Élete egy kész regény mindenféle zenékkel és képzőművészettel övezve. Gagauz származású, görög nevű, de Magyarországon született. Georgios vagy Jorgosz esetleg Yorgos – belőle csak egy van és az elképesztően sokszínű.

A zenész-képzőművész Jorgosz 1952-ben görög menekültek gyerekeként, Miskolcon született. Aztán a dégi kastélyban a festő Fehér László papája vezette azt a görög menekültgyerekekből álló kórust, ahol énekelni kezdett.  1974-ben szerzett diplomát az akkori Iparművészeti Főiskolán, de ezzel egyidőben már játszott a legendás Kolindában, Vízöntőben, később ő alapította folkrock úttörő Gépfolklórt, majd a nyolcvanas években a Barbarót – ezek máig a magyar könnyűzene csúcsai. Később szinte sztár lett a Rolls Frakció tagjaként, majd jött a Balkán Fanatik, aminek sikere máig tart. 

Jorgosz Tzortzoglou 1995 óta lakik Szentendrén, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy festőként is jelentős. Korábban a görög szigetek galambdúc építményeit keresztezte kották mintáival, majd sajátos fotó-festmény hibrideket készített. Ember és tárgyak nélküli képein is főszereplő a zene: kortárs zeneszerzők dedikált kottáit dolgozza át, fejleszti kísérletező technikákkal képpé. Penderecki, Stockhausen, Eötvös Péter, Kurtág György – utóbbi egyik művének, a Kafka-töredékeknek kotta részlete például a krakkói zsidó temető sírkő motívumaival vált önálló alkotássá.

Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum