat, kórházvonatokat működtetett. 1939-ben, a háború elején pedig létrejött a véradó központ is. A nyilas hatalomátvétel után a Vöröskereszt felszereléseit, egészségügyi intézményeit nyugatra vitték, így megszűnt a működése.

Kossuth Lajos tér- 1945, az amerikai magyarok gyógyszerajándékának átadása (Fortepan / Chuckyeager tumbl)

A háborút követően segítettek felkutatni az elesettek, hadifoglyok hozzátartozóit, majd jelentős szerepet kaptak a rehabilitációban is. Ebben segítségükre volt, hogy a fegyverletételi szerződés értelmében a magyar hadsereg minden egészségügyi intézményét a Magyar Vöröskereszt vette át. 1949-ben az államosítás a Magyar Vöröskeresztet is érintettte, az összes intézményt (228-at) az állam vette át. A nehéz évek után, 1957-ben újra önálló lett a szervezet, működése kibővült. Új területeken kezdtek munkálkodni. (családgondozói szakszolgálat, mozgássérült gyermekek táboroztatása, véradó központok, szociális otthonok létrehozása).

A rendszerváltás környékén új tevékenységként kapcsolódott be a menekültellátás (románok, kelet-németek, illetve a délszláv háború elől menekülők).

A Magyar Vöröskereszt mai feladatai részben a hagyományos programokra, részben az új társadalmi szükségletekre épültek. Jelen vannak a szociális ellátó rendszerben, az ifjúsági egészségnevelésben, a véradásszervezésben, az elsősegélynyújtás oktatásban, a katasztrófa-segélyezésben és mentésben.

Nemzetközi gyakorlat – 2018 (Fotó: Vöröskereszt)

Most pedig a Covid-19 kapcsán a hazai karitatív szervezetek közül elsőként, január 30-a óta lát el feladatokat a koronavírus járvány kapcsán. A veszélyhelyzet kihirdetése óta folyamatosan segítik élelmiszer és tisztasági csomagokkal a nélkülözőket, valamint támogatják egyes egészségügyi intézmények és az Országos Mentőszolgálat munkáját.

(zzs)