Rengeteg utazási iroda szervez belföldi városlátogatásokat hazai és külföldi csoportoknak – igaz, a három legnagyobb közül rögtön kettőre ez az állítás nem vonatkozik. Az IBUSZ, a Neckermann és az OTP Travel Utazási Iroda vezető hármasából csak az utóbbi gondolja úgy, hogy megéri például egy Dunakanyar-körút Esztergom, Visegrád és Szentendre érintésével. A buszos utazás szigorúan egy napos, és elsősorban azon külföldi turistáknak szól, akik ugyan Budapestre kíváncsiak, de belefér az idejükbe egy kis főváros-környéki csavargás is.

 

DUNAKANYAR HELYETT „BUDAPEST KÖRNYÉKE”

A fenti rendezőelv – vagyis, hogy a főváros nevezetességein kívül annak 30-40 km-es körzetében még akad kínálni való attrakció – tökéletesen illeszkedik a néhány éve megalkotott, azóta többször felülvizsgált Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS2030) elképzeléseihez. (Az NTS-ről lásd keretes írásunkat – a szerk.) Legalábbis ami a Dunakanyart illeti. 

A 2030-ig szóló koncepció legfrissebb változata ugyanis már nem a Dunakanyarról, mint kiemelt turisztikai térségről beszél; helyette „Budapest környéke” névvel illeti a régiót, együtt például a Velencei-tóval, Gödöllővel és Székesfehérvárral. Szlogenje a „Budapest plusz egy nap” – hogy ez mit jelent, ahhoz érdemes a stratégia térségre vonatkozó célját ide idézni:

„A térség legfontosabb célja a budapesti átlagos tartózkodási idő növelése úgy, hogy a plusz vendégéjszaka-szám elsősorban Budapesten realizálódjon, a térség turisztikai attrakcióinak segítségével meghosszabbodjon a tartózkodási idő, legalább még egy vendégéjszakával.” (NTS2030 – Turizmus 2.0)

Hogy a hosszútávú víziót alakították a valósághoz, vagy fordítva – a végeredmény szempontjából szinte mindegy. A Dunakanyar immár deklaráltan maximum a budapesti látogatók plusz programja: a külföldi vendégek beléphetnek az Esztergomi Bazilikába, gyönyörködhetnek a kilátásban Visegrád híres Fellegvárából, a visszaúton pedig tehetnek egy sétát Szentendre macskaköves utcáin.

A kormány 2017-ben fogadta el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely több mint 10 éves távlatban szab keretet az ország turisztikai fejlesztéseinek. Az NTS2030 célja, hogy „a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása a jelenlegi 13-ról 16 százalékra növekedjen 2030-ra”. A pandémia alapjaiban írta át a turisztikai szektor lehetőségeit, így az alapdokumentum – immár Turizmus 2.0 néven – újabb elemekkel bővült 2021-ben, erősítve például a vendéglátásban vagy az egészség- és a vallásturizmusban rejlő lehetőségeket. 2023 elején – főként az orosz-ukrán háború hatásaként – újra módosult a stratégia, növelve például a fenntarthatóság, a digitális átállás és a turisztikai képzési rendszer jelentőségét.

A turisztikai célok anyagi hátterét a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program által kezelt pályázati támogatások adják, európai uniós és hazai forrásokat egyaránt mozgósítva. A program zászlóshajója a Szálláshelyfejlesztési Konstrukció, amely 2030-ig 300 milliárd forintos kerete biztosít a szálláshelyek megújítására.

A program honlapja szerint eleddig pontosan 16.627 projekt valósult meg, csaknem 317 milliárd forint pályázati támogatást igénybe véve.

De mit néz(het)nek meg e mediterrán városkában? 

 

A KOVÁCS MARGIT MÚZEUM – MARCIPÁN MÚZEUM – FAGYI HÁROMSZÖG

E cikk megírására készülve számos utazási irodával beszéltünk, hogy kiderítsük, hova kalauzolják csoportjaikat a szakemberek. Az összkép kissé lehangoló – mintha évtizedekkel ezelőtti korban ragadtunk volna. A ’70-es években élte fénykorát a magyar kerámiaművészet megújítójaként számon tartott Kovács Margit hagyatékából létrejött kiállítótér, az ország akkor leglátogatottabb múzeumaként. A ’90-es években született meg a Szamos Marcipán Manufaktúra, később pedig a cukrászda és mellette a múzeum, szintén elsőként, nagy sikerrel.

Az utazási irodák jó része e két fő attrakciót mutatja meg az ide látogató turistáknak, a többi szabadprogram: séta, fagyi, esetleg lángos. Persze csak ha van kellő számú érdeklődő az egy napra tervezett, Esztergomot és Visegrádot is tartalmazó „Lenyűgöző Dunakanyar”- körútra. Több iroda ugyanis arról számolt be, hogy az utóbbi időszakban megcsappant az érdeklődés a térség iránt: a pápai Sütő Tours már fel is hagyott a szervezéssel, csakúgy, mint a nagyobb vállalatok, cégek turisztikai igényeire szakosodott Budapest Conference Management (BUCOMA). A BUCOMA azon kevesek egyike, aki külön Szentendrére is szervezett utakat, és kínálatában a Marcipán Múzeumon kívül ott volt a Szentendrei Skanzen és a Nemzeti Bormúzeum is (no meg a Mikrocsodák Múzeuma, amíg az el nem költözött Budapestre).

A miskolci székhelyű Adria Holiday Utazási Iroda munkatársa arról számolt be, hogy bár tavaly náluk népszerű célnak számított a Dunakanyar, idén inkább Gödöllőt és környékét választják az érdeklődők.

Ezt érzékeli a külföldi csoportoknak programokat, egyedi utakat szervező Inspiration Travel társalapítója, Szilvási Tamara is. „Az utóbbi néhány évben csak elvétve van igény a szentendrei, vagy a Dunakanyart bejáró ajánlatainkra – meséli – Budapest mellett, ami mindig is a fő úti cél volt, mostanában inkább Gödöllőt választják a külföldiek.” Az Inspiration Travel főként a szállodahajók vendégkörére koncentrál, a hajók útvonala viszont erősen befolyásolja a lehetőségeket. 

„A messziről érkező, hosszú ideig vízen lévő hajók a nagyobb, ismertebb európai városokban állnak meg, a többit letudják éjszaka, amikor a vendégek pihennek” – magyarázza. „Pozsony, Esztergom, Budapest még belefér a programok közé. A közelebbről induló, rövidebb utakon is inkább Bécs és Budapest kikötője jöhet számításba.”

 

TURISTÁK HAJÓVAL – „MÁR NEM ÉRI MEG”

Szilvási Tamara arra is felhívja a figyelmet, hogy Szentendrének nincs szállodahajók kikötésére alkalmas dokkja, „korábban a szigeten, Bodor Majornál volt kikötő, de az évekkel ezelőtt megszűnt” –idézi fel az egykor jobb sorsra érdemes Bodor Major történetét. A szigeten, Váccal szemben épült meg 2011-ben – a tulajdonosok saját tőkéjéből –, ám a Dunakanyarban egyedülálló, szállodahajókat is befogadni képes hajóállomás 2017-ben bezárt.

A Duna, mint útvonal és turisztikai attrakció, a természettől kapott lehetőség Szentendrén és a Dunakanyarban. Gondolhatnánk, hogy ha szállodahajók nem is, akkor kajakos, kenus szervezett túrák állomásaként biztosan felmerül a szentendrei Duna-part, a Postás strand – a tapasztalat azonban mást mutat. A mosonmagyaróvári Volmer-Tours Kft. oldalán jelenleg is olvasható egy háromnapos Dunakanyar-vízitúra 2023 nyarára időzítve, ám az iroda munkatársa kissé csalódottan meséli, „az emberek inkább beülnek az autójukba, úgy mennek Visegrádra vagy Szentendrére, az megoldható egy nap alatt – már nem éri meg a szervezés, ráadásul a program erősen időjárásfüggő is.”

 

KITÖRÉSI PONT: SZERB GYÖKEREK

A Cityrama Utazási Iroda 1987 óta van jelen Magyarországon. A kezdetektől szerveznek egyéni és csoportos utakat a Dunakanyarba vagy éppen Szentendrére. „A térség az egyik legnépszerűbb programhelyszín vendégeink számára” – osztja meg tapasztalatait Mogyorósi Tünde, a cég csoportos beutaztatásért felelős vezetője. – „Angol és spanyol nyelvű túravezetést vállalunk, de privát vendégeinket akár 25-féle nyelven is tudjuk kísérni. A program elég kötött, a vendégek a mi kínálatunk szerint ismerkednek az adott hellyel, persze van szabadidő is, akkor ők döntenek, mit néznek még meg. Szentendrén a belváros, a mediterrán hangulat a meghatározó. A Kovács Margit Múzeum vagy a Marcipán Múzeum mellett az utóbbi időben népszerű a Szerb Egyházi Múzeum és a Fő téri szerb templom is, sőt ajánljuk a szerb ételek kóstolását is. A Skanzent különösen a japán vendégek szeretik. Nagyon sok múlik az idegenvezető felkészültségén és személyiségén. Egy jó vezetővel töltött nap után biztos, hogy a városélmény is erősebb, pozitívabb lesz.”

A Blagovesztenszka (Angyali Üdvözlet) templom iránti növekvő érdeklődést emeli ki a Quality Tours ügyvezetője, Dorogi Katinka is: „A szerb kulturális emlékek iránt főleg a franciák érdeklődnek. Az biztos, hogy Budapest az elsődleges vonzerő a külföldi látogatók számára, és ha 2-3 napra jönnek, akkor van esély arra, hogy a fővároson kívül is körülnézzenek. Szentendre hangulatát, a sok kis kávézót nagyon szeretik a látogatók, esetenként az éttermeket is kipróbálják – és ha lenne még több egyedi különlegesség, az biztosan plusz vonzerőt jelentene a számukra.”

 

SLOW TURIZMUS ÉS MŰVÉSZVÁROS IMÁZS

Mogyorósi Tünde szerint Szentendre alkalmas hely az ún. slow turizmura (a lassú turizmus trendje itthon még kevésbé ismert, de a világban már egyre jobban hódító jelenség, amikor a mélyebb élményszerzés, a helyi kultúra alaposabb megtapasztalása a cél – a szerk.). „Sok kisebb, értékes felfedeznivaló van a városban és a Dunakanyarban, számos aktív kikapcsolódási lehetőséggel, mint például a túrázás, kerékpározás, vízisportok. A külföldi látogatók nagyon kedvelik a Szentendre-Budapest hajójáratot is. Érdemes lenne hosszabb időt eltölteni itt, ehhez azonban több minőségi szállás szükséges helyben – teszi hozzá Mogyorósi Tünde. – A mediterrán hangulat az olasz vagy a spanyol vendégek számára érhetően nem túl nagy vonzerő, de a »művészváros«–brand már annál jobban. Feltéve, ha ezt a brandet meg is tudja jeleníteni a város.”

A művészetek városa – imázsról még markánsabban fogalmaz Bobek-Szente Patrícia, a Tour East Tour egyik értékesítési vezetője. „Arra jöttünk rá, hogy jó ez a Művészetek városa-szlogen, de nincs már művész a városban, legalábbis nem látszanak, és ezt valahogy orvosolni kell. Őri Sándor hosszú évtizedeket töltött az idegenforgalomban, aztán 2020 nyarán megnyitotta a galériáját Szentendrén, nagy örömünkre. Van igény rá, és szívesen visszük is oda csoportos vagy egyéni látogatóinkat, hiszen a galériában azt élik meg, amit egy igazi művészvárosban: alapos és szakértői tárlatvezetést, személyre szabott időt és egyéni gondoskodást.”

„Harminc évet töltöttem el a turizmus területén, sokat jártam Szentendrére és a környékre – meséli Őri Sándor. Az Őri-Art Galéria tulajdonosa szerint – a számos múzeum ellenére – valóban kevés művész aktív már a városban, és kevés a látogatható hely más nyugat-európai művészvárosokhoz képest. „A múzeumok nagy, nehezebben mozduló intézmények, én egy olyan helyet szerettem volna, ahol kicsiben ugyan, de minél több helyi és országos művészt be tudunk mutatni a turistáknak. Arra törekszem, hogy az idetévedők kapjanak egy erős impressziót a kortárs magyar művészetről és az alkotókról, akár csak 20 percben, és közben jól érezzék magukat. Hogy épp mely országból érkeznek, az kiszámíthatatlan, nemrég, most először, nepáli vendégeink voltak. De nagyon örülök, ha belföldi, netán szentendrei érdeklődők találják meg a belvárosban a Kör utcai galériát.”

E cikk kereteibe csupán néhány, a régióba turistautat szervező iroda megszólítása fért, így természetesen a ’Szentendre-kép’ nem teljeskörű. Nem az akkor sem, ha azokra a százezrekre gondolunk, akik önállóan látogatnak Szentendrére – ők a főleg jó időben, hétvégéken, egész napra érkező láthatatlan turisták, akik erős bázist képeznek a város rejtett idegenforgalmában.

 

Koltai Andrea

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. május 10-i lapszámában jelent meg.

Kiemelt kép: Szentendre belvárosa 2023 áprilisában I Fotó: SzeVi