Az adományozni mindig jó érzés, hiszen segítséget nyújtunk azoknak, akiknek szükségük van rá. Pozitív hatással leszünk mások életére, és erősítjük az összetartozás élményét a közösségünkben. Jótékonykodni többet jelent puszta anyagi segítségnyújtásnál, kifejezi a szolidaritást és az empátiát is. Emellett pszichológiai előnyei is vannak, például a segítségnyújtás növeli az örömérzetet, és csökkenti a stresszt.
Apró cselekedetekkel is segíthetünk
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint az emberek többsége szívesen segít, hiszen ezáltal értékesebbnek és jobb embernek érezheti magát.
– Az adventi időszakban fókuszba került az odafigyelés, a szeretet és az összetartozás érzése. Ilyenkor az emberekben erősebben megjelenik a segítségnyújtás iránti természetes igény, és jobban ráébrednek arra, hogy a környezetükben olyan emberek is élnek, akiknek nehezebb a sorsuk – mondja dr. Makai Gábor. – Fontosnak tartom kiemelni, hogy segíteni nemcsak pénzzel lehet. Például, ha azt látjuk, hogy a szomszédunk nagyon egyedül van, ezért magányos, biztosan jót teszünk, ha néha megállunk, és beszélgetünk vele egy kicsit. Azzal is jó kedvre deríthetjük, ha süteményt sütünk, és mikor elkészült viszünk neki is belőle. Az ilyen apró cselekedetekkel is szebbé tehetjük mások életét. Az advent időszakában többet adományozunk, mégis a legideálisabb az lenne, ha január elseje után is megmaradna bennünk a segítő szándék.
Nélkülözhetetlen segélyszervezetek
Az lakossági jótékonyságnak hatalmas jelentősége van, ugyanakkor a nonprofit alapon működő segélyszervetek is nélkülözhetetlenek a szélesebb, hatékonyabb és hosszú távú társadalmi segítségnyújtáshoz. Ezek a szervezetek erősítik a társadalmi kapcsolatokat és felügyelik, hogy az adományok azokra a helyekre jussanak el, ahol tényleg a legnagyobb szükség van rájuk. Működésük számos területet ölel fel, nagyon szerteágazó, általában támogató közösségek, önkéntesek és adományozók segítségével valósul meg. Pénzbeli vagy tárgyi adományokat gyűjtenek, amelyeket szétosztanak. Élelmiszercsomagokat biztosítanak a rászorulóknak. Figyelemmel kísérik és támogatják a veszélyeztetett csoportokat, mint például a gyerekek, az idősek, vagy a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák. A különböző segélyszervezetek szaktudásuk és tapasztalatuk alapján pontosan tudják, hogy adott szociális problémák esetén mi lehet a legmegfelelőbb segítség, illetve képesek arra, hogy hosszú távú megoldásokat keressenek. A segélyszervezetek általában költséghatékonyabbak, mintha egyedül próbálnánk segíteni, hiszen egy nagyobb, központi szervezet hatékonyabban tudja felhasználni az erőforrásokat, és az adminisztrációra is kevesebb pénzt költ.
Segítséget kérni bátorság
Bár sokan kerülnek nehéz helyzetbe, és szükségük lenne a segítségre, mégsem mernek kérni, inkább erejüket megfeszítve próbálnak egyedül megbirkózni a rájuk nehezedő terhekkel, mert esetleg úgy érzik, hogy sebezhetőbbnek vagy gyengébbnek tűnhetnek mások előtt. A szégyenérzet, a büszkeség vagy korábbi rossz tapasztalatok is meggátolhatják őket abban, hogy segítséget kérjenek.
– Sokak számára nehéz dolog segítséget kérni, hiszen úgy érezhetik ezáltal kevesebbek, mint mások. Pedig fontos lenne, hogy elfogadjuk, segítséget kérni nem gyengeség, hanem éppen ellenkezőleg, bátorság. A segítség elfogadása megoldhatja a problémákat, áthidalhatja a nehézségeket, és hozzájárulhat egy jobb minőségű élethez – mondja dr. Makai Gábor. – Természetesen vannak szenzitívebb, érzékenyebb emberek is, akiket nekünk kell megtalálnunk és segítő kezet nyújtanunk a számukra.
Az adományozás jó dolog, ha tehetjük segítsük ezzel a segélyszervezeteket, de vegyük észre azt is, hogy kik élnek körülöttünk, és ha csak egy jó szóval, vagy egy szelet sütivel is, de segítsünk azoknak, akiknek szükségük van rá, támogassuk a nálunk nehezebb körülmények között élő embereket.
CSR
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. december 6-ai lapszámában jelent meg.
Fotó: Deim Balázs
